A Színes Sport, 2000. május (1. évfolyam, 1-11. szám)
2000-05-21 / 1. szám
I. évfolyam 1. szám • 2000. május 21. LABDAJÁTÉKOK VÍZILABDA M Bajnoki elődöntő,5. meccs: itt van a Kosz, itt van újra PW 6 3 cassiana (2-1, 2-0, 2-2, 0-0) Népliget, 700 néző. Vezette: Császár, Kosztolánczy FTC-THOMAS JEANS, KOSZ - SZÉKELY 2, Tiba, Balogh 1, MATAJSZ, HESZ 2, Kiss Cs. 1. Cs: Nyéki, Vogel, Steinmetz Á. Edző: Vad Lajos HONVÉD-DOMINO: PELLE - Tóth I., Sugár, Jäger, VARGA ZS. 3, BÁRÁNY, Gombos. Cs: Bereczki, Ofner, Takács. Edző: Kovács István Gól - emberelőnyből: 8/4 (1/1,3/2,3/1,1/0), ill. 7/1 (2/0,1/0,1/1, 3/0) Gól - négyméteresből: -, ill. 2/2 Kipontozódott: Sugár (12. perc) Kiállítva - cserével: Tóth I. (21. p., a játékvezető megsértéséért) A nyolc pont eléréséig tartó párharcot az FTC nyerte meg 8:6-ra. elle Balázsnak már csütörtökön elment a hangja, próbálta ugyan irányítani a vé- időket, de csak valami méla hörgés hallatszott a torkából. Tehát az egy hét alatt játszott öt meccs nem csupán az izmokat, hanem a hangszálakat is amortizálja. Bár az is kétségtelen, emelkedhetett volna carussói magasságokba is a Honvéd kapusának a szózata, szombaton este azzal sem sokat ért volna el a ricsajban. Az elődöntő mindent eldöntő, ötödik összecsapására ugyanis már a kezdés előtt egy órával népvándorlást idéző hullámokban tódultak a nézők: a népligeti uszodában kétszer annyian zsúfolódtak be, mint ahányan a leg Nehezen kezdődött el a mérkőzés. Előbb Pellével halasztattak ki egy tárgyat a medence aljáról a bírók - általános meglepetésre egy paradicsomkonzervel a kezében bukkant elő a kapus -, majd Császár játékvezető kötötte az ebet a karóhoz: addig nem fújt a sípjába, amíg Bereczki a medence szélén ült. Utóbbinak prózai oka volt: nem fért el a kispadon. Nagy nehezen kerítettek neki egy széket, miközben néhányan szellemeskedni kezdtek, mindig is tudták, hogy rövid a Honvéd kispadja. Hogy aztán Sugár és Tóth végleges kiállását követően a viccelődés szakmai megállapítássá szilárduljon, látón eltérnének (megjegyzés Godova Gábor újpesti trénertől: „ez szabályos tűzrendészetnek?"). A rajtkövek mögött hármas sorokban tobzódtak a drukkerek, ezt a hiriget a világért sem hagyták volna ki, meg aztán a futballisták is szabadnaposak voltak. A pazar hangulathoz aztán nem társult pazar póló, két okból sem. A sorozatterhelés túlságosan kegyetlennek bizonyult, szárnyalást nem várhattunk, meg aztán a „hosszas együttlét" óhatatlanul is megmételyezi a kapcsolatokat, azaz - pláne az óvási ügyet követően - forrtak az indulatok, a figyelem nem csupán a labdára korlátozódott. Hiába töltötte az időt vad hahotázások közepette Vad Lajos és Kovács István az uszoda előtti mellvéden, alig fél órával a ráúszás előtt játékosaik fogai nem a vigyorok okán villantak elő. Sokkal inkább a vicsorok miatt. Összeszedettebbnek tűnt a Fradi, mindjárt az elején. Balogh biztos kézzel behúzott előnygólja mellett Hesz káprázatos kapáslövésével kezdett elválni a tüdő a májtól, annál is inkább, mert a túloldalon a Honvédnak épp az nem ment, ami tavasszal naggyá tette a csapatot. Két emberelőnyt hagytak ki a vendégek, ráadásul vezérlőagyuk, Tóth Imre feltűnően indiszponáltan vízilabdázott: hét perc alatt két rossz bejátszás és három eredménytelen lövés volt a mérlege. Egyedül Varga négyméteres gólja jelezte: azért van egy másik csapat is a vízben. A folytatásban aztán csak egy volt. Matajsz rendíthetetlenül brusztolta ki az emberelőnyöket, amelyekből a félelmetesen bepörgő Székely kétszer is mattolta Pellét. Szemközt Bereczkiéknek két kísérlet sem volt elég