A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-08 / 6. szám
* 1© A Keresztény Női Tábor újéve -4 » NÉP tudósítóidtól — A Keresztény Női Tábor (keresztényszociáns női pártszervezetek) főmunkatársai a Gellért Szálló márványtermében gyűltek össze, hogy vezérüket, Slachia Margit képviselőt az új esztendő megkezdésén üdvözöljék. A meleg és bensőséges ünneplést, melyen kétszáz nő vett részt, dr. Benárd Ágost volt népjóléti miniszter is megtisztelte megjelenésével. Az elhangzott beszédekben kifejezésre jutott az az erős, mély ragaszkodás, melyet a tábor vezére iránt érez. Sztankovich Anna a II. ú. kerület elítéknője üdvözölte az összegyűltek nevében Slachta Margitot nagyhatású fel- Szólalásában. — Parlamenti működésedben igazi kermztényszociális savról és lejekről tettél tanúságot. Választójogi harcunkban legerősebb érvelésünk a te működésed, mely a mi büszkeségünk. Azon az utón, melyen elindultunk, mi egy szívvel lélekkel együtt maradunk. Emeld magasra, tartsd erősen zászlónkat, és mint Krisztustól választott vezért követünk ! Szűnni nem akaró ováció között állt fel szólásra Slachta Margit. Ha semmit el nem értünk soha is működésünk alatt, egyetlen tény előtt kell meghajolnunk. A széthúzó, a rágalmazó, az egymást gyűlölő politikai pártok között, bennünket a bizalom és szerelm tart össze, amit köszönünk, azírnak. Csak megértés, szeretet, bizalom tud igazi értékes munkát létrehozni. — Felelevenítem tavalyi programmunkát, amit a szívünkben irtunk és ez évben is eszerint fogunk dolgozni. A győzelmes és minden nehézségek árán diadalmaskodó Krisztust követjük és mindennemű politikai működésünket hozzá irányítjuk.Tekintsünk lelkünkbe: volt-e abban olyan erőforrás, melyből mások is erőt meríthettek ? Az igazi Krisztusi szellem volt-e vezetőnk ? — Most nehéz kérdések előtt, állunk. A tapasztalás azt mutatja, hogy a nőmozgalomban az első nagy fellendülés után erős visszahatás jelentkezik. Reméljük, ez nálunk nem fog bekövetkezni. — Dolgozni akarunk nem látott könnyekért, nem látott szenvedésekért. Dolgozni emberekért, akik soha nem fogják tudni, mit köszönhetnek nekünk ! Mi a jövő asszonya, a jövő gyermeke boldogulását akarjuk megteremteni ! Az egyéni szenvedés ne tartson vissza bennünket a másokért való működésben, hanem ebben találjunk’ arra ráutalást. — Nagy csapás érné nőmozgalmunkat,ha az a mi éretlenségünkön bukna ideg. Mutassuk meg, hogy mi keresztény nők érettek vagyunk a polgári jogokra! Percekig tartó tapsvihar után Istvánffy Gyuláné a miskolci politikai szervezet elnöknője biztosította a Vezért a vidék bizalmáról és szeretetéről. Felszólalásában utalt a nőmozgalom nagy céljaira, mely a társadalom mai igaztalan berendezését vannak hivatva megváltoztatni és a szociális igazság felé terelni. Petróczy ezredes, az Aero Club alelnöke nagyhatású beszédben fejtegette az aviatika jövőjét és nagy feladatait, melyek sikeres megvalósításához, a legnagyobb női szervezet, a Keresztény Női Tábor segítségét kérte. Végül dr. Benárd ny. miniszter üdvözölte a kerületében megjelent társaságot, melynek biztosította mindenkori készséges segítségét és közreműködését. — A Vigadóban, ahonnan