A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)

1925-09-01 / 194. szám

1925 szeptember 1. kedd ■■EiKa^anBH^W! POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: ' VI.Rózsa-utca llLTelelon József 63—80, József 63-80 KIADÓHIVATAL: ' VI. ker., Rózsa-utca 10. Telefon: József 103—85 Megjelenik d. u. 3 órakor ■ Ára 2000 korona I. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra...........40.000 K Negyedévre. .. . 130.000 K KUlISKRm: a lenti árak kétszerese Ausztria területén: Egy hóra........... 60.000 K Negyedévre. . . . 180.000 K magyar korona értékben Nemzeti politik­a. írta Gerencsér István úr. A korán elhunyt kiváló­­ keresztényszocialista poli­­­ tikus és pedagógus posz­­­thumus írását adjuk alább,­ amelyet szerkesztőségünk- jj nek szánt s amelynek most­ már csak a tegnap történt új temetése után adhatunk j­ó helyet. Súlyos gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaink mindnyá­junkat a legmélységesebb aggoda­lommal töltenék el Nemcsak amiatt, hogy a megpróbál­tal­áso­­kat bírjuk-e erővel, de legfőké­­jp­­en azért, hogy állami életünk­­ újjászervezésével megtaláljuk-e­­ azokat a helyes szempontokat,­­­ss melyek­ követelése egyetlen biztos . A múlt politikai irányzatai és eseményei a magyar állami erőket pusztulásba vitték. A liberaliz­mus, az individuum jogainak túl­zott érvényesítése, a nacionaliz­mus hamis értelmezése eredmé­nyezték, hogy a keresztény Ma­gyarország régi tradícióiból telv Ezek: 1. A kereszténység in­tézményes védelme és erősítése a nemzeti élet minden vonatko­zásaiban. 2. A tömeg­nyomár enyhítése oly szociális és altruista intéz­kedésekkel és intézményekkel, amelyek a hazaszeretet, fogal­mát minden magyar em­ber lel­kében nemes tartalommal töltik le. A tömegkultúra emelése, fo­kozása és annak a hazai viszo­nyokkal való kapcsolódása, végül 3. Országunk régi határainak visszaszerzése, mert a csonka Magyarország nem ország és a rajta élő tömeg fennmaradását nem biztosíthat­ja. Hogy e politikai eszmények kormánypolitikusaink ténykedé­seit erővel hatnák át,­­ nem na­gyon látjuk. Azt azonban valljuk és hirdetjük, hogy minden tak­tika, minden kísérletezés meddő, mely ezeket az elveket kijátszani, vagy leszorítani próbálná. Szóljon ez figyelmeztetésül azoknak, akik sanda szemmel hu­nyorgatnak hátrafelé, és nem akarják megérteni, hogy fajtánk védelme a legnemesebb értelem­ben vett önvédelem. És értsék meg ezt azok a búsiképű, tépett kelevézű lovagok is, akik szelle­mükben mintha százados kriptá­ból pattantak volna ki és a tö­megfejlődés hatalmas erejével szemben akarják a donk­ihotti harcot felvenni. Loebe dr. német birodalmi gyűlési mély nyilvánulásaiban a magyar­­lirraepiés még fwwc­faj lelkétől merőben idegen volt. . . f'kkor’ ,amikor az osztrák- Csakis a tények átérzése magya- ném­et népszövetség elnöke men­­rázza meg a világháborúban való összeroppanásunkat, a Károlyi­­féle jelszavakkal dolgozó politika rombolását, végül a szociál­demokrata-kommunista Programm katesztrofális uralomra jutását a magyar földön. Amikor az újjá­építésnek még a kezdetén vagyunk, a múlt sötét politikai eredmé­nyei felé nem azért fordulunk, hogy elhatározásunk puszta kár­­hoztatásokban és masszív