A Reggel, 1945 (19. évfolyam, 2-12. szám)
1945-04-30 / 4. szám
A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Főszerkesztő: LAZÁR MIKLÓS BUDAPEST, 1945 ÁPRILIS 30. MÁJUS Irta: SZÉP ERNŐ Május elseje, vagyis első május (így ejtette a pesti népnyelv), az a régi, Ferenc József alatti, azzal kezdődött, április utolsó éjszakájára kiáradt egy vidám sereg a világos vurstlira, proletár, polgár meg a lump gróf is, az autók hűtői, frakkerek, konflisok lovai fel voltak szalagozva, virágozva, forgott a ringlispil, kelepelt a verkli, Totyogott a rezesbanda, visított a cigány a Zöld vadász kertjében, ugattak a lövölde puskái, az ifjúság danolt, kacarászott, havazott a konfetti, a virsli gőzölgött az óriáskifli mellett, szédült a valcer és ömlött a bor, sör meg a pezsgő kivilágos kivirradtig. Elsején pedig vonultak mint gyalogos sötét fellegek a Liget felé a munkásnép dandárjai, zászlók, táblák, futballonok alatt, énekszóval és felkiáltásokkal, élükön a rendezőkkel, lovasrendőrökkel a hátuk mögött. Ezen a mai május elsején megvendégelik az iskolák minden gyerekét a Ligetben. Az összes színházak ingyen játszanak, az Opera is, kint a Városligetben. Híres énekesek, szimfonikus zenekarok élveztetik a közönséget, ajándékba. Mintha nem a Földön járnék, mintha felhőn lovagolnék, úgy pillantok ide le mindig, nézem megindultan a véres emberiség előre való vonaglását a jövendő felé, a békesség és a megelégedés felé, a szabadság, a boldogság felé. Nem az operai zenével kezdődik, nem kezdődik azzal, hogy ingyen lehet majd iskolázni. Nemcsak fizikát meg más nyelvet, hegedűt, zongorát is. Ki emlékszik Tolsztojból az öreg béresre (Polikuska), az odalopózott egyszer az uraság zongorájához, nekiült, nyomkodta a klaviatúrát, míg csak el nem kezdett ííni, mert nem tanulhatott ő is zongorázni. Elkezdhet skálázni majd a béresgyerek is. Hátha Rachmaninov lesz belőle. Ó, te messzi szépséges jövendő. Nem lehet, ugye nem lehet az soha többet, hogy olyan mennyei zenészt, mint Mozart, az a gyalázat érjen, hogy belérúgnak; ezt tette t. i. Mozarttal a salzburgi érsek. És nem eshetik meg többé, nem ugyebár, hogy az elátkozott Baudelaire-nek nincs egyetlenegy centime-ja, nem vehet papirost, hogy a versét megírja. S nem lehet az, hogy nyomorúságában hiába könyörgi Petőfi végig Pest kiadóit, húsz pengő forintot se kap a kész János vitézért. Az se, hogy Ferenczy István összezúzza kalapáccsal a szobrait, mert nem akad rendelője, pártfogója. Se hogy Barabás Miklós Bécsből elvándorol egy erdélyi nagyúrhoz, annak a feleségét, lányát pingálni s az a nagyúr igás szekeret küld elébe, a botos ispánnál hálatja s reggel, mikor a híres művész jelenti magát, kezet nem nyújt neki. Sehogy egy Derkovicsnak éhen kell elpusztulni. Hogy zseniális költőknek kölcsön kell kéregetni, operett- meg tánczeneiparosok milliomosok lesznek, örökszép vonósnégyesek szerzői meg kifordított öltönyben, foszló ingben járnak. Meg hogy Lechner Ödönt, a magyar építőstíl költőjét élete végéig üldözzék, csodás palotáit, mauzóleumait a kávéház márványasztalára rajzolja, s azokat a takarítóné mossa le onnét. Hogy Semmelweis korlátoltság és irigység martaléka legyen, a nyomot sorvassza, s a téboly ölelje halálra. Bátor írt tudósokat futóbolondoknak nézzenek, újító iparművészt, országosan hasznos gyáralapítót, egyéniségeket, nagyszerű embereket pusztulni