most jövök — mondotta — a férfi vitézségnek és erőnek hódoltak. Itt a női hűségés áldozatos szeretet ül ünnepet. Igaz, hogy a hazát pogány vitézség és erő szerezte meg, de igaz, hogy keresztény hűség és áldozatos szeretet tartotta fenn. Majd mint a kerület képviselője, spint házigazda üdvözölte a női tábortés annak vezérét. Krén Margit ügyvezető elnök meleg és közvetlen zárószavai fejezték be a nagysikerű összejövetelt, melyről minden egyes résztvevő új erővel és felbuzdulással távozott. -ÍL autép 1922 'janoier 8., visSza a ii Idegenforgalom a német fővárosban A 16 valuta diadala — Pápaszemes japánok — A kopenhágai gépiró* kkMuvatdi — A szi géri franciák — Fekete gavallér a korzón — Bartini éjszakák -■ «—. 54 NÉP berlini tudósítójától **•• Berlin, dec. 30. Barátságtalanul fekszik rá Berlinre a szürke, téli égbolt, mintha agyon akarná nyomni a várost. A tenger felől jövő goromba szél meg-megrázza a Tiergarten kopasz fáit s estefelé, amikor fáradt emberek tízezrei igyekeznek haza villanyoson, vasúton, földalattin a hideg otthonba, lila köd ömlik szét az utcákon, hogy megfojtsa a fényt, amely a pompázó" kirakatokból, az előkelő hotelekből, dielekből árad, ahol már a jazz-band pengetni kezdi furcsa hangszerszámait és a parfümös nők ideigeit a shymmy mámora csiklandozza. Most az ünnepek előtt megelevenült a város, a nagy áruházakban tolong a nép s olyan jól esik a szemnek, hogy minden utcasarkon karácsonyfát árulnak. Ilyenkor minden szívből kicsordul egy csepp jóság, az emberek szeretnék újra életre kelteni rég meghalt illúzióikat és mindenki vesz valamit azoknak, alakot szeret vagy nem szeret, talán egy képeskönyvet, talán egy pár jó szivart vagy keztyűt vagy egyebet, ami nem kerül sokba. Mert a kívánság sok, a pénz kevés és a márka kurzusa alcsony. De azért nem kell azt gondolni, hogy a kereskedők nem tudnak túladni portékájukon. Hiszen végül is itt vannak a gazdagok, akiknek nem okoz gondot az, hogy az élelmiszerek ára pár márkával ismét magasabbra hágott, itt vannak láncos úrak, akik mohón kapnak minden után, ami szép és előkelő és főképpen itt vannak az idegenek, a jó valutájú országok boldog polgárai, akik átrándultak ide, hogy német portékával megrakodva térjenek haza otthonukba. Berlin tele van külföldiekkel. Még egy hónappal ezelőtt egy furcsa szekér hordozta őket a városban. Széles, otromba alkotmány, hasonló azokhoz az egészen lapos társzekerekhez, amelyeken a fuvarosok ládákat szoktak szállítani. A különbség csak az, hogy ezen a szekéren hosszú sor támlás pad van, amelyről — mivel a járműnek nincsen oldalfala — kényelmesen szerte-széjjel tekintgethet az utas. Most, hogy hidegebbre fordult az idő, a kiváncsi idegeneknek ez a furcsa közlekedési alkalmatossága már nem funkcionál. De az idegenek, a külföldiek itt vannak. Mindennap újabb sereg érkezik s ha végigmegyünk az Unter den Lindenen vagy a Kurfürstendammot, vagy befordulunk azokba az utcákba, ahol az üzleti élet bonyolódik, lépten-nyomon svéd, dán, olasz, angol vagy egyéb idegen szó üti meg a fülünket. Már megírtam, hogy a város tele van orosszal. Ezek azonban meglehetősen visszavonultan élnek, ami