A Reggel, 1945 (19. évfolyam, 2-12. szám)
1945-06-04 / 6. szám
XIX. ÉVFOLYAM 6- SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal, VII., RÁKÓCZI-ÚT 54. BUDAPEST, 1945 JÚNIUS 4. AKIK VISSZAJÖNNEK... Ma százan, meg százan, holnap ezren, meg ezren és az irgalmas Isten segítségével néhány hét múlva tízezren, meg tízezren térnek haza a német pokolból, nácirabságból. Vasutakon, teherautókra kapaszkodva, zsúfolt szekereken, gyalogszerrel özönlenek deportáltak, büntetőtelepekre, elhurcoltak, munkatáborosok, évek előtt külföldre menekültek végeláthatatlan csoportjai hazafelé a júniusi porban úszó, gránátoktól és bombáktól szétvert országutakon. Megtört, kiéhezett, csontig soványodott, remegő ajkú, lázasszemű, rongyokban vánszorgó asszonyok, lányok, meglett férfiak, fiatalemberek. A lélek- és idegerőnek, az emberi szervezet teherbíróképességének végső megfeszítése ez a nagy költözködés a nyomor és szenvedés dantei színhelyeiről, nyugatról kelet felé, Németországból és Ausztriából haza, haza Magyarországra. Repeső szívvel és kitárt karral fogadjuk a világtörténelem legelvadultabb gaztettének ártatlan áldozatait, akik akár politikai meggyőződésük, akár hitfelekezetük miatt olyan kínszenvedéseken mentek át, amikhez az első keresztények megpróbáltatásai hasonlíthatók a düledező Róma katakombáiban, sóbányáiban és cirkuszaiban. A faluvégen csatangoló farkasok nagyobb biztonságot élveztek, mint ezek a boldogtalan, bűntelen emberek! És százezer és millió között mégis alig akadt néhány áruló. Mártírok tudtak lenni, de renegátok nem. Az élet múló pillanatainak meggyőződésüket fel nem áldozták. Inkább mindenről lemondtak, amit a földi lét adhat, mintsem megtagadják saját belső világuk szent nyugodalmát. Szembe kell néznünk azzal az irtózatos eshetőséggel, hogy az elhurcoltak egy része nem tér többé vissza, nem pihenhet meg a porhanyós fekete hazai földben. Ezeket minden isteni és emberi törvényeken kívül helyezve, legyilkolták, halálra gyötörték, éhenveszítették. Akik visszatérnek politikusok, újságírók, művészek, orvosok, mérnökök, ügyvédek, kereskedők, iparosok, szellemi és fizikai dolgozók, azoknak a magyar levegő és a megszelt kenyér ízével együtt érezniük kell, hogy a magyar nemzet becsülete és a magyar nép lelkiismerete kíséri őket további életútjukon. Mindnyájan, akik itthon éltük túl a veszedelmek és borzalmak soha el nem felejthető éveit, adósaik vagyunk nekik, akiket a nácisintérek és elfajzott nyilasok áthurcoltak a határon: együttérzéssel, szeretettel és áldozatkészséggel. Egyetlen deportált, egyetlen menekült, egyetlen száműzött se Moszkva: „Nincs kegyelem a háborús bűnösök számára !Ir zt fasiszták titkos támogatói szítják a szövetségesek közötti „ellentéteket“ Moszkva, június 2. A moszkvai rádió magyarnyelvű hírmagyarázója a háborús bűnösök mentegetésének kapcsán a következőket mondotta: — Nincs és nem lehet kegyelem a fasiszta háborús bűnösök számára. Ezek a hóhérok meg akarták fosztani Európa népeit szabadságuktól, elpusztították Európa legszebb városait s kannibálok birodalmává akarták tenni Németországot. Még nem mindenki ébredt annak tudatára, mit érdemelnek e szörnyű gaztettek elkövetői! Borzasztó elgondolni, hogy akadtak emberek, akik kezet fogtak Göringgel, s leültek vele egy asztalhoz. Sok fasiszta öngyilkos lett, de mások illegalitásba vonultak, abban a reményben, hogy nemsokára újra eljön az ő idejük. Miből táplálkoznak ezek a remények? Ez a kérdés ma nagyon sok embert nyugtalanít. Miért likvidálták csak a legnagyobb nyomásra a flensburgi bűnbarlangot? Miért nem akarja kiadni Franco Degrellit és Lávait? Miért üdülhetnek még ma is sokan a fasiszta gonosztevők közül Olaszország fürdőhelyein? Kétségtelen, hogy vannak erők, amelyek igyekeznek a szövetségesek között felmerülő legkisebb nézeteltéréseket is nagy viszályokká felfújni. Vannak kérdések, amelyeket elsősorban kell megoldani, így minél hamarabb fel kell számolni a fasizmus maradványait. Ha csakugyan megtisztítjuk Európát, ha kiküszöböljük a fasizmus minden befolyását Európából, akkor maguktól elesnek, vagy legalábbis igen könynyen megoldódnak azok a bizonyos »nézeteltérések«, amelyek körül ma olyan nagy zajt csapnak bizonyos külföldi sajtóorgánumok. (MTI) Egy szovjet tudós feltalálta a rákbetegség új gyógymódját Moszkva, június 3. Mikhail Neviadomski fiatal szovjet tudós a rákgyógyításnak új módját találta fel. Neviadomski már 1930-ban kijelentette, hogy egy különleges nafta- és zsírtartalmú folyadék, a »naftalan« segítségével sikerült neki állatok rosszindulatú daganatát megsemmisíteni. Kísérletei kapcsán kimutatta, hogy a »naftalan« hydrocarbur tartalma szétrombolja a rákos mag sejtjeit. Száz eset közül kilencven esetben a rákos patkányok meggyógyultak. Több mint nyolcszáz állati kísérlet után az orosz tudós elhatározta a »naftalan«-olajnak rákbeteg embereken való alkalmazását. 