Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 6. KÖTET (1886)
1886 / 2. füzet - IRODALOM
170 inkább a Dunát, azért az erőditvényeket egész a partig, sőt mondhatni egész a vízbe lehetett vezetni. Itt volt a közlekedés főréve, a pesti rév. Ezeken kívül itt lehetett legkönnyebben elszigetelni a királyi palotát a polgári várostól. Szép kilátás, kertnek kényelmes hely, közelében fürdőnek alkalmas hévíz, mindez emelte a helynek ajánlatos voltát. A várhegy legmagasabb helyei, papjai szemeltettek ki a templomok számára. Az egyiken a főtemplom, a másikon a ferencziek temploma, a mai várszínház épült. Mindkét helyről az egész vidéken uralkodva büszkén emelkedtek a templomtornyok a magasba, kivált méltóságteljes látványt nyújtva a pesti szemlélőnek. A ferencziek tornya a törökvilágban . Mátyás tornya, mely iránt a nagy királynak rajta levő czímere is kiváló pietast követelt volna, napjainkban pusztul el. Az alig szétszedhető szilárd falakból álló torony mit vétett, hogy lebontassák ? Tekintve műemléki becsét, mert Mátyás idejebeli mű, több sincs fővárosunkban, s csak igen kevés a hazában, nem tövig lebontani, de azt minden áron, még a modern ízlés rovására is conserválni kellett vala. E szilárd torony styláris szempontból igen könnyen lett volna restaurálható, és az átépített templommal öszhangzatba hozható. Igen félek, hogy az utókor ítélete igen kedvezőtlen leend a lebontás ténye felett. I. Mátyás király uralkodása kezdetén, magának a budaiakat megnyerni óhajtván, nekik adományozza Sassad királyi birtokot, több más előnynyel. Szerző szerint Sassad ott terült el, ahol a mai krisztinavárosi templom van. Bonfini említ valamely Solta nevű helységet (Dec. V. Lib. V.), melyről szintén azon vélemény van, hogy a mai Kéményseprő-kápolna tájékán lett volna. Ez is oly kérdés, melynek megoldása egyelőre jobb időkre odáztatik. Szerző a Schedel-féle krónikából közlött Buda látképen néhány helyrajzi objectumot törekszik constatálni. Részemről e látképet, összehasonlítva a Meldemann, Braun, Dillich, Birkenstein stb. féle látképekkel, igen képzeletinek tartom. Némely tekintetben szerző ezt maga is belátja, mert mondja : Arajz hibája az, hogy a főobjectumokra fordított gond mellett a házak képzeletiek, s ott is sűrűen állanak, hol a hegy meredeksége egészen valószínűtlenné teszi ily csoportos létezéseket». Azonban a rajzoló a leglényegesebb főobjektumokra nézve is képzeletének szabad menetet engedett. Összehasonlítva a királyi palotát a felnevezett rajzokkal, szembeötlő különbséget fogunk észlelni. Míg azokon oly alakzatú épületrészeket látunk, melyek valóban létezhettek, addig e képen olyanok tűnnek fel, egész csoportokban, melyeket elképzelni sem lehet, annálkevésbé voltak azok kivihetők, vagy valamely használatra alkalmasak. Alantabb szórandok a templomokról, melyek a látképen szintén, mint főobjectumok vannak feltüntetve. Szerző a látképen constatálja, hogy a mai Sz.György téren rovátkos fal építtetett ép a látkép rajzolása idejében (1458—1470.), mely fal a kir. palota védelmére készült. E falhoz legközelebb eső templom a mai várszínház helyén, hajdan a ferencziek temploma, a másik templomnak ma nyoma sincs, az Szt. Zsigmondé volt. A kir. vár előtt az «ingens area»-t szerző csak I. Mátyás ideje után keletkezettnek mondja. Azt hiszem, hogy az már előbb is létezett, csakhogy a látkép nem tűnteti fel elég terjedelemben. A templomoktól nem távol, a kupé-