Hekler Antal (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 42. KÖTET (1928)
TACKENBERG, KURT: Néhány korai germán lelet Magyarországon
tartoznak-e, nem állapítható meg teljes biztonsággal. A fibula minden valószínűség szerint késő La Téne-kori. Az edényről csak annyit mondhatunk, hogy ez nem tartozik a kelta kerámiához. Hogy tisztább képet nyerhessünk, ahhoz szükséges volna a tárgyak jobb ábrázolása. Arra a kérdésre vonatkozólag, hogy miként magyarázhatók meg a késő La Téne-kori germán fegyverleletek Magyarországon, kétféle feleletet is találhatunk. Ezek a darabok részben kereskedelmi úton is ide kerülhettek, másrészt pedig olyan germánoktól is származhatnak, akik ebben az időben Magyarországon tartózkodtak és itt húnytak el. E második nézet bizonyára elfogadhatóbb. Galiciában és Bukovinában, Magyarországtól tehát csak a Kárpátoktól elválasztva, a késő La Téne-időkben kelet-germán vandálok laktak, akiknek a kultúrakörébe tartozik a mi lándzsahegyünk is.A А Кг. е. I. században Magyarország birtokáért a kelták és a dákok között heves harcok voltak. Ezekbe a zavargásokba belevonhatták a Kárpátok adta határok mentén levő vandálokat is. Könnyen lehetséges, hogy a dákok bennök fegyvertársaikat üdvözölhették, miként a nyugat-germán markomannokban is, ami históriailag már bebizonyított tény. Hogy várjon a szegszárdi sír egy kelet- vagy nyugat-germáné volt-e, egyelőre még nem lehet eldönteni. Egy még korábbi szakaszba kell tennünk a harmadik leletet : egy hasas edényt, a váll magasságában a legnagyobb szélességgel és rövid, gyengén kifelé hajló nyakkal. Magassága 25 cm, szájának átmérője 21 ,5 cm, fenekének átmérője 13 cm (19. kép). Amíg a test durva felületű, addig a nyakat simára kidolgozták. Az edény színe sárgásbarna. A budapesti múzeumban nemrégiben állították cserepekből össze. A lelőhely ennél sem állapítható meg. Engem egész 19. KÉP. 6 Kostrczewski : Die ostgermanisehe Kultur der Spâtlatènezeit. Mannusbiblio thek XVIII. к. 97. o.stb. 7 Ludwig Schmidt : Geschichte der germanischen Friihzeit. 59. o.