A Nép, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

zására egyszer bulldoggal párosí­tották össze.­ Az elmondottakból kiviláglik, hogy a lengyel zsidók mint hamisí­tatlan zsidók érkeztek Lengyelort­­azásba s hogy soha turáni eredetűek nem voltak és így a magyaroknak sem lehettek rokonaik. Az állítólagos magyar-zsidó ro­konságnak, sajnos a magyarok közt is vannak és voltak szós®ólói, akiknek minden bölcsessége azon alapszik, hogy a keleti v­­s aske­­názi zsidóknak is, a mag­oknak is töbnyire rövid (kerek) koponyá­juk van. Így amikor 1922 május 22-én az Akadémiában megtartott előadásom valóságos „forradalmat“ idézett elő a zsidó újságokban, a „Pester Lloyd“ — Szili Kálmán szaktekintélyére“ hivatkozva – a Walk­mann Móric kerek koponyáját, mint a turáni származás „legtökéle­tesebb bélyegét“ állította elém.­­ Ez azonban csa­k afféle látszat­­igazság, mert az askenázi zsidók ke­rek koponyája nem a turáni eredet bizonyítéka. Ennek megértésére tudnunk kell, hogy a zsidó fajtának két félesége van: t. i. a szefardi (a nyugati vagy spanyol zsidó) és az askenázi (a ke­leti vagy lengyel zsidó). A zsidó fajtának ez a két félesége abban különbözik egymástól, hogy amíg a szefardi zsidó hosszúfejű és barna, addig az askenázi zsidó rö­vidfejű és gyakran szőke. Ennek magyarázata Hauschild és Wagenseil berlini anthropológusok beható tanulmányai szerint­ a kö­vetkező. Úgy az askenázi, mint a szefardi féleségben egy hosszúfejű barna fajta (a szemita) s egy rövid fejű barna fajta (az armenoid) szolgál­tatja a törzsvért, azonban a szefardi ezenfelül még egy hosszúfejű barna (a földközi) fajta vérét fogadta ma­gába, úgy hogy itt két hosszúfejű barna fajta túlsúlya (luxuratio) következtében eredőképpen jött lét­re a szefardi zsidóság hosszú kopo­nyája. Ellenben az askenázi zsidó­ság a közös törzsvérén kívül még egy rövidfejű, szőke (a keletbalti) fajta vérét vette fel minek követ­keztében két rövidfejű fajta révén rövid koponyára tett szert. Világosan látható, hogy az aske­­názi változathoz tartozó lengyel zsidóságban a kettős zsidó törzs vér (szemita és armenoid) ép úgy benn­­foglaltatife, mint a szefardi zsidók­ban, mely vérek a magyar fajtában nem lévén meg, áthidalhatatlan szakadék támad a magyar és a zsidó fajta közt Azáltal hogy az eredeti armenoid rövid koponya az utóbb felvett ke­lethaiti vér által megerősítve az askenázi zsidóban megállandósult a lengyel zsidó még nem lett a mon­goloid eredetű magyarnak rokona, mert a koponya mérete csak egy és nem is a legfontosabb fajtabélyeg s ennek megítélésében is a fejlődés egész iránya a döntő. Azzal pl, hogy egy gótikus épü­let fedelét ép olyan pirosra festik, mint a barokkét e két épület még nem vált rokonná, vagy hogy az eszkimó is, a néger is hosszúfejű, ez még nem a rokonság kifejezője, mert mind a két fajta mögött más fejlő­déstörténet áll. Szóval, sem a lengyel zsidó, sem semmiféle más zsidó nem lehet a magyarnak rokona, mert mind a kettőben más-más törzsvér foglalta­tik, amely fajilag teljesen áthidal­­hatatlanná teszi a két fajta közt tá­tongó űrt. Ez a vérbeli idegvinség a zsidó örök idegenségének a legfőbb oka, amely szellemi és­ erkölcsi világá­nak teljes idegenségét is maga után vonja. Lehetnek naív álmodozók, akik nemesebb impulzusukból kifolyólag szeretnék a zsidókat közelebb hozni a magyarsághoz, mások ellenben Ju­b Chamberlain, Grundlagen, 1912., I. 934. I 3 M. W. Haitschild, Die Kleinasiati­­sehen Völker und ihre Beziehungen zu den Juden; Zeitschr. f. Ethnologie, 1921. 