A Nép, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

titkár úr üzletére, arra az üzletre, s éppen gróf Bethlen Istvánnal kö­­■wnelyet ez a marxi elvgrajzleros­í tött 1922 november hó 30-án. Jegyzőkönyv fölvétetett Budapesten, 1922 novem­ber hó 30-án. A Magyarországi Bánya- és Ko­­hómunkások Országos Szövetségé­­nek titkára, Peyer Károly nemzet­­gyűlési képviselő úr javaslattal fordult a szénkormánybiztos sírhoz­miszerint hajlandó a fenti szö­­vetség tagjaira oly módon hatni, hogy minden munkás tel­jes pótműszakot vállaljon a fo­lyó téli idény, —■ november— március hónapaiban — összesen nyolc vasárnapon Ezzel szemben kéri: L Hogy csen túlműszakok­ út­ján termelt Icáig ha fűtési szén a buda­pesti és környéki ipari­­munkásság és szegénysorsú lakosság között osz­­lassék szét és abba az elosztásba az Általános Fogyasztási Szövetkezet bevonassák. 2. Hogy ezen túlauszokott kész­­pénzbérc a moncsok beleegyezésé­vel egy Budapesten létesítendő Bá­nyamunkás­ Otthon céljaira le­gyen fordítható olyként, hogy az illető bányaigazgatóságok a le­vonásba hozandó bérösszeget egy külön megalapítandó ás ezen Bányamunkás-Otthon léte­sítését végrehajtó részvénytár­saságnak ut­alják át. A Bánya- és Kohómunkások Or­szágos Szövetségének titkárával ezen javaslatot és hozzáfűzött ké­réseket felsőbb utasításra a kormánybiztos úr megbeszélte és Peyer Károly nemzetgyűlési kép­viselő, titkár úrral a következő meg­állapodásra jutott. A kormánybiztos úr tudomásul veszi a titkár úr által közvetített azon készséget, hogy a szövetség tagjai az ország valamennyi jelen­­tősebb bányáiban vasárnapi, vagy hétköznapi tálmír szakok vállalása által a szén­tem­e­lés fokozzák. Tudomásul veszi továbbá, hogy a munkások egy része e tálmai szakok­ból származó) készpénzkeresetü­ket a budapesti Bányamunkás­ Otthon lé­tesítésére akarják szánt­­i. Kikötik­­csupán azt, hogy ezek a munkások megfelelő meghatalmazással lássák el a felettes bányaigazgatóságokat. A meghatalnazás egyik módja, hogy a bányavállalatok a­ fr­­gyos üzemeknél foglalkoztatott, munká­sok névsorát, a fenti célt kifejezés­­re juttató nyilatkozattal, kiadják a munkások megbízottjainak, akik essen pótus­űszakok­ után járó összes készpénzkeresetüket (az élelempót­lékot nem) hajlandók ezen Bánya- Hunokás-Otthon céljaira adni. A név mellett lévő rovatban alá­íratják. A kormány­biztosság az aláírások helyességét saját közegeivel kém­­próbákkal ellenőrizteti. Az ily módon rendelkezésre álló összegek a Törekvés Taka­rék­­pénztár Zrt. folyószámláján he­lyeztetnek el, amely folyó­számla tulajdonosa az a rész­vénytársaság, mely a Bánya é­s munkás-otthon létesítésére meg fog alakulni. A munkásoknak tudomására hozandó, hogy a Munkásotthon javára felajánlott keresetük az alakítandó részvénytársaságban nem részvények szerzésére fog f­ordíttatni, hang­t egyelőre mint kamatmentes kölcsön fog kezel­tetni. A­ részvénytársaság megalakítása iránt a Magyarországi Bánya és Kohóziunkások Országos Szövet­sége intézkedik. Alapszabályait a szénkormánybiztos úrnak be fogja mutatni. Az alapszabályokba min­denesetre­­ beveendő, hogy a létesí­tendő Bányamunkát Otthonban a szövetség irodahelyiségein kívül semmiféle intézmény sem nyerhet elhelyezést, továbbá