egy gólhoz, a Fradi, Kósszal az élen, zseniálisan védekezett. Az utolsó remény a harmadik negyed elején csillant fel a Honvéd előtt, ekkor Varga Kósz egyetlen gyenge pontjánál próbálkozott, s járt sikerrel (a bal kezéhez lőtt, laposan). Csakhogy a múlt szombati első elődöntő óta folyamatosan remeklő Pellét utolérte a balsors: Hesz második nagy lövése után a labda bepattant a kezei között. Ugyan a bivalyok erejével bíró Bárány kiharcolt egy újabb négyest (ezt is Varga verte be), a felvonás utolsó percében eldőlt a meccs. Ekkor egy kiállítást követően az eladdig is folyvást - néha jogosan, többnyire alaptalanul - reklamáló Tóth immáron olyan hangot engedett meg magának, amit Kosztolánczy játékvezető nem tűrhetett tovább (az „anya" és a „köcsög" szavak tisztán kivehetőek voltak), és cserével végleg partra vágta a Honvéd nagy öregjét. Az még hagyján, hogy így húsz másodperc erejéig kettős előnybe került a Fradi - Kiss Csaba simította be ebből a hatodik gólt —, Kovács István gárdája ezzel a kiállítással végképp halálra ítéltetett. A két rutinos ember, a már korábban kiállt Sugár és Tóth nélkül teljes esélytelenül adogattak a fiatalok a Fradi zónája ellen, ráadásul Kósz épp mostanra időzítette a csúcsformáját, ami általában igen rossz hír az ellenfélnek. Válogatottunk világklasszisához összesen 17 labda „érkezett", ebből 14-et megfogott (az utolsó részben ötből ötöt), ami lebilincselően jó arány, de a védőket is dicsérhetjük, elvégre emellett hétszer blokkoltak. Szemközt a Honvéd ez alkalommal pólózott a legpocsékabbul, csupán Varga tudott betalálni és a háromból két gólt így is büntetőből lőtt. így esett, hogy a zöldek felbukkantak a mélyből: hétfőn még egy vereségre voltak a kieséstől, azóta viszont egymás után három mérkőzést nyerve ismét bejutottak a döntőbe, hogy ott 1999 után újra megkísérelték a BVSC-Brendon 1996 óta tartó egyeduralmának a megdöntését. Egy biztos, nem lesz könnyű - bár 2:6-ról felállni sem volt az. (csurka g.) – Ujjé, a Népligetben... A Fradi pólósai joggal őrjöngtek a mérkőzés után: 2:6-ról fordítottak a Honvéd ellen, s jutottak be egymás után másodszor a bajnoki döntőbe Női Magyar Kupa az Ördög Éva-vándordíjért, döntő, 1. mérkőzés Szentes 9 6 (2-2, 4-2, 2-0,1-2) Szentes, 200 néző. Vezette: Szentgyörgyi, Erdős. HUNGERIT-CARNEX-SZENTESI VK: VARGA Z. - Tóth G. Sipos, DRÁVUCZ 2, Győri 2, Kisteleki 1, MOLNÁR 3. Cs. Vér 1. Edző: dr. Tóth Gyula, Pengő László. DUNAÚJVÁROS-GREEN SYSTEM: Kardos - Tiba J, Benkő N, Erdős, PRIMÁSZ 5, Kovács, Benkő T. Cs, Varga Z. Edző: Mihók Attila. Gól - emberelőnyből: 8/3, (3/1, 2/1, 3/1, 0/0) ill. 5/3 (1/1, 2/1, 0/0, 2/1) Négyméteresből: 2/2, ill. Kipontozódott: Sipos (10. p.), Kovács (20. p.) Kiállítva-piros lappal: Koszi Ferenc dunaújvárosi csapatvezető (22. p, reklamálásért) „Bátran! Nincs veszteni valónk!" - biztatta Kardos, a dunaújvárosi hálóőr a társakat az első honi női kupadöntő előtt. És a szófogadó Mihók-tanítványok bizony szép kis meglepetést okoztak az első negyedben: a szentesi Kisteleki góljára Primász két találata volt a válasz, majd jött a hazaiak részéről Drávucz négyese (2-2). A második negyedben továbbra is többet volt a két kapufa veszélyben, mint a hálók, bár Tiba rögtön az elején kihasznált egy előnyt (2-3). Ekkor vezettek utoljára a dunaújvárosiak, sőt, Győri két pazar centergólja, s Molnár előnyből szerzett találata elegendő válasznak tűnt Primász bombájára (6-4). A fordulás után Molnár és Vér növelte az előnyt, erre válasz eleinte csak szóban érkezett: az utolsó negyedben a dunaújvárosi kispadon ülők kerültek