518—528. L GLORIA WITHIHZŐ- ÉS FEHÉRNEMÜ­GYAR. Borbándy Gyula Baross ucca Str. Szűz­ utcai oldal Dupla, ágys­rifff- és Wggönyspecialsta a­ra Er. dlatosan terjesztik „a magyar-zsidó rokonság“ mételyét, hogy miután a magyarságot minden anyagi javá­tól megfosztották s minden létfenn­tartó pozíciót elfoglaltak előle, vé­gül faji ön­tudatát, tehát ellenálló erejének legfőbb tényezőjét is meg­­­­ugassák. Az előbbiekből nem kérünk az utóbbiaknak pedig állunk elébe. A szanálási főbiztos Genfbe utazott — A NÉP tudósítójától. — Smith Jeremiás, a Nemzetek Szö­­vetségéek magyarországi főbiztosa és helyettese Mr. Tyler ma délután Olaszországon keresztül G­enfbe utaznak. A főbiztos részt vesz a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bi­zottságának február 11-án kezdődő ülésén." Bethlen újabb külföldi kölcsönről tárgyal Genfben­ ­.Kilég kétszezötvenmillióra van Magyarországnak szüksége" — Az „ak­arrivasuti beruh­ázás"-on kívül „önad­ó“ kölcsönt is kérünk — Új kölcsön új feltételekké! A beavatottak sem ismerik Bethlen szándékait Buti János, Terészífy és Popovics tanácskozása Bethlennel az új t­ÜLföldi kölcsön ügyében — A NÉP tudósítójától — A politikai élet homlok­terébe a miniszterelnök genfi útja került. Be­avatott helyen ma még titkolóznak, a jelekből azonban könnyű következ­tetni, hogy egy újabb külföldi köl­csön felvitele előtt állunk és Beth­len István grófnak a Népszövetség­gel folytatandó tárgyalása már ez újabb kölcsön feltételeire vonatko­zik. A miniszterelnök február 3-án indul Genfbe és értesülésünk szerint a Népszövetség főtitkárságával nyomban megkezdi tanácskozásait Arról, hogy a magyar kormány ismételten milyen jellegű kölcsönt akar felvenni, a legkülönbözőbb fel­tevések beszélnek, hír szerint szó van valorizációs kölcsönről, mező­gazdasági hitelről, de legbizto­sabb, hogy államvasúti beruhá­zási hitelről Mindezeken felül egy újabb önálló kölcsönről is beszélnek, amelyet ál­lítólag hajlandó a Népszövetség ter­mészetesen újabb feltételek mellett megadni. Bethlen István gróf miniszterel­nök ma délelőtt a miniszterelnök­ségi palotában Bod János pénzügy­miniszterrel majd pedig vele együtt Teleszky Jánossal és Popovits Sán­dorral tárgyalt. A tanácskozás in­formációnk szerint a genfi,­úttal kapcsolatos. Elsősorban azt vitatták meg, hogy egy újabb külföldi köl­csönre a magyar kormány milyen beruházásokat biztosí­that. Feltétlenül megbízható helyről úgy informálták A NÉP munkatár­sát, hogy a magyar államvasutakra vonat­kozó beruházási kölcsön kérdése már befejezett dolog, amit az is bizonyít, hogy az első kölcsön felvétele alkalmával a meg­állapodásban külön szimulációkat hagytak egy leendő államvasúti be­ruházási kölcsönre. A miniszterelnök szán­dékait ebben a pillanatban teljességgel még az úgynevezett beavatottak­ sem isme­rik, az államvasúti kölcsön kérdése azonban már túlhaladott álláspont, erről a külügyi bizottság legutóbb tartott ülésén is szó esett. Most már csak arról van szó, hogy az újabb kölcsönt milyen célra akarja a kormány felhasználni, illetőleg melyek azok a feltéte­lek, amelyeket a Népszövetség a kölcsön­nel kapcsolatban meg fog szabni. . A népszövetségi kölcsön fel­tételek szerint minden esetleges újabb köl­csön felvételéhez a­­Népszövetségnek és a jóvátételi bizottságnak újabb­­ jóváhagyása szükséges. Kétségtelen­­ tehát, hogy amennyiben az első köl­­­­csön klauzuláiban fölvett „későbbi , államvasúti beruházási kölcsönről“­­ van is, szó a népszövetségi kölcsön­­feltételeknek erre a kölcsönre is vonatkozna!­, vagyis a kölcsön fel­vételét ezúttal"­ffyabb feltételek fog­ják szabályozni. Bethlen István gróf miniszterel­nök, mint ismeretes, az első kölcsön felvétele alkalmával a hivatalos tárgyalásokon kívül magántanács­­kozáso­kat, vagy hogy úgy nevezzük, privát megbeszéléseket is folytatott, amelyekből kifolyóan a kisántánt egynémely vezérférf­ia a kölcsön kérdésében jóindulatú támogatásá­ról biztosította a magyar kormányt. