A Népbarát, 1865 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1865-09-17 / 38. szám
447 dik törvény eseteiben *) új hivatalnokok választásának szüksége forogna fenn, a hiányt pótolni, s illetőleg az újonan alkotandó hivatalokat betölteni ideiglenesen és helyettesítésként a főispán a XVI-dik törvény szerint alakítandó központi választmánynyal egyértelműleg fogja.“ „Látván e törvényt, mint az octrogrozás ellensége, nem mertem hangosan sürgetni a restauratiót, s bevártam , mily magyarázatot adnak ily kényes kérdésben a nálam avatottabb politikusok. „De azok is halogatták nyilatkozataikat, míg végtére Andrássy Gyula gróf és Jókai Mór ugyanazon nap, sept. 10-kén commentálák a XVII-dik törvényt. „Andrássy Gyula ezt mondá: „Hallottuk felhozni, hogy a 48-ki XVII-dik czikk nem rendeli el a választásokat, hanem csak azon hivatalok betöltését, melyek időközben megürültek. E pont téves felfogása okozta talán a legnagyobb bajt. Zsinórmértékül vagy a törvény betűjét lehet venni, vagy annak szellemét. Ha a betűhöz ragaszkodunk , csak azon hivatalokat lehetne betölteni, melyek üresedésben vannak. Ha a törvény szellemét veszszük — éspedig ideiglenes és meghatározott esetre hozott törvényt csak így lehet alkalmazni, akkor a 48- diki törvény, mely a megyéket az alkotmány védbástájának nevezi, nem akarhatta azokat eltörölni. De választás nélkül megye nincs, mert a magyar municipális jognak sarkpontja az, hogy a megye választás által tölti be a hivatalokat. A mostani hivatalok pedig mind kinevezés által lévén betöltve, mind megörültnek tekintendők.“ „Már most hallgassuk ki Jókai Mórt, hogy miként vélekedik a XVII- dik törvény értelmében. „Ő igy szól: „A főispánok joggal bírnak, a tisztikart a bizottmánynyal egyetértőleg kinevezni. A főispánok összehivatnak oly értekezleteket, melyeken az újonan alakítandó tisztikar iránt egyetértőleg megállapodás jöhet létre. Ez értekezletek a megye közvéleményét képviselvén, garantírozzák azt, hogy majd azon megyebizottmányok, melyek a választásokra szükséges előmunkálatok végett egybehivatnak, a tisztikart törvényesen helybenhagyják.“ „Jókai Mór magyarázásaiból én csak annyit értek, hogy ő a XVII-dik törvénynyel öszhangzónak nem látja a restauratiót, a főispán és az állandó bizottmány jogához tartozónak tekinti a hivatalnokok kinevezését, és azon képzetben él, hogy vannak olyan megye-bizottmányok, melyek az így kinevezett tisztikart törvényesen helybenhagyják. „Ugyan lehet-e szembetettebb véleményt gondolni is, mint Andrássy Gyula grófé és Jókai Móré? Pedig mindketten nagytekintélyű férfiak. „Jókai ritka őszinteséggel bevallja, hogy „intra muros“, azaz a határozati párt közt bizony sokan vannak más nézetben, mint ő. „Ily nyíltság hasonlóra kötelez engem is, és szintén nem titkolhatom el, hogy „intra muros“ nálam meg oly czikkek vannak, melyek szerint csak akkor lehet a megye törvényes, ha az 1861-ki hivatalnokokat simpliciter visszahelyezi; vannak, kik a törvényesség alphájának az ősgyülések egybehivását tekintik, s van olyan is, ki az 1848-ki tisztviselőket kívánja felkerestetni, mert bennük rejlik csak az igazi törvényesség. „Végre Török János, a „Hírnök“ érdemes szerkesztője, ha emlékezetem nem csal, azt nyilatkoztatta ki, hogy neki nem kell sem 48-as, sem 61-es megye; szóval, ő 47-es megyét követel; de hogy mi módon eszközli ki, nem tudom. „Vájjon nem következik-e mindezekből, hogy jelen helyzetünkben, akármiként törjük fejünket, törvényes restaurátiót nem tudunk előállítani. „Én a tisztújításra nézve rokonszenvemmel Andrássy Gyula nézete mellett vagyok. De a törvény betűje ellenem szól, s ellenem azon körülmény is, hogy a XXIII-dik törvényczikk a szabad királyi városokban a tisztikart a polgármestertől kezdve a fősebészig és mérnökig valósággal megválasztja, még pedig igen democratikus modorban. „Szándékosan óvakodott tehát a 48-ki törvényhozás addig a megyét rendezni, mig tüzetesen nem rendezheti. E kérdés óriás fontosságátóli áthatottság okozá a tiszteletreméltó viszszatartózkodást. „Honatyáink nem sejthették, hogy azt, amit egy közeli országgyűlésen reméltek megoldani, a forradalom, Bach provisoriuma s még rá egy másik provisorium, évek hosszú során fogják függőben tartani. „Azonban bármily sanyarúan hat rám e körülmény, állítani nem merem, hogy XVII-dik törvény csak egy alkalomra készült, s továbbra nem kötelez. Nem akarok, s meggyőződésem tiltja, a bécsi centralistákkal egy nézponton lenni, kik a VII-dik törvényczikkről, az erdélyi unióról, erősítik ugyanezt. „Szóval, törvény szerint nem restaurálhatunk, és nem lehet, s nincs is módunkban, egészen törvényessé alakítani a megyét. „Ettől áthatva ajánlottam honfiainknak, hogy pártolják a főispánokat, ezen, csak néhány nap óta kezdődő, s mint reményiem, törvényességhez vezető legújabb provisorium alatt. „De nem elégedtem be csak ezzel, hanem kinyilatkoztatom egyik czikkemben, mikép reményiem, hogy a kormány a megyék irányában követett eljárásáért indemnityt fog kivánni a képviselőháztól. „Az alkotmányos országokban pedig a kormány két okból kérhet indemnityt : vagy azért, mert a viszonyok parancsszavának hódolva, nem teljesíti a törvényeket; vagy mert azokat magyarázat által a tulságig vitte. „Ezen utóbbik esetet is igénybe veheti a kormány, és restaurálhat, de amint hiszem, nem most, hanem az országgyűlés megnyílása után. „Azonban erről egyik legközelebbi czikkemben fogok szólani.“ Gr. Andrássy Gyula czikkére a „P. Lloyd“ is megteszi észrevételeit, mondván : „Részünkről csak azon megjegyzésre szorítkozunk, miszerint gr. Andrássy érvelése ezen föltevésben subminál: a megyék a kormányférfiaknak bizonyos törvénytelenségek fentartásáért indemnity bilit fognának megszavazni; de hogy a törvény világos szövege szerint, a megyéknek alig van joguk, törvénytelen kormánytetteket indemnity bill által védeni; ezen jog, tudtunkkal az országgyűlés kizáró szabadalmai közé tartozik, — ettől azonban a kormányférfiak, mint legújabban félhivatalos utón közölve jön , mindenesetre akarnak indemnity bilit kérni, s hogy egy ily bilinek megszavaztatása után is késni fognak-e a megyék restitutiójával, ebben kételkednénk. Addig pedig akaratunk, s kötelességünknek tartjuk, a kormányra bizni az azon . * *') Ha t. i. a sommzis szóbeli és mezei rendőrségi perek miatt a szolgabirák számát a belügyminiszter megegyezésével szaporítani kell.