teljesen érthető. Ugyanez mondható a japánokról és kínaiakról. Ezeknek a legnagyobb része diák. Erősen a vállait közé behúzott nyakkal sietnek tova a nagyváros utcáin a ferdeszemű, apró emberkék, a hónuk alá vágott vaskos könyvekkel. Hallgatnak, tanulnak, dolgoznak. Csak akkor villan meg a szemük és lesz beszédes az ajkuk, ha valamelyik honfitársukkal találkoznak, akivel behúzódnak egy kapu mélyedésbe, elővesznek egy finom apró betűkkel telerótt papírt, amely a drága Nipponból jött és boldogan mosolyognak. Feltűnő, hogy majd minden japán diáknak pápaszeme van. Egy ismerősömtől kérdeztem, mi lehet ennek az oka, így válaszolt: — Talán azért, mert a mi klímánk szembajt okoz náluk, talán azért, mert olyan szorgalmasan, egész éjszakákon át tanulnak. Mindez lehetséges. Azonban legvalószínűbb az, hogy felfogásuk szerint a diák fogalmához olyan szervesen hozzátartozik a pápaszem, mint teszem a német diákéhoz a sipka .. . Mindenki dicséri őrcet. Persze adlest, amidőn a yen olyan előkelő pozíciót tölt be a valutapiacon, a berlini diákévek nem okoznak túlságosan nagy gondot. Láttam pár japán diákot, akik nagyon választékosan öltözködnek, néhány japán nőt, mesébe illő drága bundában. És mégis mégis, olyan furcsák, olyan kedvesen esetlenek, olyan naivan előkelők. Pedig övék a jövő, mert harmatos lelkük tele van finom fogékonysággal. Hallom, hogy a Schlesischer Bahnhof környékén — a lengyel negyedben —■ sok gazdag kínai kereskedő lakik, akik egész napon át hatalmas autóikon száguldoznak a városban, vesznek, eladnak és mohón gyűjtik a pénzt. Tehát már Kína is kezdi Uram, mi lesz ebből? Leggyakoribb vendégek természetesen mostanában Berlinben a szomszédos államok polgárai, a dánok, svédek, norvégok. Ezek csapatosan jönnek és a dán, svéd kereskedők megvesznek mindent , ami megvehető. Nekik semmi sem kerül sokba. Az üzleti ügyek elintézésén kívül természetesen alaposan kiveszik a részüket a világváros minden, pénzzel megvehető öröméből. A derék svédek, akik otthon kénytelenek elszenvedni az alkoholtilalom minden keservét, sűrűn és nagyokat kortyintgatnak. Ott ülnek a finom éttermekben, drága borban főtt pecsenyét esznek és leöntözik nemes italokkal. Nem kell azonban azt gondolni, hogy csak a gazdag emberek, a kereskedők járnak át Németországba kirándulásra. Egészen megszokott dolog, hogy a kopenhágai vagy stockholmi gépiróniaasszonyok pár heti szabadságukat üt tőlük el és megspórolt pénzükön kiegészítik kelengyéjüket, mert — ki tudja? — hátha . .. hátha ... és Berlinben most minden olyan olcsó annak, akinek dán vagy svéd valuta van a zsebében. A külföldi kereskedők ideözönlése természetesen felverte az árakat s így nem csoda, hogy a berlini közönség nagyobb része, amely a valutajavítás ezen rejtelmes módszerét nem ismeri vagy ha ismeri, nem kedveli, elkeserdéssel szemléli a külföldi kereskedők nagy rokonszenvét a német portékával szemben. Ezt a hangulatot tükrözik vissza azok a táblák is, amelyeket több kereskedő kirakatában láttam. Ezeken a táblákon az adatok tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy egyelőre külföldieknek nem szolgálnak ki árut. Hogy ez az egyelőre