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a genfi tárgyalások során ilyen „félhivatalos“ vagy „barátsá­gos“ tanácskozásra ismételten sor kerül. Mondanunk sem kell, hogy ezektől a beszélgetésektől nem sok jót vá­runk s ezért mérsékelt elragadtatás­sal kísérjük a miniszterelnök útját. A kisántánt az első kölcsön alkal­mával már­ alaposan megnyomorí­­tott bennünket, igazán semmi szük­ség sincsen, hogy ismételt újságok­kal lepjenek meg bennünket, amely­ből esetleg majd az emigráció likvidálása követ­kezik. Nagyon félünk a genfi tanácskozás­­tól azért is, mert a Népszövetség­nek úgynevezett magyar bizottságá­ban a Franciaország mellé felzár­kózó kisántánt a többség erejével mint­ a múltban is történt — s köny­­nyen el tudja nyomni Magyarország és Anglia szavát. Misztikus ez az újabb kölcsönrakció Magyarország gazdasági helyzeté­nek szempontjából is. Az újabb kölcsön felvétele be­szédesen bizonyítja a szanálás teljes csődjét. A kölcsönkapott kétszázötvenmillió­ — az újabb kölcsönakció bizonyít­ja — a gazdasági mérleget egyálta­lán nem hozta nyugvó helyzetbe. Az újabb kölcsön talán pillanatnyilag ismét reményen gázt ad az optimis­táknak, eme optimizmuson kívül azonban egyetlen adat sincs a ke­zünkben, amely bizonyságul szol­gálna arra, hogy helyes volt az eddigi szanálás és helyes vagy okos egy­ ú­j kölcsön felvétele. Az egyik vezető kormánypárti képviselő ma délben A NÉP munkatársa előtt azt a kijelentést tette, hogy az or­szágnak haladéktalanu­l újabb két­százötvenmillióra van szüksége és ezt az összeget a miniszterelnök még­is fogja kapni. Ez a­­kijelentés­ né­mileg bevilágít az újabb rejtélyes kölcsönügybe. Bizonyítja elsősorban azt, hogy nemcsak államvasúti beruházá­si kölcsönről van szó. Az államvasúti kölcsönt ugyanis a tervezet szerint százhúszmillióra irányozták elő és m­ legjobb esetben sem jelenthet többet szárnyolvan­­milliónál Ha tehát a kormánypárti „beavatottak“ újabb kétszázötven­millióról beszélnek, ez a kijelentés nem jelent egyebet, minthogy :• gazdasági összeomlás szélén állunk és elkerülhetetlen egy újabb ..szanálási kölcsön“ k­ikö­­nyörgése. 1925 február 1. vasárnap Búd pénzügyminiszter nem kíséri el Bethlent A napilapokban több ízben hírek jelentek meg arról hogy Búd János pénzügyminiszter Bethlen István gróf miniszterelnök kíséretében Genfbe utazik. Mint a Magyar Táv­irati Irodával illetékes helyről köz­ült, ez a hír nem felel meg a való­ságnak, mert a pénzügyminiszter­nek a költségvetési vita tartama alatt Budapesten kell maradnia- s így nem kísérheti el a miniszterel­nököt genfi útjára. l­ló szél­e,reliee­lése van? Megszünteti a Biztos hatás! Felnőtteknek 12000 K Gyermekeknek 11.400 K­­ ki gyermek­, sorsai szivén vsek­, gyakran látja, hogy gyermeke a legjobb táplálkozás és gon­dozás mellett is sapadt és sovány, nem fejleszik­ kellően. Ha azonban a gyermek a reg­geli- és uzsonnatejhez V—3 tetézett kávéskanál ílvom­altinet kap, állapota má­r az első hetek után zárul, tej súlya szesamen­álhatóan gyarapszik, rendszeres használat mellett pedig a gyermek viruló tejténésnek indul. Ára dobozonként 57-400 és 10­ 000 korona. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, fószer és cseme­ge t­­eres’ledérekben Minden anya HIRDETMÉNY Gyulavári község elöljárósága egy mély fáratú artézi kút bírálását vet­te tervbe. . Amidőn ezen munkára pályázatot hird­et, felhívja pályázni óhajtókat, hogy aranykorona alapon szerkesz­tett zárt írásbeli ajánlataikat a f. év február hó 8. napjának d. e. 12 órá­jáig a főjegyzői irodában adják be. Bánatpénzül 310 méter furat ala­pul vétele mellett és a méterenkinti egységárnak megfelelő összeg 10°/6-a az ajánlat benyújtása előtt a község letéti pénztáránál készpénzben, vagy pénzintézeti betétkönyvben letétbe helyezendő s az erről szóló elismer­­­vény az ajánlathoz csatolandó. Ezen biztosíték csak a kút hatósági átvé­telét követőleg fog vállalkozónak kiadatni. A község képviselőtestülete már most leszögezi, hogy az ajánlatok fölött az ajánlati összegre való te­kintet nélkül szabadon határoz. Ajánlattevők ajánlataikat illető­leg a végleges döntésig kötelezett­ségben maradnak. Visszautasított s illetve el nem fogadott ajánl­atokért kárpótlás­­i címen sem követelhető. Egyéb feltételek a rivatalos órák alatt a főjegyzői irodában tudtuk meg.Gyulavári 1923. jam­. 29. Erdődl Lajos s író Vertán Emil föjegys­i­ ­ :s.:zaczrznxzszza esze vnzn*m**

Next