A Színes Sport, 2001. február (2. évfolyam, 30-57. szám)
2001-02-01 / 30. szám
I. évfolyam, 30. szám • 2001. február 1., csütörtök www.asport.hu Legkedvesebb meccseim A Császár morzsája. - . avagy : a Ferencváros motorja MALONYAI PÉTER H ogy a szurkoló - az igazi - nyilvántartja azokat a meccseket, amelyeken különleges élményekkel lett gazdagabb, az magától értetődő. Az is érthető, hogy ha alkalom kínálkozik rá, szívesen kezdi így: „Emlékszel arra, amikor...?”, s következik a gólok, a cselek, a lövések leírása, visszatér a múlt, talán még az egykor érzett izgalomból is valamennyi. A játékos sincs ezzel másképp, aki cselezett, lőtt, szerelt, a szurkolónak emlékezetesen, neki is vannak örök életű meccsei, olyan napjai a pályafutásának, amelyeket nem felejthet el. Sorozatunkban a múlt klasszisai emlékeznek, idézik föl azokat a pillanatokat, amelyekért megérte meccsről meccsre vásárra vinni a bőrüket. Ezúttal RÁKOSI GYULA beszél legkedvesebb meccseiről. 1960. május 22., Barátságos mérkőzés MAGYARORSZÁGANGLIA 2:0 (0:0) Népstadion, 90 000 néző. Vezette: Lo Bello (Adami, Righi - mindhárom olasz). MAGYARORSZÁG: Grosics - Mátrai, Sipos, Dalnoki - Bundzsák, Kotász - Sándor, Göröcs, Albert, Dunai I, Rákosi. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos ANGLIA: Springett - Armfield, Swan, Wilson - Robson, Flowers - Douglas, Haynes, Baker, Violett, R. Charlton. Szövetségi kapitány: Walter Winterbottom Góllövő: Albert (51. és 76. p.) Szögletarány: 9:6 (5:3) Magyarország javára. Egy héttel a várva várt (a magyar-angol mindig várva várt meccs előtt, örökrangadó a Népstadionban. Az MTK 2:0-ra legyőzi a Fradit, de a Ferencváros csatársorában „Rákosi sokmozgásos építőmunkája emelkedett ki”. A Fradi vereségét mélyrehatóan elemzik a hozzáértők, az okok között szerepel, hogy „a csatársorban nincs elég mozgás, helyváltoztatás, a belsők közül csak Rákosi megy vissza labdáért”. (RÁKOSI GYULA: „A sok futás alapeleme volt a játékomnak. Ehhez volt tehetségem. Szerettem futni, nem véletlen, hogy korábban minden iskolai futóversenyen elindultam. Akkor még ösztönösen mozogtam sokat a pályán, csak később lett a munkabírásom a csapat taktikájának a része. ”) Az angolok elleni keret kihirdetésekor Baróti kapitány már az összeállítást is sejteti, elmondta, hogy a sérült Tichy helyén a pécsi Dunai János játszik majd, s azt is, hogy „a diósgyőri Pálban változatlanul bízunk, tagja az olimpiai keretnek, de az angolok ellen a tapasztaltabb Rákosi jobb megoldásnak látszik”. (RÁKOSI GYULA: „Pál Laci négy évvel idősebb nálam, Lajos bácsi feltehetően azért tartott tapasztaltabbnak, mert több mécsesem volt az első osztályban”.) Szerdán edzőmeccs Rákoskeresztúron, ötezren (!) figyelik, hogy a válogatott 10:1-re nyer az RMTK ellen. „Bízom a fiúkban...” - összegez Baróti Lajos, „jól mozogtak válogatottjaink” - összegez a sportlap. (RÁKOSI GYULA: „Akkoriban még divat volt, hogy a váló klubjai: Bp. Kinizsi ( 1952-36), FTC (1956-72) I Legjobb eredményei: vi- slágbajnokság:5.(1962,Chile), 6. (1966, Anglia) I Európa-bajnokság: 5 . (1964 Spanyolország) Olimpia: 3. (1960, Roma) | Vásárvárosok Kupája: 1 Rákosi Gyula ugatott hét közben nyilvános Aztán másnap már egyértel ha Tichy nem játszhat, meg kell edzőmeccset játszott. Szerettem ma a vélemény, hogy „meg kell találni az egész bal szárnyat, ezeket, mert mindig sok néző találni a balszélsőt, sőt. Mert bármilyen tehetséges játékolt, aki kijött, azért tette, hogy közelről lássa a válogatottakat. Emlékszem arra a rákoskeresztúri gyakorlásra, emlékszem rá, hogy nagy érzés volt fölvenni a címeres mezt, és kifúrni a pályára úgy, hogy a pálya körül ezrek tapsolnak. ”) Baróti kihirdeti csapatát, majd arról beszél, hogy „új összetételű, fiatal balszárny mutatkozik be: Dunai és Rákosi. Remélem, várható lámpalázukon a közönség buzdítása átsegíti őket”. Aztán már a meccs. Rákosi Albertnek ad két labdát, az egyikből Flóri kapura fejel, a másiknál a kapu fölé lő, aztán „az 50. percben Rákosi ugrott ki, a hálóba is lőtt, de a játékvezető határozottan lesz ítélt”. Ezzel együtt az ítészek szerint „egyáltalán nem ment neki a játék. Képtelen volt elfutni az őrzője mellett, beadásai ritkán sikerültek. Nem tudott a támadósor lendítője lenni”. (1965) 2,0967-68) m: 1 TM 1968), 2, (1958, 1965, 1966, 1970 *»( 1970- 71), 3- „ C19152Q^ ’ 1961—62,1963 ősz, 1969) 322 mérkőzés/63 gol 1 MNK: 1. 0957-58, 1971- 72), 2. (1966) Válogatottság: 41/4 gol 1 ^ FTC örökös bajnoka. I 1974 Született: 1938. október | kor is Rákosi és Dunai, még nem értek be teljesen a nagyválogatottsággal járó feladatok teljesítésére.” (RÁKOSI GYULA: „Rúgtam egy gólt, igaz les volt, az összjátékban sokszor benne voltam, de tényleg nem ment kimagaslóan. Izgultam, nagyon izgultam. Az én időmben két nagyon várt fordulópont volt egy-egy játékos életében. Az egyik, amikor bekerült a felnőttcsapatba, a másik, amikor válogatott lett. Ok lehetett még, hogy nem voltam kimondott balszélső. Akkoriban még gyors, jól cselező futballisták játszottak szélsőt, én pedig, igaz, a bal oldalon, de beljebb játszottam. Ráadásul Dunai sem volt a leggyorsabb, így a mi szárnyunkon tényleg hiányzott a lendület.’) " A bemutatkozás után csaknem két esztendő telik el, mire újra hívja őt Baróti Lajos. Ki tudja, hányszor látott jelenet: Rákosi labdájából Albert gólt lőtt, a főszereplők egymást köszöntik in sztár a Ferencváros bajnokcsapatából (1968). Varga Zoltán, Albert Flórián, Rákosi Gyula (felül balról jobbra), Mátrai Sándor, Szűcs Lajos (alul)