A Népbarát, 1865 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1865-05-28 / 22. szám

Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon, másfél nagy negyedrét ivén. Szerkesztői szállás Pesten, kötő-utczában 4-ik szám , 2-ik emelet.­ ­ Budapest, 1865. 22-ik szám. Vasárnap, május 28-án. A NÉPBARÁT. Politikai és szépirodalmi néplap. Egész évi előfizetési ár .... 7 fit .­k. Félévi­g .. .... 3­­­50 kr Fölszólitás a DIXI czimü korrajzra nézve. Tisztelettel kérjük azon t. ez. urakat, kik a nevezett munkából bizományi szíveskedtek elfogadni, méltoztassanak a példányok árát minél előbb beküldeni. Vas Gereben. ELSŐ NYOMOK. Közöltük a múltkor a magyar szabadelvű pártnak a kiegyenlítésre vonatkozó tervezetét, vagy­is inkább az egyes pártbelieknek alapgondola­tait. E tervezet idáig csak magán­­vélemény , a párt maga akkor nyilat­­kozhatik, mikor az országgyűlés ösz­­szejő, de addig is sokat ér, mert ma­gunk és mások is tudhatják, hogy milyen akar lenni a kiindulás. Két hét óta érik a dolog, s a bé­csi szabadelvű körök nem idegenked­nek a tervezettől, melynek alapvona­lait annak idejében még inkább lehet körvonalazni. Nagyon szerencsés gondolat volt a tervezetet közölni, hogy még or­szággyűlés előtt ismeretes legyen a nálunk uralkodó eszme, hogy az or­szággyűlés alatt már a teljes higgadt­ság foglalkozzék a megvitatással. Alkotmányos átalakulások már magukban nehezek, é­s még nehe­zebbé válnak olyan belekiáltások ál­tal , midőn az egyik oldal a másiknak nézetét nem ismeri, sőt gyanítani sem tudja. így voltunk 1861-ben , s nem kivánnánk, hogy igy maradjunk most, ha tán az országgyűlés össze fogna hivatni. Némely lap Bécsben nem akarta hinni, hogy a tervezet Deák köréből származott volna; — most, miután a P. Napló nyilatkozott, nincsen kétség, — s a tervezetet bécsi körökben elég komolyan és méltányosan fogadták. Úgy hisszük, hogy a jövendő ország­gyűlés nem a bőbeszédű szónokok szá­mára van kiszemelve, s Deákon kí­vül kevesen fognak beszélni,­­ így nem jut alkalom, hogy némely bécsi lap egy pár harmadrendű szónoknak ügyetlenségeit a félreértések gyarapí­tására fölhasználhassa. Vas Gereben: A FEJEDELEM LEJÖVETELE most már kétségtelen, — a magyar gazdasági egyletnek a meghívásra küldendő választottait a fejedelem ke­gyesen fogadni ígérkezett, — igy nem kételkedhetünk, hogy a fejedelem or­szágunknak fővárosában töltend né­,­hány napot. Szerencsés véletlen, hogy a feje­delem a magyar akadémiának tizen­ötezer forintot ajándékozván, az aka­démia küldöttség által fejezendi ki háláját, s e küldöttségnek tagjai között Deák Ferencz is ott van, a legelső magyar ember, a király, talál­­kozhatik a legbölcsebb magyar­ral, s e találkozásban csirát verhet az a mag, melyet ünnepelt hazánkfia húsvétnapi nyilatkozatában elvetett. Bizalomra van szükségünk, hogy a függő kérdéseket megoldhassuk,­­ és a hosszú vár­akozás után, melyben egyesek a magyar nemzet jogainak bibliáját a sarokba lökték, mások pe­dig értetlen fitymálgatták , —jól esik, hogy lejön közibünk a magyar király, hogy valahára oly közel legyünk egy­máshoz , hogy senki se állhasson kö­zibünk. Nem kételkedünk, hogy e lejö­­vetel h­atározand hazánknak legköze­lebbi jobb sorsa fölött, s a királyi vendég megérintendi rég fájó sebün­ket, de úgy, hogy ez egyetlen érin­tés meggyógyítsa. UJ HÍREK. A magyarországi ideiglenes álla­pot tiz-tizenkét nap alatt meg fogna szűnni," igy mondják a félhivatalos lapok, é­s a katonai törvényszékek­nek működése véget ér. Az ideiglenes állapotnak egyéb eredményét magunk sem hisszük, mert a­mi az ideigle­nességnek teljes mértékű ellentéte vol­na , a megyéknek visszaállítása, — er­ről a krónika nagy mértékben hallgat. Tisztviselőket nem választhatunk! — így szólnak a félhivatalos lapok, és okaik közöl csak azt említjük, hogy a törvénykezési ügyvitelt megakaszta­ni nem lehet. Hát a megyei és városi bizott­mányok összegyülekezhetnek-e? Erről sem hallatszik semmi, é­s a gyaní­­tás csak annyira terjed, hogy a n­e­­tán összehívandó országgyűlési vá­lasztások miatt fogna egybeh­ivatni. Még egyet kérdez mindenki: hát a tárnoki és országbírói méltóságok vagy helyettük minisztérium lesz-e? Azt hisszük, egyelőre ez a leg­fontosabb kérdés, mely a jövendőbeli ügyvitelt illeti, hogy kik lesznek azok, kik a fejedelemnek gondolatát tolmá­­­csolni fogják. Egyik félhivatalos lap elég őszintén mondá, hogy ha első rendűek nem vállalkoznak, kénytelen lesz a kormány másod- vagy harmad­­rendűek közöt választani. Mi e félhi­vatalos okoskodást nagyon gyarlónak találjuk, mert itt nem a kormány, hanem a fejedelemnek gondolatáról van szó, — s a mikor a fejedelmet és annak érdekeit végtelen időkre meg­alapítandó kérdésről van szó, — a harmadrendű államférfiak ilyesmire egyátalában nem alkalmasak. Ha a nemzetet Deák képviseli, — a bölcs, higgadt és nemeskeblü hazafi, úgy a másik oldalon megfelelő jelleme­ket kíván a vitás kérdés, hogy a személyek által fölkeltett bizalom rész­ben már előre nyújtson kezességet a kíméletre. Hallottunk olyan neveket, melyek ez országban mindig szánalommosoly-

Next