A Szív, 1920-1921 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-18 / 3. szám

Budapest, 1920. szept. 18. VI. évfolyam. # 3. szám. O mUtfZmSZW m­egjelenik: jfliaD^a­­s&oamjrroa SZERKESZTŐSEG is Kl buda­pest. v ui3d or Ans Melyben 1 Korona Vidéken 1 korona HeTiöRTBSiTene © DOMIVATAL' M­t^i­nHJV' KY-UTCA 20. WAVÜZUB­&21V6­-ÖZÖVefTS^6 Szív előfizetési éra egész évre 60 korona. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20 százalék kedvezmény. Kiadóhivatal­ dm: Budapest, Vili. ker., Horánszky­ u. 20 A vallás intézményes védelme. Uj törvények szükségessége a régiek hiányossága, miatt Ha végiglapozzuk az 1867 óta alkotott tör­vényeinket mindjárt szemünkbe ötlik alkotóik érzéketlensége a magyarság erkölcsi és szel­lemi javai védelme tekintetében. »A Szív« múlt számában már rámutattunk arra, hogy büntetőtörvénykönyvünknek az isten­­,­káromlásra vonatkozó paragrafusa sürgős és ■ gyökeres változtatásra szorul, mivel általa a Mindenható személye csak egy irányban van megvédve, trágár és szentségtörő támadások ellen. Még hiányosabb büntetőtörvénykönyvünk ren­delkezése a vallásháborításra vonatkozólag, amennyiben csak azt az egyetlen, amúgy is ritka esetet bünteti, midőn valaki valamely el­ismert felekezet szertartásait erőszakkal meg­zavarja, lehetetlenné teszi, vagy a fenti fe­lekezetek lelkészét valamely szertartás elvég­zése közben bántalmazza. A törvény ezen szűkre­­, szabott határozatai által Magyarország minden törvényes védelemtől fosztja meg a keresztény­séget és általában a vallást és prédájául dobja oda minden firkásznak és népbolondító izga­­tónak, holott a jövőben épp a keresz­ténység, a pozitív vallások állam­­ fenntartó erőire óha­j támaszkodni. Hasonlatos azért a keresztény Magyarország Linder Bélához, aki a parlament előtt 1918 novemberében arról szavalt, mennyire sze­­­­reti hazáját és egy füst alatt szélnek eresztette a haza megvédésére egyedül alkal­mas hadsereget és hasonlatos marad Linder Bé­lához az ország e tékozló és méltalan fiához addig, míg az államfentartó kereszténység intézményes, törvényekbe iktatott védelméről nem gondosko­dik. Mert micsoda Magyarország az, mely tűri, hogy bárki beletörölhesse sáros csizmáit és céda­nyelvét a vallásba, mint intézménybe ál­talában, kigúnyolhassa a vallásos érzést, gya­­lázhassa és mocskolhassa papjait, népbutítóknak állíthassa őket büntetlenül azzal a ravasz szá­mítással, hogy így közvetve legtöbbet árthat a kereszténységnek, mert a hitnek nyílt meg­támadása sokakat visszariasztana. A kereszténység intézményes védelmének ki kellene terjednie a vallás és vallásos érzés megvédésére alacsony piszkosodások ellen, a vallásellenes propaganda letörésére olyfor­­mán, hogy a törvény vallási, theologiai és erkölcsi problémák tárgyalását csak arra hiva­tott orgánumoknak engedje meg, a papság védelmére méltatlan támadások ellen, a szentségtöréssel járó templomi betörések és lopások súlyos büntetésére. Ez a legkevesebb, amit a magyar kor­mánytól és nemzetgyűléstől a hívő* magyar nép jövendőbeli zavartalan fejlődése érdekében elvárhat. A SiáB5 ©i»u utáni Vatikán benső élete. A háborús népek igazi kibékítője a Szentszék. A freiburgi egyetem Bonifátius egyesületé­ben dr. P. Kirsch egyetemi tanár egy igen nevezetes előadást tartott a világháború utá­ni Rómáról. Saját tapasztalatai alapján nagy­­ megnyugvással állapította meg, hogy a Va­tikán és környezete a különböző népek kö­zött a legmélyebb béke és egyetértés képét nyújtja, mert a különböző nemzetek képvi­selői, akik a theologiai collegiumokban kü­lönböző tudományos és karitatív intézmények­nél, a vatikáni könyvtárakban és archívu­mokban együtt dolgoznak, bár különböző háborús pártokhoz tartoznak, úgy érintkez­nek egymással, mintha a világháború egy­általán nem lett volna. A Vatikánban érezni manapság igazán, mint futnak itt össze a szálak, amelyek távol minden politikától, tisz­tán vallásos alapon mindent magukhoz ölel­nek, hogy a nagyon súlyosan sújtott né­peknek visszaadják azt a békét és nyugal­mat, amely után még a nem katolikusok is vágyakozva kutatnak és emellett pillantásaik­kal mindinkább a Vatikán felé fordulnak, amely manapság még inkább, mint valaha, az a szikla, ahol szilárd talajt éreznek az em­berek a lábuk alatt. S mintha ezen világtörténelmi korszakban a tudomány is hozzá óhajtana