hogy ezen, a tagok rendelkezésére álló Otthon ■pártpolitikai célb­­on szolgálhat, kizárólag jóléti és kulturális célok szolgálatában fog átlőni. Peyer kép­viselő úr kötelezettséget vállal arra vonatkozólag, hogy az alakítandó részvénytársaság részvé­nyei olyan arányban fognak a szö­vetség egyes helyi csoportjainak tu­lajdonába kerülni, mint­ amilyen arányban az illető csoporthoz tar­tozó bányatelepek munkásai a­ pót­műszakon elért keresetüket a Mun­kásotthon javára fentírt módon fel­ajánlották. A rész­vényt­ár­saság igazgatóságá­ba és vgrehajtóbizottságába a szénkormánybiztos megbízottját de­legálja és a részvénytársaság alap­szabályszerűen felruházza e meg­bízottat mindama jogokkal, ame­lyek az igazgatósági és végrehajtó­­bizotsági tagokat alapszabály sze­rint megilletik. A szén­kormánybiztos megbízott­­jainak ezen mandátuma két évig tart.­­Aláírása Feyer Károly Szőnyeg Lóránt, azév kormá­nybiztos­ értékű és bemutatóra szóló rész­vényből áll. Az igazgatóság az alapítók által kinevezett követ­kező tagokból áll: Peyer Károly, Urbán Béla, dr. Györki Imre, Csóka Vendel, Fodor József, Ber­trand Antal, Jávoréi­ Pál, Fól­ák Róbert, Qaspari János, V­ida Jó­se­f és Heim József. Ez a kétmillió korona alaptőké­él rendelkező részvénytársaság 1923 április h­ó 28-án megvette özv. Kristóffy Ferencné és dr. Fo­dor Jánosné VIII., József­ utca 58. szám alatti bérházát 43 millió és­­80 ezer koronáért. A kétmillió koronás alaptőkét 21 alapító tag adta össze és ezeknek sorai között ott találjuk a Magyarországi Bá­nya- és Kohómunkások Országos Szövetségének minden tisztviselő­jét. A tíz igazgatósági tag közü­l öten vannak állandóan Budapes­ten s ezeket Peyer Károly úr di­rigálja. A Bánya-, és Kohóm­unké­, sok szakszervezetében csak az tör­ténhetik, amit Peyer úr akar. A­ budapesti központban alkalmazott szakszervezeti tisztviselők mind jóindulatú, derék magyar mun­kás emberek, akik elvégzik gon­dolkozás nélkül azt a munkát vagy feladatot, amelyet Peyer rá­juk bíz. Paktumból fakad a jólét Amint a fenti fegyveresgyvből látható, Peyer Károly szociál­­dem­okratapárti nemzetgyűlési képviselő a paktumos politikai kon­junktúra idején, nagyon is igénybe vette a keresztény kurzusnak csúfolt politika legfőbb korifeusát — gróf Bethlen Istvánt, Peyer Károly bánya­mankó­, elvi­társ titkár úr akkor, amikor a felsőbb utasításb­a vele tárgyaló szénk­oraránybiztos­ beleegyezését meg tudta nyerni ahhoz, hogy a keresztény magyar bányata­mará­sok tízezrei­­- nyolc vasárnapon itt — egész keresetüket kamatnél­­k­üli kölcsö­nként kénytelenek vat­ták önkéntesen Peyer úrnak fel­ajánlani, egy cseppet sem volt sk­rupulózu­s és elfogadta ezeket az önkéntesen kipréselt, súlyos mil­liókat is kereszténynek­ csúfolt Bethlen araiamtól, Pijer Károly a paUrtasBös yíll­­i-ilan­ líOBjualitárút alitpo*« Ja­­#liwuaa»di*is* mbH fc2 Ja»» taastós * ‘ kapta «ö^Bw^ésAliBa és neki ez*iu a rév*n birpalfttdt ven­­ni a keresztény magyar bánya­­. keservesem msewbor !«Ugtiijá!!»