meddig tart s hogy az illető kereskedők tényleg komolyan veszik-e azt, amit kirakatukba kiírtak, valóban nem tudom. Ezt Sándor Pál mindenestre jobban meg tudná mondani, mert ő tisztában van a merkantil-pszichológiával.. Aztán láthatsz itt franciákat, angolokat, amerikaiakat. Természetesen nekik sem drága a berlini élet és portéka. A franciák olyan arccal járnak-kelnek, mintha valamennyien tagjai volnának a jóvátételi bizottságnál, és meg akarnák állapítani, meddig terjed az ország teherbíró képessége, rendben van-e minden, nem játszszák-e ki a k intant rendelkezéseit, a háztetőkön és pincékben nincsenek-e, gépfegyverek elrejtve és a leendő német anyák nem szülnek-e majd revanche-politikusokat. Az angolok komolyabbak, az amerikaiak pedig egészen kedvesek. No és a feketék? Mert ezek is nagy számmal szaladgálnak a berlini forgatagban, táguló orrcimpákkal. Ezek egészen helyre fiúk, akik részint mint box-bajnokok, részint mint mutatványosok, zenészek, kikiáltók, portások keresik kenyerüket. Köztük is akad több gazdag ember, akik délelőtt, a Kurfürstendammon mutogatják bájaikat. Bámulatosak. Lakkcipő, fehér kamasni, egészen divatos, derékba szabott felöltő, széles kalap, hatalmas sál, kacér sétapálca. Ruhájukból árad a partom, széles fekete arcuk ragyog a megelégedéstől és a zsírtól. Negédesen mosolyognak jobbrabalra s ha háromszor végig mennek a korzón — rettenetes! — már beléjük karol egy — tahin a mellékutcából odatévedt — fehér nő .. . Berlinnek talán sohasem volt akkora idegenforgalma, mint ma. Ez az idegenforgalom sok pénzt hoz ugyan, de egyben hozzá is járul az élet megdrágításához. Az a körülmény pedig, hogy a jó valutájú idegenek olcsón hozzájuthatnak mindenhez, hogy főképpen ők azok, akik fényűző életmódot folytatnak, akiknek minden örömből, jóból, szórakozásból bőségesen kijut és az a tény, hogy meglehetősen nagy számmal megfordulnak itt a korábbi ellenséges államok polgárai is, érthetővé teszi, hogy a terhek alatt roskadozó német nép ellenséges szemmel tekint ma minden külföldire. Az Ausländer szóhoz ma a németek érzelemvilágában egy nagy adag keserűség, harag, sőt megvetés tapad. A közelmúltban az Untergrundbahnon tanúja voltam egy jelenetnek, amikor egy külföldit, aki a kiszállóknak útjában állott és mert nem értett németül, felszólításra sem ment tovább, az utasok csaknem megtincselék.A külföldiek elleni elkeseredés lépten-nyomon megnyilatkozik. Éjszaka, amikor kinyílnak az öröm piros rózsái, a mulatóhelyek lefüggönyözött széles ablakain keresztül fénycsóvák esnek az utcára. Beim finom pecsenyék illata száll, pohár csendül és részeg zene kavarja az emberek vérét. A bejáratnál sovány, aszott mellű munkásasszony áll gyerekkel a karján és alázatos félénken nyitja kezét a cilinderes úr felé, a tegnap vett bundát a barátnőjének húszezer márkáért ... A fáradt ember most dobta le magát gyűrött, piszkos fekhelyére, amelyen pihenni szeretne, hogy holnap újra felvehesse a kalapácsot, amellyel az antantnak kalapál... Az Ackerstrassei nyomortanyákon fesztegve kialszik a lámpa és halk sóhajok tapogatódznak a sötétben. Egy fiatal lány most fordult ki a kapun sírva. Elindul