járulni a pá­pai tekintély megerősítéséhez. A Gondviselés olyan, az első századokból származó keresz­tény régiségek felfedezéséhez vezetett a je­lenlegi St. Sebastiano templom alatt a via Appián, amelyek megcáfolhatatlanul bizo­nyítják az apostol-fejedelmeknek, Péternek és Pálnak jelenlétét Rómában. {® ® ® © © ® © ® ® ® © ®­ w ® ® ® ® ® ©«­®«­® © ® ® ®«® © Az Egyesült Államok katholikusainak nagygyűlései. Bár a kath. nagygyűlések Amerikában nem szüneteltek a háború folyamán sem, csak kor­látolt és kisebb méretekben üléseztek, most újra megkezdték nagyszabású kongresszusaikat. Junius havában St. Paulban, a Kath. kór­házegyesületek tartották meg nagyszabású kongresszusukat; New­ Yorkban a közműve­lődési egyesületek gyűléseitek. Augusztusban a Kolum­bus lovagok nagyszabású évi összejövetelüket ugyanott tartották meg, míg a kath. egyetemi hallgatók missziós ke­resztes hadjárata a washingtoni kath. egyete­men lengette nagyszabású mozgalmainak ?ász­­i Iáját. Szeptember havában Washingtonban fog­nak gyülésezni az Egyesült­ Államok összes kath. jótékonysági egyesületei és ugyanekkor tartják meg az országos püspöki konferenciát is. Philadelphiában az Isten­i­ i­g­e társulata rendez nagyszabású értekezletet. Októ­ber havában a kath. diákok nemzetközi szövetsége Bostonban tartja meg évi köz­gyűlését. Ezzel párhuzamosan halad számtalan kisebb egyesületnek a különböző államokban rendezett gyűlése. * Magyar katholikusok! Észak-Amerika protes­táns állam. Itt Magyarországon pedig kétharmad, részben a katholikus lakosság mit tesz? Fontos ! Bizonyára tudomást szereztek kedves olva­sóink más lapokból, hogy szeptember elsejétől a papir ára kg.-ként 12 kor.-ról 34.40 kor.-ra szökött fel. Ez a rideg valóság »A Szív« újság kiadóhi­vatalát kemény próbának tette ki. Mittévők le­gyünk? Lehetetlenség a lapot fenntartani, ha az árát nem­ emeljük fel a duplájára, azaz egyes szám ára lenne 2 kor­, évi előfizetés 120 kor. Nem bírtuk eltökélni magunkat, mittévők le­gyünk. A minapában hasonló áremeléskor kormány egyszerűen előírta az egy koronás árat, a most azonban a kiadók tetszésére bízta, hogy emelnek-e, nem-e és mennyit emelnek. Végre elszántuk magunkat a végső küzde­lemre: most Vagy soha! Nem emelünk! Jöjjön az élet vagy ha­lál. Mutassa meg a m­i kiváló olvasóközön­ségünk: akarja-e életben tartani :­A Szív a lapocskát vagy sem. Sorsunkat tel­jesen olvasóink kezébe tettük le az Úr Szíve jósága­ mellett. Ha előfizetőink száma megdup­­­­lázódik, akkor élhetünk, ha nem is fényesen, de­ úgy ahogy. Előfizetőink szaporulata, megkétszereződése nem kizárt dolog, nem is nehéz, de sőt kön­­­n­y­ű­. Mert ugyan mi lehet könnyebb, mint egyik-másik ismerősünknél tudakozódni: járat­ja-e »A Szív« lapot? Ha nem, okkal-móddal hatni reá, hogy ezentúl járassa. Türelmet, bá­torságot, szeretetet ad a gondolat, hogy az Úr Jézus Szivének tettünk szolgálatot, a magunk és házi népünknek használtunk igen sokat. A sze­retet találékonnyá tesz és kitartóvá, hogy ha egy módon nem sikerül, tegyünk kísérletet egy má­sikkal, egy harmadikkal, amig megnyerjük is­merőseinknek lelkét. Higgjék el, kedves olvasóink, ha nem állana az Ur Szive előttünk, ha nem tudnók azt, hogy a magyar kath. nép halhatatlan lelkéről van szó, — az örökkévalóságról, úgy rég abbahagytuk volna ezen lap szerkesztését és kiadását, — 5 éven át annyi végződést, áldozatot, szenvedést ho­zott az nekünk. Kérünk mi is hasonló szeretetet, áldozatos szeretetet kedves olvasóinktól. A terjesztés mellett azzal is segítenek raj­tunk tehetősebb olvasóink, ha »A Szív« lap tá­mogatására kiki tehetsége és jószívűsége sze­rint küld valamicske pénzösszeget. Az Ur Szi­vének adja azt. Készen állva minden uj kereszthordásra, foly­tatjuk »A Szív« szerkesztését és kiadását — bízva az Ur szeretetében és olvasóink­ támo­gatásában. ..g.i-Pircjr«i­ainBir<cir ° ir«rtreir»trai A Kath. Litvánia. Az Osservatore Romano egy nagy és fon­tos vezércikket közöl Litvániáról, melyben ki­emeli, hogy Litvánia kath. kormányának veze­tése alatt a nemzetgyűlés oly nagyszabású mun­kát fejtett ki úgy a földreform és más nagysza­bású szociális alkotások terén, hogy fölülmúlta a nagy és hatalmas államokat is, melyek képte­leneknek látszanak az újjáépítés nagy feladatá­nak megoldására. ■ Kisgazdasszonynak üíbwimim*, Cím a küldóMn­ ■ MMiH •iC

Next