A Reggel, 1947 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1947-09-08 / 36. szám
1941 szeptember 9. Reggeli levél Egy pohár bor Minden városrésznek, van jellegzetessége. A Lipótvárosnak a kávéház, a Belvárosnak az espresso,a Józsefvárosnak a söntés, Óbudának a kiskocsma mutatja meg bizalmas arcvonását. A Thalemdl, — habár már régen Tallérnak hívják, mégis mindenki Thalemek nevezi — ma is a gazda megy le a pincébe, két nagy, csillogó vörösréz sajtárral a kezében, borért. Egy este húszszor-harmincszor is, ha kell Ez hagyomány. A bornak „pincehidegnek“ kell lennie. Ez szabály. A törzsvendég aranyszegélyű, virágos fröccsöspoharat kap. Ez kitüntetés. \ , #A Peyerliben, amit már véresrégen Percnyinek neveznek, de mégis mindenki Peyerlinek hívja, most sincs se terítő, se teríték a zöldre festett, fakóra kopott asztalon. Ez hagyomány. ’Aki enni akar, hozzon magával. A kocsmáros csak bort ad. Ez szabály. De milyen bort! 'Jó bort adni, ahhoz nem elég kocsmárosnak lenni. Ahhoz szív kell. Ez alapigazság. * A sarokban most is néma társaság kártyázik, az egyik kocsmaudvaron. A törzsasztal minden tagja néma. Csak a kártyalapok csattognak, s koccintáskor csörrennek a poharak. Mellettük, helyszűke miatt, két ismeretlen házaspár került egy asztalhoz. Kirakodtak térítővel, csomagokkal s a nők már szóbaereszedtek. — Még tormareszelőt is hoztam, — népét az egyik asszony. — Nem olyan nehéz, miért ne hozzam? Nem igaz? Ha reszelve hozom a tormát, megfeketedik. Mert este már szabad. Este már itt is, ott is felhangzik a csendes nótázás. Akad, aki támolyog, vagy csak bukkant egyetegyet a lábával, amíg végigmegy az udvaron. De a bepityizált egyént senki sem ítéli el. Ez hagyomány. Óbudán a részeg embert úgy tisztelik, mint valaha primitívebb korokban a ördöngősöket, akiket megszállt valamilyen különös, lidérces nyavalya. Ez szabály. Itt megértőik az emberek. Aki iszik, tudja, mivel jár az. A természetes következményeket magától értetődően fogadják.. Óbudán a „részeg“ mellé nem mondják hozzá, hogy „disznó“. — Milyen praktikus tetszik lenni, — mondja a másik nő s a ragozatlan szó olyat csikordál a szájában, mintha kavicsra harapott volna. Aztán a férjek is beszélgetni kezdenek. — Sok szép estét töltöttünk már itt is. Kiderül, hogy mind a ketten szabók. Az egyiknek a Pannonia utcában van üzlete, a másiknak a Hunyadi-téren. De mindketten idejárnak Pestről borozni, már évek óta. Csodálkoznak is, hogy csak most ismerkedtek össze. *A Kéhlinél, Krúdy Gyula hajdanvaló kedvenc kocsmájában, az udvari fák alatt egy törzsasztal bánatbort iszik. A bánatbor olyasmi, mint az üzletkötésnél a bánatpénz. Aki a legutóbbi találkozóról elmaradt, most bánatbort fizet. A bánatborból mindenki ihat, csak az nem, aki fizeti. Az külön rendel magának. A bánatbor hagyomány. Aki iszik belőle, vállalja a törzsasztal szokásait, s ha a jövő héten netán elmarad a találkozóról, utána legközelebb már 5 is bánatbért fizet. Ez szabály. * A Hickmattnál, a lugas alatt, a sarokban, a közeledő esthomály fátylaival a fejük körül, szerelmespár csókolózik. Ez hagyomány. A kutya se törődik velük. Ez szabály. A Winklerhez vagy a Gröschlhöz délután négy és öt óra között uzsonnaborra térnek be néhányan. Az uzsonnabort napfényben kell vinni az udvaron. Ez hagyomány. Az uzsonnabortól nem illik becsípni Ez szabály. •* De ez a szabály kizárólag csak az uzsonnaborra érvényes. Ez az összetétel az itteni szókincsben nem szerepel. Ez szolidaritás. * Óbudára nemcsak hogy a város minden sarkából érkeznek vendégek, hanem rendszerint mindig ugyanazok, mindig ugyanoda, s állandóan a hét egy bizonyos napján. Soha máskor és soha máshová. Csak az újságírók „pendliznek“, vagy a művészek s néhány nagy italszakértő, aki pontosan tudja, milyen sorrendben kellfelkeresni a kocsmákat, hol, mit és mennyit kell inni. Ha valahol, valamelyik közismert helyen új bort szerzett a kocsmáros, az italnak híre megy. Szájról-szájra jár a hír, mint egy fontos újság. Kiki megízleli, megbírálja az új