Hekler Antal (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 52. KÖTET (1939)

HEKLER ANTAL (1882—1940.) Szomorú híradással kell útra bocsátanunk az Archaeologiai Értesítőt. Hekler Antal, alighogy ezt a kötetet kiadásra készen lezárta, március 3-ára virradó éjjel, alkotóerejének teljében váratlanul meghalt. Súlyos vesztesége ez folyóiratunknak, amelynek ő 1903 óta állandó munka­társa, 1925 óta gondos és kitűnő szerkesztője volt. A magyar tudomá­nyosság egyik legkiválóbb képviselőjét gyászolja az elhunytban, ki a Pázmány Péter-egyetemen 1911 óta mint magántanár, 1918 óta mint ny. r. tanár lelkes odaadással és nagy hatással adta elő a classica-archaeo­logiát és a művészettörténetet, másrészt meg nagyszabású, lankadatlan irodalmi működésével, itthon és a külföldön közzétett munkáinak és tanulmányainak hosszú sorával gazdagította a tudományt és szerzett magának általános elismerést mindenfelé. Tanári és tudományos műkö­désének jelentőségét és eredményeit a gyász ez órájában nem méltat­hatjuk kellőképpen, ezt az Archaeologiai Értesítő legközelebbi füzetében fogjuk megtenni. Most csak korai elvesztése fölött érzett mélységes fájdalmunknak akarunk kifejezést adni. Emlékét nem felejtő kegyelettel és hálás tisztelettel őrizzük. ANTON HEKLER (1882 — 1940.) Mit einer Trauernachricht müssen wir den Archaeologiai Értesítő hinausgehen lassen. In der Nacht zum 3. März ist Anton Hekler, nach­dem er diesen Band für den Druck eben fertiggestellt hatte, unerwartet durch einen sanften Tod aus dem Leben geschieden. Sein vorzeitiger Heimgang bedeutet einen schweren Verlust für unsere Zeitschrift, mit der er seit 1905 als ständiger Mitarbeiter, seit 1925 als verdienst­voller Herausgeber treu verbunden war. Die ungarische Wissenschaft betrauert in Hekler einen ihrer hervorragendsten Vertreter, der an der Budapester Peter Pázmány-Universitát seit 1911 als Dozent, seit 1918 als o. ö. Professor der Klassischen Archaeologie und der Kunst-

Next