A Rend, 1925 (5. évfolyam, 52. szám)

1925-07-11 / 52. szám

Q. iL Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Közlemények legkésőbb kedden és pénteken este 7 óráig küldendők be a szerkesztő­kbe V. évi. 52 ótA REND RENDÉSZETI ÉS TÁRSADALOMPOLITIKAI SZAKLAP (Megjelenik minden szerdán és szombaton a Bűnügyi Körözések Lapja melléklettel) . szám ámmfont, fööns 11 Felelős szerkesztő: BARBA JÁNOS , „ m. kir. államrendőrségi tfitanácsoe­­ . tfifíZíT # 'mi Kiadóhivatal, (dőliaetések A» brrrtfitések­ fch'ofcfd­ Budapest, VI. két, Rózsa ucca 1)1 szám TeMon: «8-30 éeSMK Előfizetési ára: Félévre ••• Hl «M Hl 180.000 korona Bitófa árnyékában (B) Az abolicionisták újra mennyesörögnek majd Lédererné halálos ítélete miatt. Az embe­riesség, a bírói tévedések lehető­sége, az elrettentő célzat ered­ménytelensége és a többi ismert érv újra fölsorakoznak és bizo­nyára tapsolnak is hozzá azok, akik földi zarándokútjuk legma­­gasztosabb céljának az irgal­masság testi és lelki cselekede­teit tűzték ki maguk elé. Tiszteljük mindenkinek a meggyőződését, úgy vélekedünk mindazonáltal, hogy­ az irgal­masság cselekedeteinek gyakor­lására annyi más terület kíván­kozik ma, hogy az igazi ember­barátok életük végéig nem fogy­nának ki a munkából, ha csak­ugyan a Szentírás szavai szerint akarnának élni. Annyi nyomorú­ság régen sikoltott hasztalanul segítség után, annyi fájó seb ré­gen várt hiába gyógyító bal­zsamra, mint mostanában. Aki­nek meleg szíve, résztvevő köny­­nye, vigasztaló szava és főként nélkülözhető vagyona van, sies­sen hozzánk, akik a bajok forrá­sai körül járunk naponként, majd mi rámutatunk azokra, akik szánalmat, segítséget ér­demelnek. Hagyjuk egyelőre az akasztó­favirágok védelmét. Szánja-e valaki a veszett ebet, amely ha­lálra mar boldog-boldogtalant, ha elébe kerül? Melyik állatvédő egyesület tiltakozik lebunkózá­­suk ellen? Pedig az a nyomorult állat nem tudja, mit cselekszik. Vak dühe váratlanul, orozva és ellenállhatatlanul lepi meg. Romboló ösztönének szabad fo­lyást enged, mert mást nem te­­het-A teremtés remeke pásztor­órára hívja embertársát. Alvás közben megöli, kirabolja. Aztán ez éjszaka rémeit elhessegetve, hideg vérrel földarabolja, elrejti áldozatát. Tudja, mit cselekszik. Az ölés dühe nem ellenállhatat­lanul, hanem lassú megfontolás után üt tanyát fekete lelkében. A bírói emelvény előtt ciniku­san tagad, hazudik, arcátlanko­­dik, a lelkiismeretfurdalásnak, a bűnbánatnak legkisebb jele nél­kül. Nem rosszabb ez a veszett eb­nél? Miféle igazság, emberszere­tet, könyörület az, amelyik itt vétót kiált? Mit akarnak itt menteni? A testet, amely ölelés közben hullabűzt lehel, vagy a lelket, amely silányabb, mint a veszett kutyáé? Ilyenkor, a rablógyilkosságok szaporasága idején vonuljanak csak más területre a szám­ari fil­musok és abolicionisták. Hadd lépjen elő a hóhér és teljesítse kötelességét. h. • H­ornit Akció az egész világon a bolseviki veszedelem ellen A bolsevik­ veszedelem­­ ellen ala­kult világszövetség az összes kor­mányokhoz a bolsevik­ veszedelem­ről az alábbi emlékiratot nyújtotta be: A nemzetek eddig is több ízben jöttek össze nemzetközi tanácsko­zásra, ha egyes európai államok, avagy a világ összes népei ,valamely közös veszéllyel állottak szemben. Az ilyen komferenciáknak cél­jak­öztös harcot indítani vagy fizikai (vörös­kereszt, epidémiák) vagy erkölcsi jellegű (leánykereskedás) veszélyek­kel szemben, avagy esetről-esetre egyidejűjéig erkölcsi és fizikai (ópi­um) avagy politikai (anarchikus merényletek) támadások ellen véde­kezni. Mai napság azonban nemcsak az államok létét, hanem a civilizáció sorsát is nagymértékben veszélyez­teti a bo­lsev­izmus és a kommunista III. internacionale. E veszélyek és eszközeik sokoldalúságát Szinovjev, a Komintern elnöke a következőké­pen fejezi ki:­­ „A polgárság, a szocialista -irulóik­­ és a pacifisták ellen minden fiatci­­ eszköz felhasználandó.