ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 84. ÉVFOLYAM (1957)
1957 / 1. füzet - TANULMÁNYOK - GAZDAPUSZTAI GYULA: A Körös kultúra lakótelepe Hódmezővásárhely-Gorzsán
t. 1955 augusztusában a hódmezővásárhelyi Vörös Partizán mezőgazdasági termelőszövetkezet részére bekötőutat építettek. Az út a gorzsai határrészt átszelő régi Földvári út egyik szakaszán készült, úgy, hogy a földutat nagyszabású földmunkával hengerelt műúttá alakították át. Ennek során találták meg a Körös kultúra települési jelenségeit, amelyeknek alapján a Tornyai János Múzeum elvégezte a leletmentés munkálatait. Hódmezővásárhely—Gorzsa szervesen kapcsolódik a város nyugati határához, ott, ahol a Körös kultúrának a szakirodalomban jól ismert lelőhelyei vannak. E területről a kutatás eddig a kultúrának két lelőhelyét tartotta nyilván : az egyiket a Pécsi-tanyában, a másikat a Vermeshalomban. Lelőhelyünk a sík tájból jól kiemelkedő, hoszszan elnyúló EK-D DNy irányú, ma már erősen leszántott vonulat, amely az egykori tiszai vízrendszerhez tartozó mocsaras, erekkel tagolt területből emelkedett ki. Az emelkedés DK-i végében van Kovács István (Gorzsa-tanya 615. sz.) tanyája. A felszínen, a vonulat egész területén a Körös kultúra, a bronz-, szarmata- és a magyar középkor cserepei hevernek. Az ásatás során a Körös kultúrának települési rétege és ebben két épületének maradványa került elő. Kibontottunk tíz gödröt, amelyek közül a bronzkor I. periódusát képviselte a 8., a szarmatakor emlékei pedig a 6., 9., 10. gödrökben voltak. A középkori magyarság leletanyagát az 1., 4., 5. hulladékgödrök őrizték meg. Vegyes, neolithikus (Körös kultúra) és az említett korok kevésbé jellegzetes cserepeit a 3. és 7. gödrökben találták meg. A szórványos leletek közt a zóki kultúrának néhány edénytöredéke is szerepelt. A 2. gödörben és a szórványanyagban pedig néhány szkítakori leletet is találtunk. II. Az útépítés munkálataival a vonulatot 11 m szélességben, átlagosan 2—2,5 m mélységben vágták át. Az átvágás hossza több, mint 70 m volt. Ezen a területen a Körös kultúra emlékanyaga egységes rétegként jelentkezett. Mivel a leletmentést már a földmunka meglehetősen előrehaladott fokán kezdtük meg, a kultúrréteg vastagságáról biztos adatokat csak egy helyen szerezhettünk (1. kép). Itt 30 cm vastag humusz alatt kezdődött a kultúrréteg, amelynek legfelső részében nagy számmal akadtunk apró, kerekre koptatott, piros színű cseréptöredékekre. Hasonló jelenséget észlelt Banner János az 1931-ben végzett Zsoldos-tanyai ásatásoknál, amelyet a víz munkájának tulajdonít. A kultúrréteg vastagsága itt 65 cm volt, s benne igen sok kagylóhéjat, hálósúlyt és cseréptöredéket figyelhettünk meg. Az TANULMÁNYOK A KÖRÖS KULTÚRA LAKÓTELEPE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-GORZSÁN It 140 1 " "Of. as: . 'ел // 0 1 2 3 « S 6 m tp_ • •• • и l-l / bolygatott kunyhóalap T tűzhelygodor - hamuréteg II- V szabadtéri tűzhelyek ttűzhelyvédő trónus lelőhelye -ZS00 ^^^^ ti-X37VJ a 1. kép. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Kovács-tanya. Az ásatás területe. Fig. 1. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Ferme Kovács. Le territoire des fouilles. Banner J.: Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. Első rész. A legrégibb időktől a bronzkor kialakulásáig. (Hódmezővásárhely, 1940) 23, 2 Banner J., Dolg. 8 (1932) 4.