A Népbarát, 1866 (6. évfolyam, 1-32. szám)

1866-07-01 / 26. szám

Budapest, 1866. 26-ik szám. Vasárnap, Julius 1-én. Politikai és szépirodalmi néplap. Szerkesztői szállás Pesten, Zöldfa utcza 2-ik szám , 1-ső emelet. Egész évi előfizetési ár Félévi 7 frt —­kr 3 , 50 kr Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon, másfél nagy negyedrét ivén. Az országgyűlés elnapolása. A vidékieket nagyon meglephette az országgyűlés elnapolásának híre, míg a fővárosban az okokat jóval előbb tudtuk. Sokan igen furcsa okokat gya­nítanak ; azt hiszik, hogy az ország­gyűlésnek elnapolása olyan önkény, mely ide tesz, oda tesz, a­mint kénye, kedve tartja, hanem követve eddigi eljárásunkat, olvasóinknak megmond­hatjuk, hogy mielőtt az országgyűlés elnapoltatok volna, a képviselőház be­folyásosabb tagjaitól függött együtt maradni. Miképen kell ezt érteni? A kormány mélyen érzi, hogy még mindig nem vagyunk rendes ál­lapotban, s e miatt az országgyűlésen könnyen történhetik egyesek részéről kifakadás, — és ha bár a nagy több­ség útját állná is egyesek indulatos­ságának akképen, hogy az indulatos­ságnak eredménye nem lenne, — a kifakadás mégis sértő lehetne, külö­nösen most, midőn a hadseregek vé­res munkájukat végzik. Ezt bizonyítja az ínség dolga is, — az inségi tárgy lévén szőnyegen, csak is arról lehetett volna szó, mi módon kapjon kenyeret a nép? És mégis vagy húszan nem az ínségről beszéltek, hanem elmondtak egy ra­kás gorombaságot, míg Deáknak nagy pártja magán tanácskozmányon ki­­mondá, hogy név szerinti szavazást kér, hadd lássa a nép, kik azok, kik a legsürgetőbb szükség idején ráérnek hosszú beszédekkel vontatni az ügyet és koplaltatni a népet. Ezen módon aztán elhallgattak a zajgók. Fölülről óhajtották volna, hogy az országgyűlés maradjon együtt, de az országgyűlés befolyásos tagjai lát­ták, hogy némely úri­ember szeret a nyelvével borotválni, tehát hogy a zajgásnak vége legyen , és az elkese­­rítésnek is, inkább óhajták, hogy egy ideig szüntesjen az országgyűlés, az­tán majd ha a harcz elvégződik, foly­tassák a tanácskozást. Ez az elnapolásnak valódi oka. Az országgyűlés eddigi munkássága. Rendes időben sem mertük vol­na csekélynek mondani az országgyű­lés munkásságát, még kevssbé a mos­tani rendkívüli időben, mert a­mit a közös­ügyi bizottmány végezett, az századokra készült munka. Azon tervezet, melylyel a feje­delem a nemzet képviselőit bízta meg, hogy a közös ügyekre nézve véle­ményt adjon, már kész, és jelen szá­munk már hozzá. Ráérünk még rész­letesen szólni e tervezetről, átaljában csak azt mondjuk, hogy Bécsben is figyelemre méltó jó hatást okozott, és igen mérsékelt államférfiak bizton re­mélik, hogy ez alapon megtörténik a kiegyezkedés. Ez már idáig bizonyíték arra, hogy az országgyűlés nevezetes mun­kát végezett , és hogy ennek rögtön nincsen gyakorlati eredménye, annak az események az okai, mert midőn a birodalom két ellenkező ponton van megtámadva, a jelen perezben teljes lehetetlenség, hogy a fejedelem a bel­­ügyekben ilyen átható tárgygyal fog­lalkozzék. Elégedjünk meg a jelenre nézve,­­ a fő munkának alapjai már ké­szen vannak, s ha majd az őszi na­pokra elvégződvén a hadjárat, a kép­viselők összeülhetnek, egy hónap alatt már várhatjuk a fejedelem nyilatko­zatát. Sokan azt mondják, — előbb is elvégezhette volna a országgyűlés az előmunkálatot, — és azt is vélhetik, hogy időközben sokat szüneteltek. Ez igaz lehet külsőleg, de benn­­sőleg nem, mert ha nyilvános ülések nem voltak is, annál buzgóbb volt a közösügyi bizottmánynak magán ta­­nácskozmánya; mert az elvek vita­tása nagy gondot kívánt , minthogy itt hazánk sorsának századokra leendő megalapításáról volt szó, é­s a ha­zának üdvössége méltán megkívánta, hogy minden eszmét és szót megfon­toljanak, nehogy elhamarkodván va­lamit , drágán fizessék meg az utódok az elhamarkodást. A nép igen türelmetlen, de vele együtt türelmetlen az egész közönség; azért adtuk okát a látszólagos kése­delemnek, és meg vagyunk győződve, hogy minden józan eszű belátja, hogy ha a képviselőház két hónappal előbb végezte is volna a munkát, a hábo­rús előzmények miatt a fejedelem már nem foglalkozhatott volna ez ügygyel. Vas Gereben: Az éjszaki és nyugati harczt­érről érke­zett távsürgönyök. (Az éjszaki hadsereg parancsnoságától.) Josefstadt, jun. 28. 6 óra 40 perc­ délután. Június 28-án déli 12 óráig Wysokow melletti állásukban valának, melyet azelőtti napon foglal­tak el. A nevezett órában rövid ágyú­­tüzelés fejlődött ki, mely alka­­lnam volt személyesen meggyőződni a fontos ágyúink rendkívüli találó erejéről (Trefffähigkeit), melyek még 4500 lépésnyire is jól szolgáltak. München, jun. 28. (A „Presse“ távirata.) A würtembergiek június 25- kén kiindultak Stutgartból. Frankfurt, jun. 28. d. u. 1 óra. Épen most érkezik ide a jelentés, hogy a poroszokat Langensalza mellett a hannover­iak meg­verték. A „Neue freie Presse“ 28-ikán késő este vette a következendő hírt: A 6-ik és 10-ik hadtest, Benedek vezérlete alatt, szakadatlanul Vas Gereben.

Next