szóváltásba Erdős játékvezetővel. Az eredmény: az edzőnek sárga, a csapatvezetőnek pedig piros lap. Primásznak azonban nagyon ment ezen a meccsen, lőtt még kettőt - ám Molnárnak az utolsó másodpercben szerzett góljával relatíve megnyugtató előnyt szerzett a bajnokcsapat a visszavágóra, amelyre vasárnap 18 órától kerítenek sort Dunaújvárosban Pengő László: - Örülök, hogy minden játékosunk a szívét, lelkét beleadta a győzelembe. Mihók Attila: - Úgy érzem, maradt még esélyünk a visszavágóra. Révész János Vad Lajos Tökéletes védekezés - Igazi csapatként játszottunk, különösen a védekezésünk volt tökéletes. Nem állítom, hogy túl fényesen ment a támadás, ziccereket hibáztunk, a döntőn még jobban kell majd koncentrálnunk. Óriási dolog, hogy hármat tudtunk nyerni zsinórban! Tudom egyébként, hogy az ellenfél tagjaiban indulatok feszülnek, de - bár nem tisztem minősíteni őket - ma nők sem pólóztak igazán jól. Kovács István Kósz döntött - Éreztem, hogy ez lesz a vége. Nem volt esélyünk, több okból sem. Talán ha azt a négyest megkapjuk az első negyed hajrájában, másképp alakul, de nem csodálkozom, hogy nem ítélték meg. Mégsem fognám erre a vereségünket, nem pólóztunk jól, sokat hibáztunk, az idősebbek pszichikailag nem bírták a sorozatot. Az utolsó negyedben minden mindegy alapon lövöldöztünk, hátha Kósz Zoli elnéz egy labdát, csakhogy ma egészen fantasztikusan védett, ő döntötte el a mérkőzést. Biros minden csúcsot megdöntött Horvátországban Noha a magyar válogatott ásza, Biros Péter egyébként is utcahosszal vezette a horvát góllövőlistát, az alapszakasz utolsó fordulójában tett róla, hogy bevésse nevét a déliek pólóhistóriájának aranykönyvébe. A Primorje Rijekában légióskodó játékos ugyanis az Aurum Osiguranje elleni mérkőzésen 15 gólt dobott, eggyel megdöntve az eddigi „egymeccses" gólrekordot. (Megjegyzendő: a korábbi csúcsot a Mladostban vendégszereplő Varga Zsolt tartotta, akivel tavaly 14-et lövettek társai egy 15-1-re megnyert mérkőzésen, hogy elnyerje a gólkirályságot.) Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy az anyagi javakban nem dúskáló Aurum már csak öt mezőnyjátékost és három kapust tud felvonultatni, az utóbbiak közül kettő szerepel felváltva „kint" - nem csoda, hogy 28-5-re veszített a zágrábi kiscsapat. Ez természetesen nem kisebbíti Biros érdemeit, aki 88 találattal lett gólkirály, egyszersmind „összetettben" is átírta az örökranglistát: ő minden idők legeredményesebb góllövője a horvát (korábban jugoszláv) bajnokság történetében. - Nem vagyok vele sokkal beljebb- mondta unott hangon a firenzei Eb-döntő hőse, akit Egerben értünk utol, nagytakarítás (!) közben. - Ettől aztán nem ment előrébb a szekér, bár egy métert mintha haladt volna, elvégre valami kis pénzt adtak végre. Jutott belőle a bankba is, de a szerződés szerint járó összeg háromnegyedével még így is tartozik a klub. Biros mindazonáltal visszatér Rijekába a június elején kezdődő rájátszás mérkőzéseire, jóllehet nincs túl sok esély az alapszakaszt megnyerő Splitska Banka ellen (a másik ágon a két válogatott center, dr. Molnár Tamás és Varga Zsolt csapata, a Jug Dubrovnik és a Mladost Zagreb csatázik). A „Fácán" becenévre hallgató bombázó jelenleg Egerben edz, olykor a felnőttgárdával, máskor az ifikkel. „Természetesen külön is úszom, súlyzózom a tornateremben, hiszen vigyáznom kell a kondimra"- magyarázta, majd arra a felvetésre, hogy az ember önállóan hamarabb feladja, mintha edző állna a feje fölött, kapásból közölte: „Nyugi, bírom az önsanyargatást. Bár tény, azért az önkínzásnak is vannak határai. " (cs. g.)