A Reggel, 1948 (21. évfolyam, 1-36. szám)

1948-01-05 / 1. szám

1948 Január 5. 1948 a súlyos döntések éve JlilUllyíl E 1*110 lililllSllf I* vasárnap Szabadszálláson az „Uj Ember“ Almanachjának Petőfit, Kossuthot és a 48-as eszméket gyalázó cikke ellen ünnepélyesen tiltakozott „A katolikus magyarságnak is undorral kell visszautasítania 1848-nak ezt a sunyi és aljas meggy­alázását!“ Szabadszálláson vasárnap a cen­­tenáris bizottság ünnepséget ren­dezett, amelyen felavatták Petőfi emlékművét. Az ünnepségen Mi­­hályfi Ernő miniszter, a Történel­mi Bizottság főtitkára nagy beszé­det mondott. Szabadszállás és Nagykőrös vitájára célozva azt Kiskőrös vitájára célozva azt mon­dotta: nem az a fontos, melyik köz­ségben és melyik házban szü­letett az emberiség egyik leg­nagyobb szelleme, hanem az, hogy az egész emberiség szá­mára és magyarnak született, a magyar földről tört olyan ma­gasba a lángoszlop, hogy az egész világ látta és az egész világnak vi­lágít ma is. Szabadszállás minden utcája, földje, levegője valóságos és tényleges kapcsolatban van Pe­tőfivel, — mondotta Mihályfi mi­niszter — és ha talán nem is itt látta meg a napvilágot, tudjuk, hogy itt járt, lélegzett, beszélt, evett, nevetett, sírt, örült és haragu­dott, itt élt. Hogy haragudott itt, azt is tudjuk, mert ismerjük a történetét, Petőfi maga is megírta és a vádak, ami­ket fejéhez vágtak, ma sem isme­retlenek: hazaáruló, orosz spion, aki el akarja adni az országot! „De én ezért nem a népet kárhoztatom, — írta Petőfi — hanem ámítóit, félrevezetőit, akiket egykor a tör­vény és az Isten egyaránt megla­kol­tat. A nép én előttem szent...“ Sajnos, akadnak ma is embe­rek, a nép ámítóinak és félre­vezetőinek utódai — mondotta emelt hangon Mihályfi minisz­ter­­—, akik szembefordulnak a nemzet ünnepi hangulatával. A centenárium esztendejében meg­jelent népi kalendáriumok áhítat­tal áldoznak Kossuth, Petőfi, 1948 szellemének. Megdöbbenéssel fedeztem fel azonban két kalendáriumot, amelyek valósággal meggyaláz­zák 1848 emlékét! Idézeteket olvasott fel a miniszter az egyik kalendáriumból, amely ,„48 bajairól és betegségeiről“ írva azt mondja, hogy „a bajok gyöke­rét kettőben kell megjelölnünk: magában a szabadelvű légkörben és a szélsőséges kisebbségben, amely rálicitált végül is a szabad­elvű többségre és a nemzetet a ka­tasztrófába, az egyházat pedig a lealázottságba vitte“. Ez a naptár — folytatta a mi­niszter — tehát Petőfi Sándort és a márciusi ifjakat úgy me­részeli aposztrofálni, mint szél­sőséges kisebbséget, akik ka­tasztrófába vitték a nemzetet. Kossuth vidéki útjairól pedig azt írja ez a történelemhamisító cikk: ,,az ellenzék arra használta fel, hogy befúrja magát mindenhová és a mindjobban balra tolódó nép­vezért is kész tények elé állítsa“ A további mondatok már a hazaárulás határait súrolják: „... az 1948-as független­ségi nyilatkozattal olyan jóvátehe­tetlen vétekbe vonszolta a harcok idején is józannak maradó többsé­get, amelyért az önkényuralom idején börtönnel, Araddal, Kuff­steinnal, pesti Újépülettel és nem­zeti becsületünk elvesztésével adóz­tunk.“ Ennél gyalázatosabb mondatt tokat nem írtak le történelmi­münk legdicsőbb napjairól ] — tette hozzá Mihályfi miniszter, majd így folytatta: A 48-ban ki­vívott sajtószabadságról is csak ha­sonló mondatokat tud írni ez a szennyirat, káromolva a 48-as hő­söket, a dicsőséges magyar honvé­deket is. Ez a naptár a magát katolikus­nak mondó Új Ember Alma­nachja, de a másik hasonló szellemű nap­tárral együtt nem a magyar kato­licizmus, nem a népünk többségét alkotó katolikus magyarok hangja és véleménye. A katolikus magya­rok előtt éppen olyan szent 1848 szelleme, szabadságtörekvése, sza­badságharca, Petőfi, Kossuth, Tán­csics és a többiek, mint minden igaz magyar előtt. A demokrácia végtelen türel­mét bizonyítja, hogy ilyen nap­­­tár 1948-ban megjelenhetett. De nem baj, hogy megjelent, így mindenki láthatja, kik azok, akik szembenállnak 1848. emlékével, kik nem éreznek közösséget a 48.