engedjenek, öngyilkosságba kergessenek. Növénynek szabad nőni, virágnak virítani, madárnak muzsikálni, lepkének lebegni, embernek eszmélni szabad, nevelődni, érteni, gyönyörködni, átszellemülni, a teremtés tanítványának, segédjének lenni. Elérni abba a nagyvilágnál nagyobb, mélyebb, szélesebb, magasabb világba, mely véghetetlenül szebbé, becsesebbé, kedvesebbé teszi az életet. Semmi, de semmi szükségünk az örök élet álmára, ha ebben az egy életben kielégülhetünk; gyerekkor, fiatalság, felnőttség, öregség, ez a tavasz, nyár, ősz, tél, teljes esztendő, annyi mint ezer, mint az örökkévalóság. Nincs csatt egyféle boldogság, barátom, az pedig, hogyha Te is boldog vagy, nemcsak én, ha minden teremtett lélek boldog e Földön, egészséges és az élete kellemes. Amit boldogságnak sóvárogtál, bűn az és hamisság és hazugság, szerencsétlenség, kóstolhattad. Fel mered az ujjad emelni, ha kérdem ki az, aki nem bánja ha éheznek, jajgatnak, pityeregnek mellette s nem szégyelli magát embertársai butasága, vadsága miatt? Ezen a május elsején nem a piros futballonok, hanem a piros szívek emelkednek az ég felé. A jövendők ege ez, olyan tüneményes tündöklő, akár az Óceán felett, Ó szerelmes Szabadság, áldott képzelet, őszinteség, emberség, álomnál álomabb valóság, mindenki olyan szép lesz és olyan jó lesz mindenki, mint a jó gyerekek. Hozd el ezt a világot, ezt az örök majálist minékünk te május, te mosolygó május, te teremtő, te csudatévő, boldogító. Németország kapitulált Himmler felajánlotta a fegyverletételt a Szovjetuniónak és a szövetségeseknek Mussolinit kivégezték e itt . Olaszországban már megszűnt a háború ..A sanfranciscói értekezlet résztvevői izgalommal értesültek a Himmler ajánlatát tartalmazó Reuter-jelentésről. A san franciscói világértekezlet tagjai között elterjedt hírek szerint Himmler keddig kívánja végrehajtani Németország feltétel nélküli megadását a Szovjetuniónak, Nagybritanniának és az Egyesült Államoknak.* E táviratot megelőzően a Reuteriroda egy másik jelentése még arról számolt be, hogy Himmler csak Nagybritanniának és az Egyesült Államoknak ajánlotta fel Németország feltétel nélküli fegyverletételét. A nácivezér ajánlatában kijelentette, hogy »módjában áll a fegyverletétel felajánlása« és hogy »felelősséget vállal az tfVWMVWVVWVVVWVWVWVVVVVWVWWSMWNAAAAAWVWVtfVMNAAMWWVWWvMMMMAMSMVWVMMWWVM A világ óriási izgalommal értesült vasárnap délután arról a hírről, hogy náci Németország egyik legfőbb vezére, Himmler SS-birodalmi vezető, a német hadsereg minden feltétel nélkül való fegyverletételét ajánlotta fel Nagybritanniának, az Egyesült Álajánlat teljesítéséért.A Himmler ajánlata — még meg nem erősített hírek szerint — arról is beszámol, hogy »Hitler halálán van.« A Reuter-iroda jelentése szerint London és Washington ezt a Himmler-ajánlatot nyomban visszautasította, kijelentve, hogy az ajánlattal csak akkor hajlandók foglalkozni, ha azt nemcsak Nagybritanniának és az Egyesült Államoknak, hanem a lapoknak és a Szovjetuniónak. Erről a hírről a következő távirat érkezett San Franciscóból: Szovjetuniónak is átnyújtják. A Reuter-iroda jelentette azt is, hogy Himmler Stockholmon keresztül juttatta el ajánlatát az angolszászokhoz; a megadási javaslatot svéd magánszemély közvetítette. A San Franciscóból vasárnap délután érkezett távirat azt mutatja, hogy Himmler ajánlata már eredetiben is mind a há