“ II) Mindezen, a Komintern által életrekeltett különböző szervezet va­kon engedelmeskedik neki és tőle nagy pénzösszegeket kap, hogy a ma­i tá­rsadalo­m min­den rétegébe behatolhassanak és ott az enyészet csíráit elvethessék. A társadalmi életnek egyetlen része sem mentes ezen pusztító munkától. Ezek a szer­vezetek az egész világot mindjobban sűrűsödő sugarakkal és harci egy­ségekkel hálózzák be, azzal a nyíltan bevallott célzattal, hogy a kormá­nyokat megdöntsék és az alkotmá­nyos tényezőket véres forradalom­mal helyükről eltávolítsák, az alkot­mányt és a fennálló törvényeket megsemmisítsék és végül, hogy az egész világon a proletárdiktatúrát életrekeltsék. Ezen diktatúra Orosz­országban az összes társadalmi osz­tályokat, kivéve a diktátorokat és ezek barátait, a legrettenetesebb sorsnak dobta oda: a polgárságot le­gyilkolták, a munkásságot és a pa­rasztokat kiszipolyozták, megcsalták és nyomorba döntötték. E sokoldalú szervezetekkel és nagy pénzzel igyekszik a Komintern cél­tudatosan a modern államot meg­semmisíteni. Ezért állandóan, osz­­tályharcra izgat, dolgozik az állam gazdasági tönkretételén, hogy forra­dalomra érett helyzetet teremtsen. Mindezeken kívüli felhasználja az elégedetlenségnek, az irigységnek, a kapzsiságnak és az elkeseredettség­nek min­den formáját. A nemzeti ki­sebbségeket izgatja, hogy követelé­seiknek erőszakkal szerezzenek ér­vényt, ugyanezt teszi a gyarmatok­ban a bennszülöttekkel is.. A III. internacionale az egyes államok belső­­ biztonságát veszélyeztetik ! Minden állam kommunista jj pártja már a Kominternbe való be­­­­lépése által kötelezte magát arra,­­ hogy a moszkvai végrehajtóbizott­­■ ságnak — amely parancsait nemzet­­­közi összeköttetések által továbbítja­­ — minden tekintetben engedelmes­kedik. jj B) A Komintern minden egyes ál­l­amban tart ügynököket, akiknek feladata az izgatás és a lazítás. A Komintern ez osztálya három nem­zetközi titkárságból és negyvenkét országos alosztályból áll. Ezen osz­tály minden kommunista pártot kényszeríthet forradalmi akcióra még akkor is, ha a párt maga ezt még túl korainak tartaná. C) Minden egyes államban a „Kül­politikai Igazgatóság“ — a G. P.U. részére ügynököket tart. A G. P. U. a Csókának új elnevezése. Ez Moszk­va szeme, terrorisztikus és az egész világot behálózó kémszervezet. D) Minden egyes államban van egy sportinternacionálé, amely te­­ktrrtSttSf rt 'ITTOIT IWTOWs közked­veltségére, kommunista harcegysé­­geket igyekszik teremteni és ezek céljaira embereket toboroz. E) Minden egyes államban van amelyek a tomaelkusi parasztok és földmun­­kások szervezete, a vagyonos föld­mívesek ellen. F) Minden egyes államban van egy____-vörös segély-int­er­náció wílé. minél­y­nék­ lelajlása nyomaiban tevő vagy üldözött kommunistákat támo­gatni. Ezen szervezet képviselői ezenkívül, sőt főleg az országok és kormányok elleni propagandával is foglalkoznak. G) Minden egyes államban aszalj szerve^tc]íjí!múiii£imásna^a a ■ffTarakban. az.