Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 11. KÖTET (1891)
1891 / 4. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - WOSINSZKY MÓR: Ásatások Gerjenben (Tolnamegye)
Emlékek és leletek. 301 elérhető azáltal, ha egy oly társulat vehetné ez ügyei kezébe, amely e dolgokkal szakszerűen s állandóan foglalkozhatnék. Ezen körülmény érlelte meg bennem és bizonyára mindazokban, kik ez ügygyei előszeretettel foglalkoznak, azt a meggyőződést, hogy vármegyénkben egy régészeti társulatnak megalkotása fölötte kívánatos lenne. E társulat volna hivatva keresztülvinni azt, mi szétforgácsolt erők mellett vagy épen nem, vagy csak fölötte nagy fáradság és utánjárással, nemkülönben tetemes időveszteség után vihető keresztül. Zólyom, 1891. julius havában. Tomka Gyula: ÁSATÁSOK GERJENBEN. (TOLNÁM.) (Egy képes táblával.) Tolna vármegyének ismét egy kiválóan fontos telepét van alkalmam régészeti leshelyeink közé beiktatnom. Bernrieder József nagybirtokosnak Gerjen határában fekvő (Terézia-majorhoz tartozó) Várad nevű pusztáját. E hely, mint neve is mutatja, a Duna árterületéből várszerűen kiemelkedő természetes domb, mely csak a vízből védett fekvésénél fogva képez várat vagyis védett helyet, de emberi kézzel soha nem volt védművé átalakítva. E dombnak mostani legmagasabb pontja még a legnagyobb árvíz alkalmával sem került víz alá, habár szemre nézve nem mondható magasnak. Átmérője a hosszúságban 270 méter s a szélességben 210 méter. Már régebben nagyon sok régiség kerülhetett elő e dombról, részben a pusztának felárkolása alkalmával, főleg pedig akkor, midőn az ottani számos gazdasági épület emeltetett. A földbirtokosnak van tudomása arról, hogy mindezen alkalmakkor számos lelet került felszínre, melyek azonban sajnosan mindenfelé elkallódtak. A leletek egy részével Bernrieder úr dr. Novák paksi orvos gyűjteményét szaporította. E gyűjtemény idővel Szegszárdon a vármegyeházba került, de a Váradról előkerült daraboknak nyomára már nem akadtam. Megmentették az elkallódástól s a tudomány számára mégis elvesztek. Ez a sorsa a magángyűjteményekbe került legtöbb leletnek, ha még idejében szakember által nem publicáltatnak. A Váradról előkerült leletekből sok utánjárással is csak egy edényre akadtam Zavaros paksi nyug. főjegyző gyűjteményében. Az alantabbiakban leírt összes leletek Bernrieder József, az áldozatkész tulajdonos által rendezett s általam vezetett ásatásoknak eredménye. Az ásatásokat 1890 szept. 29-én kezdtem meg. Elsősorban azt akartam megállapítani, hogy emberi kéz hordta-e össze e dombot vagy pedig a természet formatiója-e az ? A talaj minőségének megállapítására e domb különböző pontján kisebb gödröket ásattam s azt állapíthattam meg, hogy az egész domb a lösstalajnak természetes emelkedettsége. Már a dombszélen is constatálható volt a mélyebben fekvő árterületből kiemelkedő löss-talaj, mely nagyon csekély lejtőben emelkedik a domb közepe felé, a löss talaj fölötti korhangréteg azonban sokkal