A Nép, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

2 Csak két idézetet szaggatok ki ebből az írásból. „És ilyen barmok ágálnak ma a fórumon — úgymond — a világ egyik legutolsó országában, Magyarországon.“ „Ez az ország szellemileg mindig az utolsók közt volt — írja tovább — ami kultúra itt van, a német és zsidó elem csinálta.“ Nem akarom megkérdezni, micsoda címen beszél rólunk és velünk ezen a hangon a zsidó?! Nem akarok „felekezet” elleni izgatásba bocsátkozni, pedig forr a vérem és ökölbe szorul kezem olvastán ennyi pimaszságnak Az ágáló barmok között megnevez engem is a névtelen zsidó, aki gyáva és hitvány, aki nem meri aláírni nevét, hanem az ismeretlenség sötétjéből mocskolja a magyarságot, amelyen élősködik, amellyel csak a zsákmányjárás zavartalanságához szükséges közösséget szerezte meg: a magyar nyelv tudását, a magyar beszéd alkalmazását. Nem kérdezek senkit, meggyulad-e benne az elkeseredés és a szégyen haragos tüze, úgyis tudom."" Nem mutatom, hogy várjon a rendőrség megindítja-e a nyomozást a névtelen zsidó után, úgyis tudom, hogy hiába. Mégis foglalkozom vele, mert lappangó régi vádat hajt felénk, hogy itt, ebben az országban a német és a zsidó csinált kultúrát, emelt ki bennünket a tudatlanság mocsarából, ők pacifikálták ezt a barbár népet s nekik, de különösen a zsidónak e pacifikálás címén joga van itt élni, gazdagodni, harácsolni, kereskedni, hízni, puffadni, bennünket a felsőbbrendűség címén lenézni. A német kultúr érintkezésre rátérek mindjárt. Előbb a zsidóval végzete. Mit és kit adtak nekünk? A jesivák aporodott szagú, gaz talmudizmusát? A középszerű kultúripar kultúrgrájzlerosait? A sajtóban Kéri Pált, a zenében Zerkovitzot, az irodalomban Szomory-Wein Dezsőt, a tudományban Alexander Bernátot, ezt a szikkadtlelkű és agyú kompilárcolot? Vagy talán kultúra, amit Krausz Simon, a Vígszínház, a Színházi Élet, Ince Sándor, Peleky (azelőtt?) Géza, Kun Béla, Szamuelly Tibor, Weinfeld tata, Propper elvtárs és Beregi Oszkár jelentenek? Ezek nem barmok, ahogy mi vagyunk a zsidó Névtelen szerint, ezek fáklyavivői a kultúrának, a felsőbbrendű szellemnek. Ma, barmok szegyelhetjük magunkat valamennyien, mert nem vagyunk egyenlő értékek Szamuelly elvtárssal,Bolau Pál úrral, Weisz bácsival, a sarki specerájossal, a kik nekünk barmoknak és szálasaknak (sic!) hálásak lehetünk, mert kultúrát, magasabbrendűséget, európai civilizációt hoztak s mi barmok adjuk oda minden gyapjúnkat a civilzálónak, a felsőbbrendűinek, a zsidónak, ő most már a kultúrás pacifikálás nevében beszél rólunk és velünk ezen a hangon, mert mindent ő csinált, meg a német, hiszen kaftánt is csak azért viselt, amikor betolakodott, hogy a kaftán alatt eltérjen a sok áldás és civilizáció, amelyet e művészi ruhadarab alatt becsempészett az ez áldások ellen védekező magyar barbárok és barmok közé! A szellemileg utolsó nép megfeledkezett a köteles hódolatról, amellyel a felsőbbrendűeknek tartozik. Teljes joggal vágja tehát szemünkbe, hogy barmok vagyunk és utolsók, akik nem tudjuk méltányolni, hogy mit jelent a bankrendszer, amely áru-, pénzés ipari uzsorával foglalkozik, hogy micsoda érték a zsidó sajtó, amely lelket mérgez, forradalmat gyújt és a zsidó faji kultúrát mázolja arcába a magyar tömegeknek. Nem tudjuk megérteni, hogy ők a magasabbrendűek, a különbek, a jobbak, a nagyszerűbbek Amt:® 1925 márciust vasárnap amwmamuBGst&7izmms8PimxBB&iWZBammmB Magyar vezetést az Operaháziján és a Nemzeti Színházban ! Gömbös Gyula nyilatkozata A NÉP-nek — A NÉP tudósítóidtól. — Az Operaház válsága, mint általában a kulturválság ráterelte a közvélemény ügyeimet kulturális intézményeink mai helyzetére. A keresztény társadalom nagy aggodalommal látja, hogy a zsidóság az ismert úton és módon ismét elfoglalja a színházaknál és a kulturális intézményeknél is a keresztény erők felől a pozícióikat. Sokszor tehetség nélkül, csak a sokszor bevált faji szívóssággal nyomulnak előre az itthonmaradt Bergerek. Éppen ezért még idejében fel kell emelnünk szavunkat a mértéktelen és indokolatlan zsidó terjeszkedés ellen. A múltból nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent a destruktív szellem elhatalmasodása a színpadon és az irodalomban. Az események