-as szabadságharc igazi hőseivel és nem éreznek közösséget azzal a lé­­lekkel sem, amely akkor az egész magyarságot eltöltötte és ma ir újra eltölti az egész demokratikus magyarságot. A katolikus magyarság undor­ral kell, hogy visszautasítsa­­ 1848-nak ezt a sunyi és aljas­­ meggyalázását! És akik mindezt leírták, hirdetik, hogy Magyarországon ma nincs sajtószabadság. A Történelmi Em­lékbizottság nevében ünnepélyesen és erélyesen tiltakozom ez ellen a­ merénylet ellen és az igazi 48.-as, az igazi cententáris szellem jegyei­ben avatom fel Szabadszállás Pen­tőfi emlékművét, — fejezte be be­­szédet Mihályfi Ernő miniszter. maen rerr ap­­­lU dor- I sitsa I iljas ! — mondotta a Szentatya XII. Pius pápa ünnepélyes fogadáson vette át a Szentszék mellett akkreditált diplomáciai testület újévi szerencsekívánatait. Az üdvöz­­­­lésre adott válaszában a Szentatya többek között kijelentette: „Lehetséges, hogy az emberiség 1948-ban súlyos és talán visz­szavonhatatlan döntések elé kerül és olyan válaszút előtt áll majd, amely kihatással lesz az emberiség jövő történetére. Én mindenesetre igyekezni fogok meggyőzni a fele­lős államférfiakat, ne veszítsék el szem elől a világbéke oszthatat­lanságát és ne feledjék, hogy úgy a népek belső békéje, mint az álla­mok közötti béke ma a legfontosabb kérdés.“ " Véresre vertek egy nyomozótisztet és két rendőrt egy ferencvárosi ko­csmában Véres verekedés volt az éjszaka egyik IX. kerületi kocsmában: a kocsmából, közvetlen záróra előtt nők sikoltozása s a bútorok recse­­gése-ropogása hallatszott ki. Kiss Sándor rendőrnyomozó­tiszt éppen­ ügyeletes körútját végezte, belépett a kocsmába, ahol már mindenki verekedett. A vendégek széklábakkal, szódás­üvegekkel s ököllel agyba-főbe­­ verték egymást. A földön, a söntés-­ asztalnál mér három-négy véresfejű, leütött vendég hevert. A nők a falakhoz lapulva sikoltoz­tak segítségért, mert a megvadult verekedők őket sem kímélték és szaporán hulltak közéjük a szódás­üvegek, székek, poharak s­­ a le­ütött vendégek! A bátor nyomozótiszt szét akarta­­ választani a verekedőket, azonban­ ez nem sikerült neki, sőt, mikor a vendégek észrevették, hogy de­tektív van közöttük, villámgyorsan békét kötöttek s rávetették magukat a nyomozóra. Kétségbeesett élet-halálharc kez­dődött. Kiss beszorult a sarokba, ahol ököllel próbált védekezni. A támadók azonban túlerőben vol­tak, mind több és több ütés érte, revolveréhez akart nyúlni, de a tömeg annyira körülvette, hogy képtelen volt hátsó zsebéhez férni. A nagy zajra és kiabálásra három őrjáratos rendőrőrszem is fel­figyelt s behatoltak a kocsmába. Pillanatokon belül felismerték a szorongatott nyomozótiszt helyze­tét és segítségére siettek. Néhány perc múlva azonban belátták, hogy képtelenek megvívni a harcot a megvadult vendégekkel szemben, az egyikük minden erejével azon volt, hogy átvágja magát a vere­kedőkön és értesítse az R-csopor­­tot. A másik két rendőr és a de­tektív ezalatt tovább védekezett a támadókkal szemben. A kocsma közönsége közben észrevette, hogy az egyik rendőr eltűnt és biztosra vették, hogy az R-csoportért tele­fonál. Még néhány ütést elhelyeztek a félig agyonvert rend­őrökön és detektíven, majd fizetés nélkül távoztak az összetört kocsmából. Alighogy eltávoztak, az R-csoport három jeep-kocsija megállt a kocsma előtt és géppisztolyos rend­őrök siettek be a helyiségbe. Kiss Sándor rendőrnyomozótiszt ad­digra már eszméletlenül feküdt egy asztalon, ahová szintén alapo­san összevert rendőrtársai fektet­ték. Az R-csoport detektívjei kihall­gatták a kocsmárost és megtudták a támadók neveit. A verekedő és és rendőrtámadó vendégek után a nyomozás megindult. Az eszmélet­len Kiss Sándort súlyos bordatörés­sel és zúzott sérülésekkel szállították a rendőrkórházba, míg a két rendőrt a helyszínen részesí­tették első­segélyben. iwskJBrr Szabó József lett a dunáninneni evangélikus püspök Purgly Lajos egyházkerületi fel­ügyelő elnökletével most bontották fel azokat a szavazatokat, amelye­ket az evangélikus egyházközségek az őszi hónapok óta gyűjtöttek, hogy megválasszák a lemondott ' 7› i .x.