siránko­zásokban merüljön ki. Nekünk ez a múlt tanulságot nyújt a közeli jövendő munkájára. Azt a tanul­ságot, hogy a múlt liberális poli­tikai eszményeivel most már sza­kítanunk kell, és olyan célokat kell magunk elé tűznünk, melyek népünk jelen szükségleteiből nő­nek ki és valóra váltásuk nemzeti életünknek minden vonatkozásai­ban a konszolidációt és fejlődést biztosítják. Azok az elvek, melyek egy-egy nemzedék politikai életét megszabták, tulajdonképen csak akkor szolgálták az egészséges fej­lődést, ha azok gyökereit a tömeg szívéig eresztették. Minden kor­nak nagyobb mérvű átalakulása ezt az igazságot erősíti. A helyes magyar politikának vezető elveit is a most élő és nyomorgó ma­gyar nemzedék lelkéből kell kites­tesítenie, ha azt akarja, hogy eredményként az egészséges, erős és boldog magyar jövendőt meg­szerezze. Hogy napjaink magyar­jai lelkéből mily vágyak kíván­nak megvalósulást, ezernyi tény jelzi. Politikusainknak ezeket fel kell fogniuk, át kell érezniök és munkásságukat ezek szerint kell irányítaniok. Azt hiszem, hogyha fogalmak tartalmába csoportosí­tanék a tömegei, lelkéből kiütődő vágyakat, három politikai elvet határolhatnánk ki, amelyek miatt megvalósítandó eszmények a ma­gyar politikai élet ténykedéseit megszabják, elnöke meg­köszönte neki, hogy nyíltan, or­szág-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noha akadályokon nem volt hiány. Loebe német birodalmi gyűlési elnök ezután beszédet tartott, a­melyben tiltakozott az ellen, mint­ha a csatlakozási mozgalom az imperializmusnak vagy az anne­­xionizmusnak fejlesztését jeenti. Hangoztatta a csatlakozási törek­vések békés jellegét. A bécsi nép sürgeti a Német­országhoz való csatlakozást színfelépítésének ei­e" Magyaror": Nagy tüntetés volt Bécsben a németek mellett — Loeke német birodalmi gyűlési elnök beszéde Bécs, augusztus 30.­­ A NÉP tudósítójától.) A városháza előtt ma mintegy 10.000 ember résztvételével nép­gyűlés volt, amelyen a Németor-Ul­tra­n­thoz­ való csatlakozás" "mester etnika formáló határait vette át a tüntettek. Lelke­sen ünnepeltek és létrehozott oly nemzeti életet. A mai tüntetés — mondotta Loebe — nem a kormányoktól in­dult ki. Én is, mint a német biro­dalmi gyűlés elnöke, ebben a pil­lanatban nem valamely kormány szócsöveként szerepelek,­­ hiszen egyébként is ellenzéki párthoz tartozom. Mi a csatlakozásban nem látjuk a béke megbontását. Marseil­leben a munkások a béké­re irányuló akaratukat hirdették. Holnap Parisba megyek, hogy a német-francia megértés mellett szólaljak fel és hangoztassam, hogy ez a megértés az alapja az európai békének. Békebontásról tehát nem lehet szó. A gyűlés folyamán felszólaltak még Leit­ner­ és Austerlitz az oszt­rák nemzeti tanács tagjai, to­vábbá­ több német birodalmi gyű­lési képviselő. A franciák tiltakoznak a csatlakozás ellen Paris, augusztus 31. Loebe bécsi látogatásával kap­csolatban a „Temps“ azt írja, hogy Loebe birodalmi gyűlési el­nök úgy hiszi, hogy Párisban tá­mogatást fog találni a csatlakozá­si gondolat számára. A szövetsé­gesek közül senki sem járulhat hozzá a csatlakozáshoz, mert az a békét veszélyezteti. A „Journal des Débats“ ugyan­csak foglalkozik a birodalmi elnök bécsi­ útjával és