nagy tanulságai után a kultúra terén is változásokat, fajmagyar szellemet kell követelni A héten erre vonatkozólag Gömbös Gyula azt mondotta, hogy a magyarságnak számarányának megfelelően’ kell képviselve leveie a színházakban, annál is inkább, mert a tehetség és rátermettség keresztény oldalon található, meg a nagy bőségben. Mi e nemzeti gon- dolat jegyében, egyszerűen numivuss elausust követelünk azoldban,a szín-1 házakban amelyek a magyar • nem- szet áldozatkészségéből és tehetségéből élnek. Nevezetesen követeljük, hogy az Operában és a Nemzeti Színházban keresztény magyar erők kezében legyen a vezetés és a szellemi irányítás is. A numerus clausus az egyetemi oktatásban sorsdöntő jelentőséget nyújt, a numerus clausust tehát be kell vezetni a színi kultúra terére is. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk Gömbös Gyulához, a fajvédők vezéréhez, aki a következőket mondotta: — A fajvédő klub csütörtöki vacsoráján elmondott beszédemben már leszögeztem álláspontomat. A színpad és az irodalom terén is a magyar tehetségek számára követelem a vezető pozíciókat. Igenis be kell vezetni a numerus clausust az Opránál és a Nemzeti Színháznál is, mert a vezetőhelyeken és a személyzet összeállításánál is az idegen faj javára eltolódásokat látok. Ez a gondolat és ez a törekvés benne van a fajvédő mozgalom programmjában és ebben az irányban állandóan kemény "harrcot fogunk folytatni. Nem nyugszunk meg eddig, amin a színpad és a kultúra terén is ki nem.' vívtuk a keresztény magyarság számára a Jiigentoniót, amelyet államfentartó erejénél és tehetségénél folog, ’egyaránt követelhet. _____' , . • »* *. A kisgazdák a titkos szavazás mellé állnak A Kormánypárton feelei is elégedetlenek a javaslattal - A radikálisok is részt vásznak a választójogi v.i£ban — A nyílt szavazás kérdésében a Wolff—Ernszt-párt is elenzék — A kisfeéllesek most is a ■ multévi átlagért fizetik — A NÉP tudósítójától — A nemzetgyűlés kedden a már napirendre tűzött apróbb javaslatokat tárgyalja, majd pedig a pénzügyminiszternek néhány kis javaslata kerül a plénum elé. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke ma délben kijelentette A NÉP munkatársa előtt, hogy a pénzügyi felhatalmazási javaslatot csak ezeknek elvégzése és a mintegy százhetven mentelmi ügy letárgyalása után kezdi meg a nemzetgyűlés. Ilyeténképen az appropriáció csak a hét derekán, illetőleg csak jövő csütörtökön, pénteken kerül napirendre. Scitovszky Béla azt is kijelentette munkatársunk előtt, hogy a felhatalmazás javaslat után a Ház esetleg egyéb ügyeket nem is tárgyal, hanem nyomban megkezdi a három-négyhetes választójogi vakációt. Egyébként az ellenzék a szünet után kezdődő választójogi vitát várja nagy feszültséggel. Valamennyi ellenzéki párt elhatározta, hogy a leendő küzdelemben minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál és ha csak egyetlen lehetőség kínálkozik, megakadályozza az eredeti javaslat törvényerőre való emelkedését. A radikális blokk részéről kapott feltétlenül megbízható információnk szerint a baloldali passzív ellenzék a választójogi vitában feltétlenül részt vesz, vagy legalább is a javaslat bizottsági tárgyalása alkalmával kér szót magának. A passzivitás feladását azon okból is elhatározták, mert a nemzetgyűlés elnöksége újabb akcióra készül a passzivitásban lévő tábor ellen. Az elnökség a passzivitás immáron intézményes megvalósításához nem akar segédkezet nyújtani, e végből, ha az ellenzék a választójogi vitától is eláll, a passzivitás ügyét a nemzetgyűlés elé viszi és a Háztól kér felhatalmazást a passzívak elleni eljárásra. Nagyon érdekes, hogy az ellenzéki pártokon kívül a kormánypárt tekintélyes része tiltakozik a választójogi tervezet ellen. A kisgazdák harcos vezetői, mint Csontos Imre, Szíjj Bálint, Csizmadia András valószínűen választóiknak állásfoglalása következtében nyíltan ragaszkodnak a titkos választói joghoz és ebben felfogásuknak a kormánypárt keretein belül is kifejezést adnak. Ugyancsak erős harcot indít a választójogi tervezet ellen a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt is, amelynek tagjai ,a Huszár_ Károly körül csoportosuló egynéhány liberális és hivatásos kormánypárti képviselőn kívül szintén