A Reggel, 1945 (19. évfolyam, 2-12. szám)

1945-06-04 / 6. szám

XIX. ÉVFOLYAM 6- SZÁM Szerkesztőség és kiadóhivatal, VII., RÁKÓCZI-ÚT 54. BUDAPEST, 1945 JÚNIUS 4. AKIK VISSZAJÖNNEK... Ma százan, meg százan, holnap ezren, meg ezren és az irgalmas Isten segítségével néhány hét múl­va tízezren, meg tízezren térnek haza a német pokolból, nácirabság­ból. Vasutakon, teherautókra ka­paszkodva, zsúfolt szekereken, gya­logszerrel özönlenek deportáltak, büntetőtelepekre, elhurcoltak, mun­­katáborosok, évek előtt külföldre menekültek végeláthatatlan cso­portjai hazafelé a júniusi porban úszó, gránátoktól és bombáktól szétvert országutakon. Megtört, ki­éhezett, csontig soványodott, re­megő ajkú, lázasszemű, rongyokban vánszorgó asszonyok, lányok, meg­lett férfiak, fiatalemberek. A lélek- és idegerőnek, az emberi szervezet teherbíróképességének végső meg­feszítése ez a nagy költözködés a nyomor és szenvedés dantei szín­helyeiről, nyugatról kelet felé, Né­metországból és Ausztriából haza, haza Magyarországra. Repeső szívvel és kitárt kar­ral fogadjuk a világtörténelem leg­­elvadultabb gaztettének ártatlan áldozatait, akik akár politikai meg­győződésük, akár hitfelekezetü­k miatt olyan kínszenvedéseken men­tek át, amikhez az első keresztények megpróbáltatásai hasonlíthatók a­ düledező Róma katakombáiban, só­bányáiban és cirkuszaiban. A falu­végen csatangoló farkasok nagyobb biztonságot élveztek, mint ezek a boldogtalan, bűntelen emberek! És százezer és millió között még­is alig akadt néhány áruló. Mártírok tudtak lenni, de renegá­tok nem. Az élet múló pillanatai­nak meggyőződésüket fel nem ál­dozták. Inkább mindenről lemond­tak, amit a földi lét adhat, mint­sem megtagadják saját belső vilá­guk szent nyugodalmát. Szembe kell néznünk azzal az irtózatos eshetőséggel, hogy az el­hurcoltak egy része nem tér többé vissza, nem pihenhet meg a por­­hanyós fekete hazai földben. Eze­ket minden isteni és emberi törvé­nyeken kívül helyezve, legyilkol­ták, halálr­a gy­ötört­ék, éhenveszítet­­ték. Akik visszatérnek politikusok, újságírók, művészek, orvosok, mér­nökök, ügyvédek, kereskedők, ipa­rosok, szellemi és fizikai dolgozók, azoknak a magyar levegő és a megszelt kenyér ízével együtt érez­niük kell, hogy a magyar nemzet becsülete és a magyar nép lelki­ismerete kíséri őket további élet­­útjukon. Mindnyájan, akik itthon éltük túl a veszedelmek és borzal­mak soha el nem felejthető éveit, adósaik vagyunk nekik, akiket a nácisintérek és elfajzott nyilasok áthurcoltak a határon: együttér­zéssel, szeretettel és áldozatkész­séggel. Egyetlen deportált, egyetlen menekült, egyetlen száműzött se Moszkva: „Nincs kegyelem a háborús bűnösök számára !Ir­ zt fasiszták titkos támogatói szítják a szövetségesek közötti „ellentéteket“ Moszkva, június 2. A moszkvai rá­dió magyarnyelvű hírmagyarázója a háborús bűnösök mentegetésének kapcsán a következőket mondotta: — Nincs és nem lehet kegyelem a fasiszta háborús bűnösök számára. Ezek a hóhérok meg akarták fosz­tani Európa népeit szabadságuktól, elpusztították Európa legszebb váro­sait s kannibálok birodalmává akar­ták tenni Németországot. Még nem mindenki ébredt annak tudatára, mit érdemelnek e szörnyű gaztettek elkö­vetői! Borzasztó elgondolni, hogy akadtak emberek, akik kezet fogtak Göringgel, s leültek vele egy asztal­hoz. Sok fasiszta öngyilkos lett, de mások illegalitásba vonultak, abban a reményben, hogy nemsokára újra eljön az ő idejük. Miből táplálkoz­nak ezek a remények? Ez a kérdés ma nagyon sok embert nyugtalanít. Miért likvidálták csak a legnagyobb nyomásra a flensburgi bűnbarlan­got? Miért nem akarja kiadni Franco Degrellit és Lávait? Miért üdülhet­nek még ma is sokan a fasiszta go­nosztevők közül Olaszország fürdő­helyein? Kétségtelen, hogy vannak erők, amelyek igyekeznek a szövetsé­gesek között felmerülő legkisebb né­zeteltéréseket is nagy viszályokká felfújni. Vannak kérdések, amelye­ket elsősorban kell megoldani, így minél hamarabb fel kell számolni a fasizmus maradványait. Ha csak­ugyan megtisztítjuk Európát, ha ki­küszöböljük a fasizmus minden be­folyását Európából, akkor maguktól elesnek, vagy legalábbis igen köny­­nyen megoldódnak azok a bizonyos »nézeteltérések«, amelyek körül ma olyan nagy zajt csapnak bizonyos külföldi sajtóorgánumok. (MTI) Egy szovjet tudós feltalálta a rákbetegség új gyógymódját Moszkva, június 3. Mikhail Neviadomski fiatal szovjet tudós­­ a rákgyógyításnak új módját találta fel. Neviadomski már 1930-ban kijelentette, hogy egy különleges nafta- és zsírtartalmú folyadék, a »naftalan« segítségével sikerült neki állatok rosszindulatú daganatát m­egsemmisí­teni. Kísérletei kapcsán kimutatta, hogy a »naftalan« h­ydrocarbur tartal­ma szétrombolja a rákos mag sejtjeit. Száz eset közül kilencven esetben a rákos patkányok meggyógyultak. Több mint nyolcszáz állati kísérlet után az orosz tudós elhatározta a »naftalan«-olajnak rákbeteg embereken való alkalmazását. 