úgy hiszi, hogy Loebe nem számol azzal a körül­ménnyel, hogy Ausztria csatlako­zása azonnali fegyveres beavat­kozást vonhat maga után. A lap azt követeli, hogy a dön­tőbíráskodási szerződések vesse­nek gátat egyszers mindenkorra a csatlakozási törekvéseknek. Újabb provizóriummal kísérleteznek a gyáriparosok Magyar részről Bécsben újból fölvetették a provizórikus megegyezés tervét . Kinek az érdeke a végleges tarifa­szerződés elhalasztása? A csehek álláspontja a preferencia kérdésében Bécs, au 1r. 31. (A NÉP tudósítójától.) A magyar-osztrák közeledésre vo­natkozóan illetékes osztrák helyről a következő információkat kaptam: A múlt hét közepén megjelent itt Bécsben a magyar kormány egyik megbízottja, aki az Ausztriával folytatandó kereskedelmi tárgyalá­sokra vonatkozóan érintkezést ke­resett az osztrák hivatalos körök­kel. Előzően már a magyar követ­ség helyettes vezetője is tárgyalás­ba bocsáátkozott az osztrák keres­kedelmi delegáció egyik tagjával a Budapestről kapott instrukciók alapján. A magyar közeledés nyil­vánvalóan az osztrák kereskedelmi miniszternek A NEP-ben közölt nyilatkozata nyomán indult meg. Amint értesülök, magyar részről felmerült újból a gondolat, hogy — amennyiben a genfi tanácskozá­sok lényegesen befolyásolnák a magyar-osztrák tárgyalások gyor­sabb menetét­ és eredményét — a két kormány, próbálkozzék újabb provizórikus megállapodást létesí­teni. Budapesten — úgy látszi­k — reparálni akarják az eddigi tár­gyalások sikertelenségét és úgy vélik, hogy a gazdáknak is elő­nyösebb volna az a helyzet, ha át­menetileg mégis csak provizórium létesülne. Meg kell azonban jegyeznem, hogy egy ilyen, osztrák részről hi­vatalosan is túlhaladottnak jelzett megoldás csak elodázná a két állam gazdaságpolitikai kérdéseinek tisz­tázását és végeredményében a ma­gyar gyáriparosok érdekeit szol­gálná. A magyar gyáriparosok ugyanis még mindig nem hajlan­dók a magyar mezőgazdasági érde­kek javára az autonóm vámtarifa magas ipari védelméből megfelelő engedményeket tenni. Ezért inkább csak kerülik a végleges tarifaszer­ződés megoldását. Az itteni puhatotódízások e rész­ben még fsrm vezettek eredményre. Ennek egyik oka, hogy Schürf/­ dr.­­Gsztrélk kereskedelmi miniszter né­hány napja Innsbruckban van s ide­jét a német és osztrák Alperwerein ottani tárgyalásai foglalták le. Ugyancsak sza­badságos van az oszt­rák kereskedelmi delegáció néhány tagja is, akiket átmenetileg Boller, Róbert dr. osztálytanácsos helyette­sített, aki azonban neo­ vett részt személyesen a magyar provizórikus tárgyalásokban. Mörth Károly osz­tályfőnök és Förster Frigyes Ágost miniszteri titkár már Bécsiben van­nak, de még várják az illetékes uta­sításokat. . Nagyon kívánatos volna, hogy az osztrák, f­öldmivelésügyi kormány­nyal is fölvegyék a magyar érdekel­tek a tárgyalásokat, mert hiszen úgy a szőlő, mint a borvám kérdésé­ben elsősorban az osztrák agráriu­sokkal kell megegyezni, úgy hal­lom, hogy Buchinger osztrák föld­­­­mivelésügyi miniszter hajlandó megfelelő engedményeket tenni, ha ezt a magyar gyáriparosok érdekelt­sége eddigi ipari igényeivel meg nem hiúsítja. Annyi bizonyos, hogy a magyar agrárpolitikának éppoly éberséggel kell a két állam tárgya-

Next