A Nép, 1925. augusztus (7. évfolyam, 170-193. szám)

1925-08-01 / 170. szám

................................. szentben valamelyik más államté­nyező, szemben áll a másikkal is. Jan Seba különben minden esz­közt megragad arra, hogy­ a szlávok figyelmét ráterelje a magyar veszedelemre. Pro­gramm­­a­­ ebben a kérdésben nagyon rövid: Magyarorszá­got gazdaságilag, erkölcsileg és politikailag tönkre kell tenni, hogy aztán minden ellenállás nél­kül elnyelhesse őket a szlávság. Így fest Jan Seba politikai profil­ja, azé a Jan Sebáé, aki koszorút tett Princip orgyilkos sírjára. AU­MP A minisztertanács Sopron városának kilátásba helyezte a Játékbank-engedély kiadását A hatvani választás — Gömbös Gyula a választási erőszakoskodások ellen — Tizenöt érdekeltség harcol a játékkaszinó engedélyéért — A kormány pénzügyi szempont­ból bírálta el a kérdést — Megkezdődnek a beruházások és augusztus 7-én folyó­sítják a városok kölcsönét — Bethlen miniszterelnök meggyógyult Vass József helyettes miniszterelnök nyilatkozik a Játékkaszinóról, a beruházásokról és a szombathelyi afférról — A NÉP tudósítójától. — A NÉP tegnapi számában jelen­tettük, hogy a mai miniszteranács i­s foglalkozni kíván a játékkaszinó ügyével, azonban végleges döntést még nem hoz, mert a kormány tagjai elvi alapon még nem hatá­roztak arról, hogy hozzájárulnak-e egy ilyen játékbank felállításához. Az eredeti terv az volt,­ hogy Ra­kovszky Iván belügyminiszter a mai mirnisztertanácsban már nem is vesz részt s ezzel az egész kér­dés néhány­­hétre­ kitolódik. A bel­ügyminiszter azonban ma mégis részt vett a tanácskozáson és kifej­tette véleményét. Megállapította, hogy rendészeti szempontból aggo­dalommal tölti el a kaszinó felállítása, mivel a belügyi kormány éppen most kíván energikus intézkedése­ket tenni a játékszenvedély elve­tül­tására és a kártyabarlangok szigorú ellenőrzésére. A belügymi­niszter állásfoglalásával a gaz­dasági minisztereknek az a véle- mnénye, hogy a kaszinó engedélyt meg kell adni, mert pénzügyi, sőt bizonyos tekintetben kidhevális­­szempontból is előnyt jelent egy vagy több játékbank fölállítása. Ez időszerint, amint mértékadó helyről információnkat szereztük, már körülbelül tizenöt különböző­­érdektársaság harcol a játékenge­dély elnyeréséért. Úgy hallani, a­ zoppiti fürdőtársaság, valamint egy belga és francia vállalat sú­lyos milliárdokkal felkészülve, reméli, hogy engedélyhez jut. Ezenkívül egy olasz, sőt egy ma­gyar társaság is harcol, amelyek­nek szintén hatalmas összeg áll rendelkezésre-Mindezek miatt a mai miniszter­tanács ülését rendkívül nagy ér­deklődés előzte meg, jóllehet, min­denki tudta, hogy végleges dön­tést nem hoznak, sőt még elvű alapon sem határoznak a kér­dés ijén. A tanácskozás féltizenegy óra körül kezdődött Vass József he­lyettes minisz­ter­elnökl­etével. A kormány tagjai közül Rakovszky Iván belügyminiszter, Bod János pénzügyminiszter és Mayer János földmívelésü­gyii minisztereik vet­tek részt. A miniszterelnökséget Prónay György báró államtitkár, az igazságügym­inisztérium­ot Szá­­szy Béla államtitkár, a­ kereske­delmi minisztériumot báró Wim­­m­ersberg Frigyes, a kultusz­minisztériumot Tóth Lajos állam­titkár, a