épíl. A pémt a Bányamunkás Otthon cél­jaira, amint látjuk, a keményen dolgozó keresz­tény magyar bányamunkás­ság adta össze, de a házzal, amelyet ezen a pénzen vettek, nem a keresztény magyar bá­nyamunkások, hanem egy húsz főből álló részvénytársa­ság rendelkezik. A Ikta­tesztény Magyar bánya­­munkások a maguk keservesen, megkeresett bérükön még részvé­nyesei sem k­ellettek a Bányamun­kás Otthonnak, har­em csak egy­szerű kamatmentes kölcsönadók A Bányamunkás Otthon részvény­társaság 1922 december hó 27-én tartotta alakuló közgyűlését és 1923 évi február hó 6-én tartott folytatólagos közgyűlése­n m­ódo­sítette­ ez a­lapszablyait a­ szén kormánybiztos lávánsága szerint. A vállalat tárgya: Egy Buda­­pesten létesítendő Bányamunkás Otthon elhelyezésére alkalmas épületnek bérlet, esetleg vétel út­on való megszerzése és ezen épü­let kglyi kérfetmíd albérlettel, eset­leg bérbeadáséval való hasznosí­tása és Heembolti tartása. A válla­lat tartama-i­ határozatlan. Alap­tőke kétmiló korong­, amely 2000­­Mb tyrgenkmf­ iggfí, lommá kmv­onásLóaul gondolkozni t­udó és cselekedni is merő ember nincs ezöttünk, de nem volna maradása, mert a ravasz géplakatos elv­társ nem is tűrne meg maga mellett egy igazi bányászt. A keresztény magyar bányamun­kásság pénzén vett Maiban tehát Peyer Károly az új, illetőleg az ő általa alakí­tott részvénytársaság. A bérház ott van is J­ózsef­ u­tcái­ban és kiad­ják bérnee a lakásokat, mert a la­kások m­a még n­inc­senek felszaba­dítva. Urbán Béla miniszteri ta­nácsos, a magy. kir. a kormán­y de­­legáltjánk­­igazgató tagsági man­dátuma ebben az évb­en lejár és akkor teljesen, minden ellenőrzés nélkül azt tehetik Peyerék a ház­at, ami nekik tetszik. Nagy kor­mányzati naivitásra vall az a ki­kötés, hogy „az intézmény párt­­politikai célok szolgálatába nem“, amikor­­ minden egyes szervezet bányamunkás tagja egyúttal a szociáldemokrata pártnak is. Rendkívül érdekes, hogy ezt a Bányamunkás Otthont nem a bányamunk­ásság gazdasági érde­keit képviselő szakszervezet keze­lésére bízták, hanem megalkotnak direkt egy nyerészkedésre alapí­­tott r­-t.-ot és ennek a kezére ját­szók át a magyar bányamunkás­­ság keservesen megszerzett mil­lióit. A legközelebb módját ejtjük annak, hogy rávilágítsunk a rész­vény­társasági form­ák mögött el­leplezett célra, amely miatt az ingatlan vágyai­­ elidegenítésnek ezt a módját alkalmazzák a szo­ciáldemokrata pártban. íme, Peyerék a „Népszava“ ha­sábjain az egész keresztény ma­gyar társadalmat vádolják meg magyar bányamunká­sság szomo­rú sorsáért. A zsidó vezérigazgató úrnál zsarozó Peyer nemes nagy leüetőséggel két ismeretlen nevű külföldi tőkést állít az előtérbe s mellejük megemlíti a keresztény magyar bányam­unkásság sorsáért aggódó fajvédő képviselőket, kiknek pedig egyike sem volt méltósága a vezérigazgató zsúrjai­­hoz hivatalos. Peyer Károly a le­közölt jegyzőkönyv tanúsága sze­rint, a szénkormánybiztosság út­ján kínálta fel a bányaválalatok­­nak a vasárnapi bányamunkát. Senkinek akkor a bányamunkás­ság közül, eszébe sem, volt egy Munkás-Qahon megépítése itt Budapesten, ahol egyetlen bánya­vállalatnak sincsen telepe. A ház­vétel alkalmas ürügy volt arra, hogy a munkásságot kipréselt ha­talmas összegeket Peyer el­v­társ úr valorizálva a­ szocalista párt javára átcsempéssze. A keresz­tény munkásságot Peyer úr — mint egy újkori tudás — kétszer adta el rövid idő alatt. Egyszer a bányavállalatoknak és egyszer a részvény­társaság­nak. Ennél a házvételnél keresett is valaki közvetítői jutalékot. Mi tudjuk, hogy ki, »le kíván­csian várjuk, hogy „Népsza­­va^-éknak lesz*® annyi erköl­csi bátorságuk, hogy ezzel a névvel a nyilvánosság elé vo­nuljanak? itt meg****© ***,&&­facsart Iján­yi­km­uju­kiások, pedig most, a sztrájk mydicsidik hetében is, ötvenezer és sestesetsel háromév heti segélyt kapnak Peyerék jó­voltából. Lem® voltaink Tatabá­nyán és Felső-K­alénn. Benéztün­k a nyomorgó, illékcultöző báinyéss.