ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 9. KÖTET (1873)
9. kötet / 1. sz. - A visegrádi korona-bolt és a királyi lakosztály elrendezése. HENSZLMANN IMRE
2 koronaőrnek nevét lehetett olvasni. Ezen érvet itt csak érintem , mert e táblának egyes töredékei még léteznek ide s tova elszórva és talán sikerülene ezen töredékekből a táblát legalább rajzban kiegészíteni. 2-szor. A helyiségek egymásközti összefüggése, úgyszólván syntaxisa s az ebből levont következtetés. 3-szor. A rejteknek, a „boltnak" és a koronakamrának építészeti szerkezete. 4-szer. Kottannerné tanubizonysága. A második és harmadik érvet együttesen fogom tárgyalni; e kettő után Kottannerné tanúbizonyságát s végre a királyi lakosztályt általánosan és egészen. Hogy pedig mindezt az olvasó megérthesse, ide melléklem fametszetben a visegrádi fellegvár szóban levő részét, (1. 1. ábra), melyet Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök és a visegrádi munkálatban hű társam felmérése szerint adok. A. A szolgáló leányok szobája. B. Az udvari hölgyek szobája. C. A koronakamra előtti szoba. D. A koronakamra (teremnek csekély területe miatt alig nevezhetjük). E. A kápolna. F. Kottannerné lakszobája. Gr. Az ehhez való előszoba. H. Lépcsőház. I. Vízfogó. K. A fellegvár belső udvara. L. Lovagterem. M. Mátyás király építkezése. M. udvar. D. Török építkezés (alkalmasint őrszoba). P P. Katonai laktanya. Q. A várba vezető egyetlen kapu sikátora. R. Régibb, a belső váron kívül levő őrszoba. Építészünk azon sziklacsúcson, hol fellegvárat kellett emelnie, két, a többi talaj fölött nevezetesen emelkedő szikladarabot talált, az egyiket D-ben, a másikat A-ben, ezt az általános fölöpéig lehordani hosszas és költséges munka volt volna ; ő tehát ebbe nem fogott, hanem a meglevő emelkedést úgy, mint találta, felhasználni törekedett, kivárván I-ben egy a leendő házak tetejéről lecsurgó vizet felvevő vízfogót, és kivájván, D-be a királyi koronát és ékszereket magábafogadó nagy, fölülről kúppal boltozott, hengeralakú rejteke. A tervezés és építkezés ez utóbbi, a D-beni kivájáson kezdődött, ez volt a fellegvárnak első, úgyszólván, jegeczedési pontja, mely körül a többi éptkezés csoportosult, vagy ha a jegeczedésről vett hasonlatosságot folytatni akarjuk, körülléve. Hogy pedig ez így volt, kitetszik mintegy számtanilag, a bolthengernek építészeti szervezetéből. Az építész első tette volt kivájatni vagy kivésztetni a mintegy 30 láb oldallal bíró (v. ö. a következő fametszetet a fellegvár belsejének általános alaptervével) csaknem négyeges sziklaemelkedésbe egy 1910 láb átmérőjű és mintegy 17 láb mélységnyi hengeralakú űrt, melybe ismét egy kisebb hengert faragott kőből beleépített, az utóbbinak