ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 84. ÉVFOLYAM (1957)

1957 / 1. füzet - TANULMÁNYOK - GAZDAPUSZTAI GYULA: A Körös kultúra lakótelepe Hódmezővásárhely-Gorzsán

­­ t. 1955 augusztusában a hódmezővásárhelyi Vörös Partizán mezőgazdasági termelőszövetkezet részére bekötőutat építettek. Az út a gorzsai határrészt átszelő régi Földvári út egyik szakaszán készült, úgy, hogy a földutat nagyszabású földmunkával hengerelt műúttá alakították át. Ennek során találták meg a Körös kultúra települési jelen­ségeit, amelyeknek alapján a Tornyai János Múzeum elvégezte a leletmentés munkálatait. Hódmezővásárhely—Gorzsa szervesen kapcso­lódik a város nyugati határához, ott, ahol a Körös kultúrának a szakirodalomban jól ismert lelő­helyei vannak. E területről a kutatás eddig a kultúrának két lelőhelyét tartotta nyilván : az egyiket a Pécsi-tanyában, a másikat a Vermes­halomban.­ Lelőhelyünk a sík tájból jól kiemelkedő, hosz­szan elnyúló EK-D DNy irányú, ma már erősen leszántott vonulat, amely az egykori tiszai víz­rendszerhez tartozó mocsaras, erekkel tagolt terü­letből emelkedett ki. Az emelkedés DK-i végében van Kovács István (Gorzsa-tanya 615. sz.) tanyája. A felszínen, a vonulat egész területén a Körös kultúra, a bronz-, szarmata- és a magyar közép­kor cserepei hevernek. Az ásatás során a Körös kultúrának települési rétege és ebben két épületének maradványa került elő. Kibontottunk tíz gödröt, amelyek közül a bronzkor I. periódusát képviselte a 8., a szarmata­kor emlékei pedig a 6., 9., 10. gödrökben voltak. A középkori magyarság leletanyagát az 1., 4., 5. hulladékgödrök őrizték meg. Vegyes, neolithikus (Körös kultúra) és az említett korok kevésbé jelleg­zetes cserepeit a 3. és 7. gödrökben találták meg. A szórványos leletek közt a zóki kultúrának néhány edénytöredéke is szerepelt. A 2. gödörben és a szórványanyagban pedig néhány szkítakori leletet is találtunk. II. Az útépítés munkálataival a vonulatot 11 m szélességben, átlagosan 2—2,5 m mélységben vág­ták át. Az átvágás hossza több, mint 70 m volt. Ezen a területen a Körös kultúra emlékanyaga egységes rétegként jelentkezett. Mivel a lelet­mentést már a földmunka meglehetősen előre­haladott fokán kezdtük meg, a kultúrréteg vastag­ságáról biztos adatokat csak egy helyen szerez­hettünk (1. kép­­). Itt 30 cm vastag humusz alatt kezdődött a kultúrréteg, amelynek legfelső részében nagy számmal akadtunk apró, kerekre koptatott, piros színű cseréptöredékekre. Hasonló jelenséget észlelt Banner János az 1931-ben végzett Zsoldos-tanyai ásatásoknál, amelyet a víz munká­jának tulajdonít.­ A kultúrréteg vastagsága itt 65 cm volt, s benne igen sok kagylóhéjat, háló­súlyt és cseréptöredéket figyelhettünk meg. Az TANULMÁNYOK A KÖRÖS KULTÚRA LAKÓTELEPE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-GORZSÁN It 140 1 " "Of. as: . 'ел // 0 1 2 3 « S 6 m tp_ • •• • и l-l / bolygatott kunyhóalap T tűzhelygodor - hamuréteg II- V szabadtéri tűzhelyek t­tűzhelyvédő trónus lelőhelye -ZS00 ^^^^ ti-X37VJ a 1. kép. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Kovács-tanya. Az ásatás területe. Fig. 1. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Ferme Kovács. Le territoire des fouilles.­ ­ Banner J.: Hódmezővásárhely története a honfog­lalás koráig. Első rész. A legrégibb időktől a bronzkor kialakulásáig. (Hódmezővásárhely, 1940) 23, 2 Banner J., Dolg. 8 (1932) 4.

Next