szerzeményt, beszél róla, méltatja, hasonlítja, megtárgyalja, mint egy-egy pesti főpróba után a darabot szokás. Hogy úgy mondjam, minden óbudai új bornak le nem írt „sajtója“ van. Ez hagyományj. S fia ez a ,s ajtó“ ", már délután megtelik az udvar s ki nem ürül éjszakáig. Ez szabály. " ’ * Ilyenkor az udvar négyszögében megsűrűsödik a kadarkahangulat, rizling-léginyomás, muskotály-illat. „Az asztal zöld. A bor artyhy. Az ember tölt. És szótalan." Óbudán» a kiskocsmákban, 1947-ben is minden olyan, mint egy emberöltővel ezelőtt volt. Ez hagyomány. S ezen csodál, komi — szabálytalan. Innocent-VInce Ernfi RÁTKAI MÁRTON érkezett haza New-Yorkból hétfőn délutáni Arlberggel. Vasárnap kellett volna megérkeznie, de Párisban lekéste a vonatot. _ v * AJTAY ANDOR LESZ A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰVÉSZETI IGAZGATÓJA» abban az esetben, ha Földessy Déda kapja meg a koncessziót, amire nagy a valószínűség. Ebben az esetben Ajtay Márkus Lászlót hívná meg a Magyarhoz főrendezőnek. * RÁCZ VAJLI EMLÉKEZETES DEBRECENI AFFÉRJÁVAL kapcsolatban ült össze a héten a Színész Szakszervezet választott bírósága. A választott bíróság felmentette Rácz Valit és 600 forintos kártérítési keresetével elutasította a hangversenyrendező-vállalatot. A Szóbel-féle hangversenyrendezővállalatnak egyébként iparengedélyét is megvonták. * EGY ESZTENDŐVEL EZELŐTT HALT MEG GOTH SÁNDOR, a felejthetetlen színész. Halálának évfordulóján a „Fiatalok Góth Sándor Társasága" előadást rendez és tiszta jövedelmét Góth özvegyének juttatja. v * *• ÉVADNYITÓ BEMUTATÓ, SZEPTEMBER 9-én, KEDDEN MOULINGO revűpalotában: A PESTI BROADWAY (Zenés riportok a Nagymező utcától az északi sarkig.) Nádassy László revűje. Feleky Kamill, Rácz Vali, Alfonso, Békéssy Magda, Darvas Marika, Lugossy György, Lóránt György és Borza, a zsebtolvajok nagymester felléptével. — Az újonnan megnyílt cigányszobában Rácz Béla és cigányzenekara muzsikál. — Asztalrendelés: 127-791. a Reggel & V-' , }ya: tyénsufafia Eszpresszó-hölgy 1947 Kinn ország válságok bontakoznak, milliók feszülnek vállvetve a romoknak, hogy újból teremtsék avilágot s a történelem rohan az útján. Idebenn áll minden, mint a hasisevők és ópiumszívók szigetén. Hölgyek és hölgyek ülnek és várnak. Sokkal többet, mint amennyiről tudnak. Többet egy partnernél, többet a kalandnál. A jósorsot várják s a szerencsét. Azt, ami fölfelé viszi dologtalan életüket... Hogy démonok-e a pesti eszpresso-hölgyek? így szemmértékre alig. ők azok, akik „nem tudnának élni“, ha a déli órát nem töltenék a jól ismert heringesúfultságban? Van közte itt-ott „fémjelzett“ is, de többnyire lánykáit és fiatalasszonyok, akik több-kevesebb sikerrel csak divatosak akarnak lenni Ha nem sikerül dresszben — mert hiszen ahhoz „dohány“ kell, mégpedig rengeteg —, legalább alakban, arcban, hajviseletben, leginkább pedig kozmetikában „muszáj“ annak lenni. Vannak itt vad mesztic-arcszínek megfelelő zöld szemmel. Vannak tudósok, kik tudják, itt délben világítás van, szűrt hangulatfény (már ahol) és ide világos kifestés való, rózsásan belehelt arccal és sötétbíbor szájjal. A kés is elsőrendű kirakattárgy, meg-megcsörrenő karpereccel és széttépett állatok vérébe mártott tíz tündöklő karommal. Ha netán otthon valaki valami házimunkát is végzett sietve és undorral, micsoda félelem volt, hogy ezek a rubintékkövek — a mai nő tíz körme — csorbát ne szenvedjenek. Azt ne! Munkának tilos meglátszania a divatkézen! És — pardon! — nem is tíz köröm alvadt vérszínű, amint tudjuk, hanem húsz... Ha ezt az utóbbit a nylon ma márel is takarja. Szeptember! Hagyjuk az eszméletet, ringasson el a hangulat. Az eldorádóban. A kávé s az amerikai dohánypác szaga francia parfümmel szűrődik össze. Levegő, az nincs. Kinek hiányzik? Amit itt beszív az ember — nem érzed? — az a mámor egy fajtája és éltető elem a hatványon. Hosszan elüldögélni a törpeszéken, nem gondolkozni (az gond volna), a fiút érezni az idegrezzenésekben s a lehetőségenkét. A lehetőség? Az minden! Az