ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 103. ÉVFOLYAM (1976)

1976 / 1. füzet - KÖZLEMÉNYEK - M. KOZÁK ÉVA: A gutatöttösi rk. templom feltárása

A GUTATÖTTÖSI RK. TEMPLOM FELTÁRÁSA Vas megye szombathelyi járásában, Rum községtől 2 km-re fekszik a gutaházi vagy más néven gutatöttösi templom. Rábatöttös, Gutaháza, Zsenye és Rum község által határolva, sík területen áll, magánosan, a ma is használatban levő Szt. Cecília tiszteletére szentelt templom. A rumi plébánia filiája, de politikailag Gutaháza község területén fekszik. A templom története A középkori oklevelekben Rum, Rábatöttös, Gutaháza több ízben szerepel. A legkorábbi említés Rumról maradt fent 1246-ból, amikor is „terra Rum"-ként említik. A Rumi család 1260-ban kapta királyi adományul a falut, vámjövedelmével együtt. A későbbi oklevelekben neve Rwm alakban is szerepel. Rábatöttös első említése 1274-ből való, neve Thewtus, Teutes, Apathynkatheteus, Thetheus stb. alakban található a fennmaradt oklevelekben. Gutaházáról 1406-ból olvashatunk először írásos adatot Guthafelde néven. Zsenyéről középkori adatot eddig még nem ismerünk. Ortvay Tivadar Magyarország egyházi földleírásáról szóló munkájában megállapítja, hogy sajnos nincs elég adatunk ahhoz, hogy tudomásunk legyen róla, vajon a XIII —XIV. században milyen egyházigazgatási területhez tartozott a vidék.2 A terület régi birtokosa a Rumi család, akik Rum mellé 1275-ben megszerzik Palazsét (Balozsajt).3 A fennmaradt 1323-ban kelt oklevélben arról értesülünk, hogy I. Károly Rumi Doroszló fiainak kérésére, a vasvári káptalannal körüljáratja Balazsayt, Rumot és Töttöst, s nekik adományozza. Az 1342-ből származó oklevél már tartalmaz közvetlen adatot templomunkra vonatkozólag. Rumi Boroszló unokái között felosztja Rumot, Balazsért, Töttöst, Asszonyt, Csákányt, Bodorfölde és Gothárdfölde pusztát és a szombathelyi telket. A következő részletet emeljük ki: „iuxta terram eorum prope viam quatur ad Sanctam Ceciliam." A Szt. Cecíliatemplom felé vezető útról van szó, amely Rumból a kastély körül indult. Az 1345-ből származó oklevélben azt olvashatjuk, hogy Apathy-i Pál fia János átad egy birtokot István fia Tuteus-i András számára, „prope Ecclesiam Sancte Cecilie", tehát a Szt. Cecília-templom közelében. Az átadás nem szokványos okok miatt, hanem döntőbírák ítélete alapján történt. Tudniillik Apafy Pál fia János megölte István fia András apját. István s az ő vérének váltsága a possessio átadása. A XIV. század második felétől Fancsika, Töttös és Oszkó birtokosai az Egervári család. A velük egy eredetű Geregyei családnak is voltak birtokai Töttösön, és 1406-ban birtokosok Geregyén, Gutaföldén, Egerváron és Középfalun. A XV. század közepétől megörökölték az Egerváriak a Geregyei család birtokait. Megjegyezzük, hogy írásos adatainkban szerepel 1414-ben egy Töttösi vagy más néven Töttösi család. A történeti adatokat áttekintve láthatjuk, hogy a templomot körülvevő települések közül a legkorábbi adatok Rumra és Töttösre vonatkoznak. A rumi templom nyugati homlokzata a toronnyal román jellegű, a toronyalji bejárat gótikus. Esetleges kutatás során elképzelhető , mivel a településre 1246-ból van adatunk —, hogy a templomon több korábbi részletet is találunk. A települések közül Töttös a legrégebbi még, az okleveles adatból ítélve. A templomunk ma magánosan áll, de a tőle északra eső szántásban terepbejárás során több középkori kerámiatöredéket találtunk. Feltehető, hogy a templomunk Töttös faluban állott, és mellette terült el a település, mely a török korban pusztulhatott el. Szulejmán szultán 1532-ben János király szövetségében behatolt az országba. A kisebb Vas megyei Zápolya-párti településeket Rumot, Ikervárt, Rábahídvéget a törökök meghódították. Kőszeg azonban sikeresen ellentállt rohamaiknak, és így innen az ország belseje felé húzódtak. Kanizsát 1600-ban elfoglalták a törökök. A század elején Mura-Szombattól Sárvárig számos végvár szerveződött ellenük. Templomunk viszonylag jó állapotban vészelte át a török pusztításokat. Ezt mutatja az a tény, hogy a középkori épületrész kétharmada ma is eredeti állapotában áll, tömegét tekintve, persze részleteiben több átalakítás történt. Az épületre vonatkozóan számos értékes adatot őriztek meg a XVII — XIX. századból fennmaradt Canonica Visitaciók.10 A legrégebbi a Kazó-féle 1697-ből maradt ránk. Itt Nagy Senye község filiálisaként említik Kis Senye, Gutaháza, Töttös és Geregye falvakat. Ez utóbbi néha Szt. Lénárdhoz is tartozott. A plébánia kegyúri jogon a Sennyei családé. A visitatorok a templomot leromlott, elhanyagolt állapotban találták, plébános nélkül, használaton kívül. A következőket olvashatjuk: „Szentély egykor boltozatos, most azonban hasadékok tátonganak rajta. Bekövetkező veszéllyel fenyeget. Erre tekintettel elővigyázatosságra van szükség. Oltármenza kő. Az oltár azonban nagyon régi, szemlátomást meg is avult. Tabernákulum nagyon megöregedett, szintúgy egészen megromlott, ténylegesen pedig nyitott borításától megfosztott. Minden a vallásgyakorlat hiányára utal. Annyira nélkülözi a tatarozást, hogy kívüle hasonlóan rosszat nem találsz. Sekrestye nélkül, és minden 1 Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. (Bp. 1894) 789, 805. 2 Ortvay T., Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I (Bp. 1891) 317, 323. 3 Csánki D. i. m. 847. 4 Anjou-kori okmánytár. II (1881) 91 — 93. ,,possesionibus filiorum Dorozsay, Rwm, Balosey et Thewtus circumdatur . . ." 5 Nagy I., Zala vármegye története. I (Bp. 1886) 401-402. 6 OL. Dl. 94.073 (J'estetics cs. ka) — . Ezúton szeretném megköszönni Dr. Entz Gézának, hogy az adatot közlésre átengedte. 7 Csánki L., i. m. 820, 823. 8 Fonyadi Antal rumi plébános elbeszélése alapján tatarozás során a déli oldalon középkori bejáratra bukkantak. Feltehetőleg ez a román templom kapuja lehetett. 9 Borovszky S., Vas vármegye. (Bp. 1896) 193, 204. 10 Szeretném megköszönni Bárány László magyarszecsődi plébánosnak, hogy számomra átadta a templomra vonatkozó Canonica Visitatiók anyagát.