üzemekben és a mun­­kásszervezetekben sejteket helyez el. Ezen­­sejtek feladata az illető ország ip,. lezüllesztése és forradalmi csapatok szervezése. A bolsevizmus eddigi eredményei a világrongálásban A mai napig, tehát nyolc év allatt a következő eredményeket érte el: Oroszországban, tehát a föld egy­­hetedrészén a hatalom megszerzése, Finnnországbam, bolsevik­ térhódí­tás és vörösterror, Litvániában bolseviki térhódítás és viörosterror. Lengyelországban a vörös hadse­reg betörése, állandó lazítás, össze­esküvések. Csehszlovákiában fegyveres felke­lés a kormány ellen, rendőrközegek legyillkolása, katonai kémkedés, Görögországban izgatás és sztrájkra való szervezkedés. Macedóniában és Albániában bol­­sevizálási kísérletek, Bulgáriában a szovjet­ vöröske­­reszt-külömtmény által végrehaj­tott bolseviki lází­tás. Bolseviki fel­kel­és -me­ré­nyetek, legbo­r­zasztóbb a szófiai székesegyházbeli, Jugoszláviában­ terrorisztikus merényletek, izgatás a Bote Inter­nationale által, paraszt i­nter­nacio­­­nale, Magyarországon a hatalom­ ideig­lenes bitorlása, terror és pusztítás (kiszámították, hogy a bolsevik­ terror Magyarországnak ugyanany­­nyijába került, mint a világháború), Ausztriában izgatás, propaganda­­szözpnt megszervezése, “ ■ —ntmnlországb­an izgatás, gyárak elfoglalása, az ipar alapjainak meg­­rendítése, számos terrorisztikus me­­rénylet, Spanyolországban izgatás és ter­­rorisztikus merényletek, Svájcban általános sztrájk 1918- ban, veszélyes sztrájkok B­a­selben és Zürichben 1919-ben. Ném­etországban, Bajoro­rs­zágba­n a hatalom ideiglenes megszerzése, terror és fosztogatás. Szászország­­ban izgatás és cseka-merényletek, Berlinben fegyveres felkelés és iz­gatás, Hamburgban fegyveres fel­kelés, Neu-Kölnben hamis útlevél­iroda , Franciaországban a vöröskereszt misszió propagandája, izgatás, fegyveres gyilkosságok Marseilles- Iven­s Pá­risban, Belgiumban izgatás és propagan­daközpontok felállítása. Hollandiá­ban és a Skardináv államokban ugyanaz. Angliában izgatás, Campbell-eset, Zinovjev, Egyesült Államokban nagyará­nyú kommunista propaganda. Ázsia és Afrika népei között nagy propagandamunká­vá III. Internationale az államok felét és a világbékét veszélyezteti. ^ —A 'Vég­réhá j­utb­i­zo­n­­sa­g és annak“ a nemzetközi összeköttetéseket kiépítő osztályai, minden vörös nemzetközi kongresszus a lehető legnagyobb gondot fordítja a nemzetközi poli­tika kérdéseire, továbbá az egyes államok között fennálló viszonyok tanulmányozására. Az események összes következményeit a lehető legalaposabban mérlegeli és minde­nütt keresi az utat és módot, hogy a maga érdekeit az előtérbe tolja.A nemzetközi események azonban esik akkor hasznosa­k a® ő céljaik­ra, ha ezek az egyes államok közötti jó viszony megrontására alkalma­sak. A Komintern a világ minden részén elhelyezett ügynökei útján kitűnően van mindenről értesülve. Egy tipikus példa erre azoknak a francia kommunista képviselőknek az esete, akik egyúttal a parlamenti külügyi bizottság tagjai is, akik vo­nakodtak esküt tenni arra, hogy a bizottság határozatait titokban fog­ják tartani. Amidőn a Komintern a világeseményekre ügynökei által titkos hatást gyakorolhat, nem fe­lejti el azt, hogy Oroszországban a hatalmat csakis a világháború ál­tal­ felidézett általános zűrzavarban ragadhatta magához és hogy befo­lyása a többi államokban­ is csakis a háború következményei folytán állhatott be-A Komintern hamarosan rájött arra, hogy minden nagy világégés — Európában vagy azon kívül — céljainak csak hasznára lehet, ellen­ben a nemzetek egymás közti ver­sengésének megszűnése — az egyes népek vagy osztályok közötti vi­szonyban helyreállott nyugalom — romboló szándékainak csak útjában állhat. Ezért tüzeli és mérgezi titkon az egyes országok között meglevő vi­szálykodásokat. A szovjet a Komintern mesterke­dése folytán viselt háborút Finnor­szág és Lengyelország ellen, Észtor­szágot és Romániát pedig állan­dóan veszélyezteti. A szovjet magában Oroszország­ban, ahol uralmon van, erős, jól fe-

Next