a titkos választás hívei. A kormány tagjai tegnap este minisztertanácsot tartottak, amelyen a mezőgazdasági hitelről és a búza valutának a kisbérleteknél történő megváltoztatásáról tanácskoztak. A minisztertanács határozata értelmében a kisbérleteket egy legközelebb megjelenő miniszteri rendelet fogja szabályozni, amelynek értelmében a kisbérletek húsz holdig nem búzavalutában fizetnek, hanem a múlt évi átlagárban, nyelvem beszélő felsőbbrendűnek. Első etappja az európai zsákraányrohamnak a jiddis kialakulása volt, a második pedig a nemzetek nyelvének megtanulása, helyesebben elorzása volt a harmadik az európai nemzetek lelkének megmérgezése. A fejlődésnek ebben az állapotában van a zsidó, aki elkendőzi lelkének törzsi vonásait, magára aggat minden külsőséget, amelyet az európai kultúra adni tud, hogy ez alatt az álarc alatt zsákmányra járhasson. A zsidót külön zsákmány és kalózjog illeti meg a felsőbbrendűség jogán s csak azért vagyunk barmok, mert nem vagyunk hajlandóak elismerni e zsákmányjogot. S mi szegény barmok. Alacsonyrendűségünk teljes alacsonyságával védekezünk ellenük, a felsőbőréndűek, nagyok, magasfeszültségű kultúrelem ellen. S ha kérdem hogyan, a válasz a magyar lélek függetlenítése, az új magyar lélektípus kialakítása útján. A magyar lélek''sajátságos lemezberendezésű, visszaver minden hangot bármilyen messziről rezegjen hozzá. Az ázsiai barbár idegen énekét európai ritmusra szabva verte vissza a fülekbe és elmékbe. Ezt a fájdalmas toldottságát e léleknek meg kell szüntetni, mert a felsőbbrendű kultúrfaj, amely saját bevallása szerint barmokként kezel, örök szolgákká tapos valamennyiünket. Más népek fölvevőfelülete más, csak azokat a rezgéseket adja vissza, amelyek a nemzeti lélek, a nemzeti múlt titokzatos mélységeiből áramlanak mint szívhangjai nemzetek életének. Csak ezt a hangot szabad hallanunk mindig és mindenkoron, különben barmok, megvetettek, lenézettek és kizsákmányoltak maradunk. és kulturáltabbak, tehát barmok |met nyelvbe és alkotott új nyelvagyunk ilvet belőle: a jiddist. Az európaiak és a németség adtak nekünk a fogalmak kifejezésére alkalmatmindent.- lan törzsi nyelvet kiegészítette a A háború előtt ők voltak a né némettel Lopok magának a_ gaz net nyelv és kultúra hirdetői: a dagabb nyelv kincses bányájából, a zsidóság a német nyelvterület hajj hogy meg tudja rohanni az eurójárait beletoldotta Oroszország szíjiai népeket, akik idegenül és vévébe. A hébert belemérgezte a né-idekenve állottak ellent a törzsi Általános bérmozgalom készül a textiliparban ■ Skenddteres munkaidő — Hatvanezer koronás hetikeresetek — A NÉP tudósítójától — A magyar textiliparban foglalkoztatott munkások imádig a legrosszabbul díjazott munkaerők közé tartoztak. Gazdasági helyzetük ma sem különb, mint a béke éveiben volt jóllehet, hogy a munkabérek az aranyparitást meghaladják — papíron s keresetükből éppen hogy csak tengődnek. _ Tekintettel arra,ogy a munkások 80 százaléka akkordban dolgozik, a mai rossz nyersanyagokból és igen sok helyen az agyonhasznált gépekkel a legnagyobb szorgalom mellett sem tudják a békebeli produkciót elérni, tehát hiába érte el az akkordból az aranyparitást, nem keresheti meg azt a pénzt melyből a békebeli nívón élhetnének. Újabban egyes gyárak lassú tempóban még azt a kevés keresetet is redukálják, melyet a munkások egy ideig el tudtak érni, így nem egy gyár van, ahol a legmagasabb heti kereset sem lépi túl a 200.000 koronát. Akárhány olyan textilüzem is van, ahol a heti kereset 60—150.000 korona között mozog csak. Főleg a vidéki textilgyárak használják fel a mai nagy munkanélküliséget a bérek redukálására, melyet megindokolni nem lehet, amikor a textiláruk még mindig súlyos összegek mellett kerülnek eladásra. A textiliparban általános a panasz. Ezt fokozza még az a körülmény is, hogy vannak üzemek, ahol még ma is 12 órát dolgoztatnak a munkásokkal, akiknek 90 százaléka fiatal leányokból kerül ki. (-) A Keresztényszocialista Famunkások Szövetségének központi választmánya kedden este 6 órai kezdettel a szokott helyen fontos ügyhez ülést tart. (-) A bérmunkások keresztényszociá-lista szervezetének fővárosi csoportja hétfőn este 7 óraikor XV. Ferencitek ten és 7. sétáim alatt ülőst tart.