489 súlyos rákbetegnél, akiket már nem­ lehetett operálni, a »naftalan«-befecskende­­zések következtében 93 százalékban javulást lehetett megállapítani. Ezeknek az eseteknek 88 százalékánál a javulás 1­5 évig tartott, a »nafta­­lan«-befecskendezést a vénába adják. (MTI) Ausztriában mindenkinek dolgoznia kell Bécs, június 3. (TASS) Az osztrák kormány szombaton tartott minisz­tertanács után a népjóléti miniszter felhívást intézett a lakossághoz, melyben kijelentette, hogy mindenkinek előképzettségre és foglalkozásra való tekintet nél­kül részt kell vennie Ausztria gazdasági újjáépítésében. Minden osztrák állampolgárnak, ha nincs már valahol foglalkoztatva, negyvennyolc órán belül jelentkeznie kell az állami »mun­kabörzén«, ahol haladéktalanul megkapja mun­kabeosztását, így kivétel nélkül min­den osztrák állampolgárnak része fut Ausztria újjáépítő munkájában. Egy ejtőernyős cseh katona gyilkolta meg Heydrichet, a cseh nép hóhérát Prága, június 2. Most közölték, hogy egy 1942 májusában leszállt ejtőernyős cseh katona gyilkolta meg Reinhardt Heydrichet, a cseh nép hóhérát. (MTI) — Jugoszláviának fennállása óta első ízben sikerült megoldania a nemzetiségi kérdést A moszkvai rá­­ny Jugoszlávia Moszkva, június 3. -ta foglalkozik az helyzetével és a következőket álla­pítja meg: Jugoszláviának fennállása óta első ízben sikerült a legalaposab­ban megoldania a nemzetiségi kérdést. Most már szövetségi kormánya van Jugoszlávia minden egyes alkotó ré­szének. Az új kormányok külön­­külön nyilatkozatban fektették le programjukat, amely a föderatív Jugoszlávia keretén belül a baráti, testvéri együtt­működésen alapszik. érezze soha ebben az új, szabad életre ébredt hazában, hogy hát­rányban, mellőzésben lehet része. A régi világ régi háborúi után az utcákon­­ koldultak a rokkantak, féllábú katonák pedig legfeljebb félzsoldért a múzeumok néptelen termeiben ődönghettek. A demokra­tikus Magyarországon más lesz a politikai morál és felelősségérzet! Nincsenek már előjogok, de a köz­érdekű munka szép eredményeiért, az ellenállás frontján tanúsított halálmegvető helytállásért, a fel­szabadulásért, vívott küzdelem mártíromságáért signum laudis jár. A hazatérő deportáltakat, túszokat és kitaszítottakat úgy öleljük szí­vünkre, mint akiknek könnye és­­vére megöntözte a magyar szabad­ság fáját... Ugyanakkor leszögezték azt a hatá­rozott óhajukat, hogy Jugoszlávia jövőbeli politikája minden tekintetben a Szovjet­­únióhoz fűződött kapcsolatok megszilárdításán alapuljon. Az új föderatív Jugoszlávia ezzel egyszers mindenkorra elejét vette azoknak a nemzetiségi torzsalkodá­soknak, amelyeket a jugoszláv nép ellenségei és a fasiszták a legmesz­­szebbillenő módon kihasználtak, oly­módon, hogy előbb egymás ellen ingerelték a Jugoszláviában élő népcsoporto­kat, majd olyan harcba kezdtek, amely Jugoszlávia szétesésére vezetett. Az építőmunkára jellemző né­hány adat: Kragujevácban 118 üzem közül 102 ismét üzemben van, Babáéban és Krusevácban valamennyi ü­zem dol­gozik és Belgrádban is igen sok gyár kezdte meg a munkát. A ember­es géphiány ellenére teljes irammal folyik a mezőgazdasági munka, a Vajdaságban az idén tízszer annyit termelnek, mint tavaly. A Szovjetunióval fennálló egyez­mény lehetetlenné teszi, hogy a jövő­ben valaki is megtámadja Jugoszlá­via határait. _______ A párisi Felszabadítási Bizottság Pétain haladéktalan elítélését követeli Moszkva, június 2. A párisi Fel­szabadítási Bizottság elhatározta, hogy felirattal fordul a francia kor­mányhoz és abban Pétain és a „fő hazaárulók­ haladéktalan elítélését követeli. A fort-de-montrouge-i tör­vényszék bizottsága, amely a vádat előkészíti, Pétaint már ki is hall­gatta. Orosz film készült a sanfranciscói értekezletről Moszkva,­­június 3. Öt szovjetorosz film­operatőr, akik résztvettek az egyesült nemzetek sanfranciscói értekezletén, »San Francisco« címmel nagy filmet készítet­tek. (MTI)

Next