új bunda épp úgy, mint a „legtöbb“: a kirepülés egyik nehézvalutáé szerencseföldre. Itt ülni, nézni a füstkarikákba, beleszagolni a nehéz illatba, megnézni a vetélytérsnőket, ha érdemes. Kis, rövid taksálásra. De hamar rájön a szemlélődő: ó, hiszen nem érdemes (aki „császár“,, úgysem jön ide be, igaz?). Hanem a fiúk *?s férfiak, akik bejönnek? Kár, azokban nem lehet válogatni. A nőknél sokkal kevesebben vannak. Ők választanak, nincs appelláta, ha a szomszédasztalt nézik. Micsoda ízlés! Na! Mit mondjak? Hamar még egy „duplá"-t! A jobbsarokban egy fiú noteszből kitépett lapra ír. Látható, kinek szánja: időnkint egy barnára néz, belefürkézsz mongolszemes arcába. A lány visszanéz, felvillanyozták. A cédula rárepül az asztalára, valami nem tetszhet neki, elkomorodott arccal pár sort firkál a hátlapjára. A cédula viaszt,repül, mint a postagalamb. (Az egész dolog ily olcsó és egyszerű.) A fiú arcára kiöl, hogy — kosár. Nem esik kétségbe, humora van. — Három helyesírási hiba! — nevet fel hangosan. És diszkréten. És máris ír újabb cédulát. Baloldalt egy szőkének. Az őszi divat kódexéből A párisi divatkódex sít tartja: ez idei ősz szürke-, pezsgő-, homok- és galambszinti ás’nyilotc,ahol éter nemn illik a letelt nyár „«r«My“-börszíne. A nasztellárnyalatok a rúnán megkvánják az arcon a fehér-rózsás bőrt. ..Comme accessoire" vagyis mint kellék legyen a bőr most világos, mondja a kódex. Milyen a divatos ékszer, melyet fényűző nőknek most kínál az ékszerész? Nem irt, ha tudjuk, hiszen az ékszerutánzat pontosan ehhez igazodik. Legújabb tehát a stilizált virágformájú melltíi, klipsz és gyűrű. Képzeljünk el melltünek — Holdéul —egy aranyszirmű dáliát (majdnem természetes nagyságban, csak laposabban), közepe gyöngykeretten sokszögű csiszolt topáz. Egyszál virág helyett csokrok is szerepelnek és felnagyított méhek. Színpadon láttam egy igazán szép esti ruhát a legújabb1 ibolyámon, 3 fehér tirtselyemből. Azaz beszlen ibolyacsokor a minta, szétszórtan és ibolyaszínfben. A toilettének tünet se válla, se ujja, egy gombostűnyi ékszer nem díszíti, könyökig érő kesztyű jár hozzá a ruha tulajdon selyméből. Lyon és Balmain diadala. Páris, szeptember 7-én.Kisabó Marik ft. db* Az újjáépített és a nyáron még jobban kicsinosított Moulin Rouge (Vörös Malom) revű palota kedden mutatta be évadnyitó műsorát. Címe: „A pesti Broadway". Nádassy László írta. Zenés riportok a Nagymező utcától az északi sarkig. Ehrenthal Teddy igazgató az új műsor főszerepeire Feleky Kamillt, Rácz Valit, Alfonsot, Békéssy Magdát, Darvas Marikát, Lugossy Györgyöt, Lóránt Györgyöt és Borrit, a híres artistát szerződtette. A most megnyitó cigányszobában Rácz Béla és zenekara muzsikál.Zaffer * SsöUösy Irén fiatal komikét a Belvárosi Színház szerződtette. * A Madách Színház kedden, 9-én este nyit, Steinbeck: Egerek és emberek című darabjával. ,A PESTI BROADWAY". Kedden nyílik a Moulin Rouge. Miért akarnak a nők reklámgirlök lenni ? Amerikában a nagy cégek, gyárak, vállalatok, főleg képeshirdetéseket közölnek. A képeken, plakátokon rendszeirint egy-egy gyönyörű nő mosolyog- Az ilyen női ércek néha olyan népszerűek, hogy eredetijük sokszor karriert csinál. Hatalmas reklámvállalatok sorozás és pályázat útján alkalmaznak szép nőket, akiknek képét drágán bérbeadják reklámcélra. Ezt a témakört mutatja be az új amerikai zenebohózat: „Szép Imy állást keres! A gyönyörű Anne Shirley és a temperamentumos Carole Landis a k. reklámgirl-pályázó. A famet szerdatól a City, Corvin, KA-.ara, Lloyd fémszínházak mutatják be. TYRONS POWER a vakmerő kalandok hőse és GENETIE fl NEY, az új „Garbo" izgalmas filmje (SON OF FURY) (20th Century Fox-Mopex film) Kedden premierumi színház x , ______________________ SZÉffiCímÍÉEMUTflTílzt kaphzték. FA- ÉS FÉJVJBOrűR, IV. Váci utca ui /a. DUBARRY ANNA BAR KAVEHA£ (DUMAPARTI Iflindennap reggel zene A SZAKSZERVEZETI Mimi. kciMÉI VT., Nagymező-utca 20.1. em, iéUiméh én »-abisxSiáló azonnal is kapható t/a$S és awácöm' II.. KŐ- UTCA TELEFON: «ST«?.