kül­ügyet Kánya­ Kálmán meghatalmazott miniszter és vé­gül a honvédelmi minisztériumot Algy­a. Papp Sándor tábornok képviselték. ■ Az értekezletről tizenkét óra táj­ban eltávozott Rakovszky Iván belügyminiszter, ki bár a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot nem tett, annyit mégis kijelentett, hogy ő aggodalmait fejezte ki a kaszinó felállításával szemben, a gazdasági miniszterek azonban többé-kevésb­é azt az állás­pontot képviselték, hogy a já­tékengedélyt meg kell adni. Fél egy u­tán véget ért a minisz-­­­tertanács, s ekkor alkalmunk nyílt Vass József helyettes­ miniszter­elnökkel hosszabb beszélgetést folytatni, aki a játékkaszinó ügyében, vala­mint a beruházások kérdésében és a szombathelyi incidensre vonat­kozóan A NÉP munkatársának a következő érdekes nyilatkozatot tette: — A játékbank ügyében még mindig nincsen végleges döntés. A kormányhoz folyton újabb ajánlatok érkeznek. Ezek az ajánlatok a pénzügyminiszté­rium egyik megbízott osztályá­nak szakvélemény© elé kerülnek. •­ A mai minisztertanács te­kintettel arra, hogy a kérdést politikai vonatkozásban felelős miniszterek nem vettek részt az értekezleten, elvileg még mindig nem kíván dönteni, különös te­kintettel arra, hogy magának az­­ elvi kérdésének az eldöntésére is nagy befolyással lehet a beérke­zett ajánlatok ismerete.­­■ A minisztertanács úgy ha­tározott, hogy a legutóbb beér­kezett ajánlatokat szakszerűen átvizsgálja, elsősorban pénzügyi szempontból. Az ajánlatokat azután a pénzügyminiszter pénz­ügyi szakvéleményével ellátva, megküldi valamennyi tárca mi­niszterének. Megemlítettük a helyettes mi­niszterelnök előtt, hogy az elter­jedt hírek szerint előreláthatóan Sopron városa kapja meg a játék­­engedélyt? — Sopron városa — mondotta Vass József — a napokban kül­döttségben kért, hogy a kor­mány legyen tekintettel Sopron különleges helyzetére és azokra a nagy érdekekre, amelyek Sop­ron városának tal­pra állítás­ához fűződnek. Kérték, hogy a kor­mány a kaszinó ügyben hozott döntésével nyújtson segédkezet ahoz, hogy Sopron egy ilyen koncesszió birtokában fürdő- és idegen várossá fejlődhessék. — A minisztertanács — foly­tatta a helyettes miniszterelnök honorálja Sopron különleges helyzetét és igényeit és azt a ha­tározatot hozta, hogy amennyiben elvi alapon a játékjogot megadja, feltét­lenül figyelembe veszi Sop­ron érdekeit és a kormány kezében levő aján­latok közül, természetesen a pénzügyi szempontok figyelem­bevételével, ilyen értelemben dönt. — A játékbank ügyén kívül, válaszolta kérdésünkre Vass József — az osztrák-magyar pro­vizórikus tárgyalásokkal foglal­kozott a minisztertanács. Az erre vonatkozó tárgyalások folynak. Azt hiszem, eredmé­nyesek lesznek. A beruházások kérdése nem ke­rült szóba? — kérdeztük ezután. — A­ beruházások ügyét le-­ tárgyaltuk, ma már nincs más hátra, mint a munkálatok le­folytatása. 1925 augusztus 1. szombat A szombathelyi incidens ügyé­ben kijelentette a helyettes­­­­ miniszterelnök, hogy a kérdést minden oldalról lezártnak tekin­tik, az ügy békésen elintéződött.