­­családok sivár látásaiba és cáfe­­csarottatt­a szíveink a dátottadeoni. Mily nyo­mon­ássáigbain tengődik én nélkülöz ez a. ikoresatmy és ma­gás- mi­uesztömeg, dacú®a an­nak, hogy ok összes munkások ikö- közt ti legnehezebb ás az életet ál- landóan veszélyeztető munkát 'IMI végeznie. Ugyaniaikik­or — ott teot' Tata- Ijányán — pedig eszükbe jutott Peyer Károly úr, bányász titkár Teréz­ körúti pompás lakása, amelyben minden kényelmet fel­lelhet, amelynek minden egyes sarkából jólét su­gárzódik ar­ az emberre, akinek egyedüli munká­ja az, hogy ezeknek a szerencsét­len embereknek a terhére. It­smél jobban, minél kényelmesebben megélhessen, összegzőről a szí­vünk, valahányszor az orruknál fogva vezetett szegény Javernek Pálokra és Kollár -lucasefekre gon­dolunk. Egy kis világosságot sze­retnénk gyújtani a keresztény magyar bányámam felsődt fejébe, hogy végü­p tisztán lássák, akik az ő igazi ellenségeik. Peyerék részvénytársasága 1925 április 1. Adónaptár Április .14-i­k azok, akik az értékjpii^ir­­forjialvai adónak készpénssbeni való fls»-­­lésére kaptak «mgedélyt, az ön» vóbbí-­­ kozó vajtsram Ud­ravesztése virtSW, tövk­­lesek az értékpian­urfor^alm­i adót befi­zetni. Aprtti« a» akkntoMwsoUait roteciu« , havi állot­ményei a­tán az'ál­tatiftaos kere­seti adót ti aan­kaadó tardozik faztdB&t'.­­fatim­i. Az aranykoroam ssaoreószám­in­ lipö. április 16-én­ iis 17.000. Április 15-is IbenzoUncxsiö, a anáreius havi forgalom után, a 10 evafiis3BK­ egy­idejűleg, a fényűaéei adó. Április 15-ig m­ándsizok, akik ács álta­­lános forgalmi adót készpénzban űzetik, és akiknél az adókivetési úrrészaik január 1-től március 01-ig­ terjed, az adóvalo­­más benyújtásával egyidejűlítB, e­­telje­­sítette havi részre fűzetések jóváritása után még járó adót befizetni tart­anak. Április 21-ig az általános torgatui adót készpéntnsben fizetőik az előírt havi részletfizetést a anareiu­s havi torgatom­­nak megf­elelten­ tartoznak * befizetni. Április 30-ig kötetesek a társas cégek és a trigavai KKS számadásra, svötelezetik vállalatok adóvallomásaikat bunyajtaak­. — Bletaut. L'jfi'sfceu a Horváth­f­utca 36 .számú házban az éjszaka Meister Miklós 22 éves tisztviselő mellbelőtte magát. Etetv­eszélyes állapotában az újpesti mentőik az Irgalmas-rendi kórházba szálítot­­ták. A MAGYAR LOVAREGYLET 1020. április 2. •». 7. 12. 13, II. 17 éa 19-én f­aposztásmegyeren LÓVERSENYT RENDEZI A veraesy kaid«te ,451ulán fi ka Su perc. Ktánybérlet s napra SUo.UOo B. Msaijagyck: l beír Su.oilfl fi.. Ti. h­ely 20.000 KA PAl­oljbérlet 8 napra, tí szamtlyr« -I­­SOO.OOO K. Napi pán­oly vétkönnpp SOO.ufip­unuop. és vasárnap COa 000 K. A kilönforradási hely­­re (Bookmaterek körébe) beh­et S napra títO.OOO K. A­­ 100 UOO K. VendöjjTö és ToteUaaSe» mind«». KÖT".

Next