(/U ̋ W ̋»TW­—i .VI . ,­ ECKER törtőtoll-szaküzlet VIII., Vas-u. 12 dunáninneni püspök, Kuthy Dezső utódát. Kuthy egészségi okok miatt mondott le püspöki tisztéről és át­vette az egyház országos iskola­ügyeinek irányítását. Utódjává a dunáninneni evangélikus egyház­­kerület püspökévé Szabó József ko­máromi lelkészt, az „Új Harangszó" néplap főszer­kesztőjét választották meg nagy szótöbbséggel. A másik jelölt, Csengődy Lajos püspökhe­­lyettes-főjegyző a szavazatok egy­­harmadát kapta. Az új püspök 46 éves, kisgazdacsaládból szárma­zik, neves egyházi író. Nagy híve az új magyar irodalomnak. Napi politikával nem foglalkozott. Meg­választása azért is érdekes, mert a dunáninneni evangélikusok — más egyházkerületből hívtak püs­pököt! Szabó Józsefet püspöki szol­gálatának megkezdése előtt Ba­lassagyarmat lelkészének iktat­ják be. GAMELIN, AZ ÖSSZEOMLÁS ELŐTT A FRANCIA HADERŐ FŐPARANCSNOKÁNAK emlék­iratainak utolsó, harmadik kötete most jelent meg. A tábornok mé­­labúsan megjegyzi, hogy egyetlen ember jósolta meg pontosan Hitler stratégiai terveit, Bergson, a nagy francia bölcselő, Gamelinhez inté­zett, 1940 február 2-án kelt levelé­ben. Sajnos, a bölcsre most sem hallgatták­-. a Pegcel r . Milyen cikkek esnek behozatali tilalom alá? A kereskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter előterjesztéssel fár­ a sarat, mert szebbet, jobbat olcsób­ban senki sem ad. Átlátszó esőkabát eredeti angol anyagból fehér 198,- Ft, színes 222,70 Ft Viaszosvászon, műbőr, paplan, hócipő, hőcsizma nagy választék. I­tt RI CHU HERZ TESTVÉREK utóda UoULLlUll KAUUBWLttt dult a kormányhoz, amelyben be­hozatali tilalmi lista felállítását kérte. A Gazdasági Főtanács a mi­niszter előterjesztése alapján hoz­zájárult ahhoz,­­ hogy a behozatal­ból ki kell zárni mindazokat az árucikkeket, amelyek a következő árucsoportokba tartoznak: 1. Mindennemű ipari kész­gyártmány, amely a fogyasz­tást szolgálja. 2. Mindennemű ipari készáru, félkészáru és nyersanyag, amelyekben a bel­ - román egyházfők hűségnyilatkozata Bukarest, január 4. Nicodemus pátriárka a görögkeleti egyház hí­veihez intézett pásztorlevelében a román népi köztársaság iránt hűségre szólította fel őket. „Az egyház átérzi — mondja töb­bek között a pátriárka pásztorle­­vele —, hogy mindaz, amit a nép érdekében cselekszenek, Isten előtt is kedves.“ A bukaresti katolikus egyház vezetői a kultuszminiszter előtt tették le az esküt a köztár­saságra. Cisar bukaresti érsek biz­tosította a minisztert, hogy a katolikus egyház tagjai, pa­pok és hívek, hűséges fiai ma­radnak az országnak, éppen ezért a katolikus egyház ne­vében szerencsekívánatait fejezte­­ a fiatal román köztársaságnak. földi termelés a belföldi szük­ségletet a hároméves tervnek megfelelően fedezi. 3. Minden­nemű felesleges élelmezési és élvezeti cikk. 4. Mindennemű fényfizési cikk. A behozatali tilalom alól me­n­tesülnek a már érvényben levő ál­lamközi szerződésekben felvett áru­cikkek. Ha a jövő államközi tár­gyalásokon a tilalmi listán szereplő cikkek behozatalát kérik, ez csak a Gazdasági Főtanács előzetes hoz­zájárulásával teljesíthető. SAUVAGEOMOLLOND SZO­ARAKAT VESZÜNK: Feldmann-féle könyvkeres­kedés „Ügyvédek boltja’ BUDAPEST, V„ ALKOTMÁNY-UTCH 12 húzás esély Fizesse be sorsjegyét! Nyeremény húzás: Január 14-én kezdődik

Next