489 súlyos rákbetegnél, akiket már nem lehetett operálni, a »naftalan«-befecskendezések következtében 93 százalékban javulást lehetett megállapítani. Ezeknek az eseteknek 88 százalékánál a javulás 15 évig tartott, a »naftalan«-befecskendezést a vénába adják. (MTI) Ausztriában mindenkinek dolgoznia kell Bécs, június 3. (TASS) Az osztrák kormány szombaton tartott minisztertanács után a népjóléti miniszter felhívást intézett a lakossághoz, melyben kijelentette, hogy mindenkinek előképzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül részt kell vennie Ausztria gazdasági újjáépítésében. Minden osztrák állampolgárnak, ha nincs már valahol foglalkoztatva, negyvennyolc órán belül jelentkeznie kell az állami »munkabörzén«, ahol haladéktalanul megkapja munkabeosztását, így kivétel nélkül minden osztrák állampolgárnak része fut Ausztria újjáépítő munkájában. Egy ejtőernyős cseh katona gyilkolta meg Heydrichet, a cseh nép hóhérát Prága, június 2. Most közölték, hogy egy 1942 májusában leszállt ejtőernyős cseh katona gyilkolta meg Reinhardt Heydrichet, a cseh nép hóhérát. (MTI) — Jugoszláviának fennállása óta első ízben sikerült megoldania a nemzetiségi kérdést A moszkvai rány Jugoszlávia Moszkva, június 3. -ta foglalkozik az helyzetével és a következőket állapítja meg: Jugoszláviának fennállása óta első ízben sikerült a legalaposabban megoldania a nemzetiségi kérdést. Most már szövetségi kormánya van Jugoszlávia minden egyes alkotó részének. Az új kormányok különkülön nyilatkozatban fektették le programjukat, amely a föderatív Jugoszlávia keretén belül a baráti, testvéri együttműködésen alapszik. érezze soha ebben az új, szabad életre ébredt hazában, hogy hátrányban, mellőzésben lehet része. A régi világ régi háborúi után az utcákon koldultak a rokkantak, féllábú katonák pedig legfeljebb félzsoldért a múzeumok néptelen termeiben ődönghettek. A demokratikus Magyarországon más lesz a politikai morál és felelősségérzet! Nincsenek már előjogok, de a közérdekű munka szép eredményeiért, az ellenállás frontján tanúsított halálmegvető helytállásért, a felszabadulásért, vívott küzdelem mártíromságáért signum laudis jár. A hazatérő deportáltakat, túszokat és kitaszítottakat úgy öleljük szívünkre, mint akiknek könnye ésvére megöntözte a magyar szabadság fáját... Ugyanakkor leszögezték azt a határozott óhajukat, hogy Jugoszlávia jövőbeli politikája minden tekintetben a Szovjetúnióhoz fűződött kapcsolatok megszilárdításán alapuljon. Az új föderatív Jugoszlávia ezzel egyszers mindenkorra elejét vette azoknak a nemzetiségi torzsalkodásoknak, amelyeket a jugoszláv nép ellenségei és a fasiszták a legmeszszebbillenő módon kihasználtak, olymódon, hogy előbb egymás ellen ingerelték a Jugoszláviában élő népcsoportokat, majd olyan harcba kezdtek, amely Jugoszlávia szétesésére vezetett. Az építőmunkára jellemző néhány adat: Kragujevácban 118 üzem közül 102 ismét üzemben van, Babáéban és Krusevácban valamennyi üzem dolgozik és Belgrádban is igen sok gyár kezdte meg a munkát. A emberes géphiány ellenére teljes irammal folyik a mezőgazdasági munka, a Vajdaságban az idén tízszer annyit termelnek, mint tavaly. A Szovjetunióval fennálló egyezmény lehetetlenné teszi, hogy a jövőben valaki is megtámadja Jugoszlávia határait. _______ A párisi Felszabadítási Bizottság Pétain haladéktalan elítélését követeli Moszkva, június 2. A párisi Felszabadítási Bizottság elhatározta, hogy felirattal fordul a francia kormányhoz és abban Pétain és a „fő hazaárulók haladéktalan elítélését követeli. A fort-de-montrouge-i törvényszék bizottsága, amely a vádat előkészíti, Pétaint már ki is hallgatta. Orosz film készült a sanfranciscói értekezletről Moszkva,június 3. Öt szovjetorosz filmoperatőr, akik résztvettek az egyesült nemzetek sanfranciscói értekezletén, »San Francisco« címmel nagy filmet készítettek. (MTI)