­­ Végül Bethlen István gróf mi­niszterelnök egészségi állapotára­­ vonatkozóan érdeklődött munka-­­­társunk. — A miniszterelnök úr ,­ hangzott a felelet — nagyszerű-­­­en érzi­­ magát, lovagol, sportol egész nap, ami a­­legbiztosabb­ jele annak, hogy az operáció­­i­nak­ utóhatását is kiheverte.! A hatvani mandátum Megírta A NÉP, hogy a keresz­tényszocialista párt még nem dön­tött arról a kérdésről, hogy ki­­ lesz a párt jelöltje a hatvani vá­lasztáson. A kormány a választás határidejét szokatlanul rövid időre,­ augusztus 9-ére tűzte ki s így az ajánlások augusztus 1-én már be­­adan­dók. Kiin­gar Aladár dr. jelölt­­­­ségét, a­ki csak szerdám érkezett haza Rómából, ez a határidő lehe­­­tetlenné­­tette. A kerületben egyébként a köz­­igazgatás olyan mértékben expo­nálja magát az egységes párt mel­lett, hogy Gömbös Gyula szükséges­nek tartotta személyesen panaszt emelni Vass József miniszterelnök-­ helyettesnél a fajvédő párt nevé­ben. Vass miniszterrel azonban nem találkozhatott Gömbös, mert a mi­nisztertanácson volt Vass elfoglal­va. Gömbös Gyula A NÉP munka­társ­ai előtt kijelentette, hogy most­ már az ügyet nyílt levél formájá­ban fogja szóvá tenni. Mennyi lak­bért fissetünk­ augusztuus elsején? — A NÉP tudósítójától — Hogy olvasóink különösebb szám­tani műveletek végzése nélkül tá­jékozva legyenek a papír koroná­ban fizetendő lakbér összege felől, táblázatban közöljük, hogy negyed­h­ázmasterpénz címén 16.095,­­összesen 1.055.963,75 papirkor­onát. Ha ugyanez a bérlő a havi rész­letfizetés, kedvezményét igénybe­évi vagy havi fizetés esetén meny­nyit kell fizetni az 1917. évi arany­korona alapbér után. Hogy a ki­számítás egyszerű legyen, 1, 10, 20, 25, 50. 100 aranykorona negyedévi alapbér után kiszámított papí­rko­­ronák összegét közöljük. Negyedévi fizetés esetén, kincstári haszonrészesedéssel és közüzemi pót­lékkal együtt: Havonként történő fizetés­­esetén az alapbér egy harmada, a teljes, kincstári haszonrészesedés és közüzemi pótlékkal együtt: Augusztus hó 5-éig: 1 aranykor, alapbér után fizetendő 2.718.75 és a házmesterpénz, 10 27.187.50 mint fent. A 25 67.968.75 1­ 50 135.937.50 100 271.875.— Szeptember, hó 5-éra 1 aranykor, alapbér után fizetendő 1.450.— 10 .14.500 — % 36.250—, 50­­ 72.500—, 100 145.000 — Ha a­ negyedévi alapbér 250 aranykoronát meghalad, késedel/ttá kamatkép a tisztabér kétharmadrésze után: 1 aranykor, alapbér után fizetendő 29.—, 10 290—, 25 725.-. 50 1450.­—, 100 2900.— ■ Október 6-éig Késedelmi kamata /1 1 arany­kor, alapbér után fizetendő 1.450.— 14.50. 10 . 14.500 — . 145.—, 20 36.250—, 362.50, 50 72.500—, 725.—. 100 145.000—. 1450.­. veszi, fizet augusztus 5-ig egy hóra 502.968.75 házmesterpénz címén 16.095.—• összesen 519.063.75 Ha tehát valakinek a lakbére 1917-ben egy negyedévre 185 arany­koronát tett ki, a fenti táblázat szerint fizet: Negyedévi bérfizetés esetén lak­bér, kincstári haszonrészesedés, közüzemi pótlék címén összesen: 1.039.468.75 papirkoronát; szept. 5-ig egy hóra 268.250.— késedelmi kamatképen____5-365.— összesen 273.615.—■ szept. 5-én pedig: 268.250.— késedelmi kamat címén 2.682.50 összesen 270.1182.56 papirkoronát. 1 aranykor, alapbér után fizetendő 5.618.75, házmesterpénz címén 87 10 56.187.50. 870 25 140.468.75 2175 50 280.937.50, 4350 100 561.875.., 8700 korona. . .

Next