oda, ahol a fényt látja ... A császári palotával szemben sötéten hallgat a dóm. A sarkon feszesen áll a zöldköpönyeges rendőr, aki vigyáz a rendre ... Maróthy Bélat Cyógyithatók-e a tüdőbajok? & : «Cyógyithatók-e a tüdőbajok ? Hogy xpínden betegnek alkalmat adjunk ! «Gyógyíthatók hogy e könyvei minden Ezen rendkivül fontos kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik asthmában, tüdő- és torokbeli guakórban, sorvadásban, tüdőcsúcshurutban, idült köhögésben, elnyálkásodásban, hosszas rekedtségben szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak Minden ily beteg kap tőlünk teljesen ingyen és , bérmende, egy ábrákkal ellátott könyvet, irta: dr. med. (Jattaann, a ifiasen-gyógyintézet főorvosa tüdőbajok? Begy xplmvilet betegnek alkalmat adjunk ezen érdekes könyvet olvasni és bajának minemisége iránt tájékozást nyerni, elhatároztuk, betegnek teljesen ingyen és bérmentve megküldjük. Betegek alak erre igényt tartanak, írjanak egy levelezőlapot pontos címükkel: Puhlmann és uLijiMuv ■ iwwho.jj--- Társa cégnek, Berlin 90*. Müggerthasse 23, /.v ...............i ,■— CSt *t* W jft I# kiváló mmóeejű, Ire, B V F63\ minden darabért teljes felelőség, K 100, ISO, 200, 250,300. Eredeti . PoMárt-ké*K 200, ____________*250, 280. Valódi Koh-i-nor és Jóval hajgépük K 450,500,550.Továbbá mindennemű éles vágó- és nyíró -szerszámok raktára. LÉBER KÁLMÁN, késmőárn ipartelep© és mitköszült i idéje, Budapest, Szákóczi-út 61. Javításokat tökéletesen végesszk. Alspittatott, 1889. ARANYAT mindig újabb árban, hamisfogak 112 K-ig,elsietőt, brilliánst platinát vesz . Orbán aranyműves, Wesselélyi B. 10. A főváros legolcsóbb bevásárló helye a „PANNÓNIA“ Keresztény Fogyasztási Szövetkezet I¥„ Múzeum-körút 41. Telefon : 95—04. József 73—22. KÖZPONTI RAKTÁRAK : IX., Erfcel-utca 17. Telefon:J. 44—08. VBI., Barsee-utca 43. FIÓKÜZLETEK : IV., Múzeum-körút 41. Telefon: 95-04. 1., Verpeléti-út 4—b. Telefon : J. 48—08. U. Fa-utca 53. Telefon: 50—80. I., Lövőház-utca 13. IX., Erkel-utca 17. Telefon: J. 44-08. VII., Cserhát-utca II. Vill., Pinter-utca 50. Vili., Valária-utca 7. Kath. és ITotestána N8szövetség. X- Halom-utca 43. Jeroher-sörgyár. Telefon : J. 58—12. Pestszentlőrinc. OUei-ut 14 S. 111., Bécel-ut34. Újlaki gőztéglagyár. Telefon: 41—60. 10., Hajógyár-ub* 2. Óbudai dohánygyár. Telefon: 41—07. VI.. Felad erdősor 43. Saondy-utca sarokház. VIL Lipoton 23. lnt sebet városi dehinggyár. Telefon: J. 123-80. Vill., Vlg-utca *. Körletp vasuanoáság. Telefon: J. 00-90. „Kelenföld. • Átlós-úti valampere?, mán. VL, Aréns-út HZ. VOlanytelep. Újpest BOB vasút! villánytelep. V- Lipót-taSrot 22. E. V. V. igazgatósi,g i épülete. VII- KertEM-utca 12. E. V. V. igazgatósági épülete. Vili., Bareu-utca 130. Köxtemető-ut sarok, varanytelep. VIL.Thökity-ut 173, Zugló. Hajtsár-út sarok, vili. telep. N-Szisz Károly-etna 2. vili. társasági bérház.: nL, Közvágóhíd. Villamos végállomás. Jegyezzen mindenki legalább 2 drb 50 koronás üzletrészt, mely 5°/6-os osztalékot jövedelmez. Azonkívül a bevásárlás után vásárlás visszatérítés jár. Múlt évi forgalom 53 millió kor. Befizetett üzletrésztöke 2t és millió korona.