A Szív, 1992 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
A SZÍV - 1992.JÚ9ÍIVS 277 Missziós imaszándék: ...a kínai egyházért, hogy teljesebb cselekvési szabadsága legyen, teljes közösségben Péter utódjával. A kínai egyház története 1948-tól négy szakaszra osztható. 1948-1956: 1948-ban 3 milliónál is több volt a katolikus. Volt 146 püspök (közülük 35 kínai), 5 és félezer pap (felerészben kínai), 7 és félezer szerzetes (többségében kínai) és közel 1000 papnövendék. 1948-ban elvesztették az intézményeket, számtalan papot és püspököt bebörtönöztek, a külföldi misszonáriusokat bebörtönözték vagy száműzték. A vallás gyakorlása ezután csak titokban történhetett, a családokban vagy éppen a börtönök mélyén. Megszűnt a kapcsolat Rómával. 1956-1966: A Párt létrehozta a Hazafias Kínai Katolikus Egyházat... vagyis egy olyan csoportosulást, amely Rómától független, öntörvényű és a Párt ellenőrzése alatt áll. Egy katolikus hagyományt nélkülöző országban kellett a katolikus hívőnek eldöntenie: a nemzethez vagy Rómához legyen-e hűséges. Lelkipásztori „érdekből”, valamelyes vallásszabadság előnyéért 5 püspök és meglehetősen sok pap csatlakozott a „hazafiasokhoz”, akik persze - többségükben - a lelkük mélyén egészen másként éreztek. A Rómához hű egyház pedig továbbra is katakomba életet folytatott. 1966-1976: Az 1966. évi kulturális forradalom kegyetlenül üldözött minden vallást. Még a Hazafias Egyház híveiből is sokakat börtönbe zárt. Sok templomot le is romboltak. E tíz év alatt mindenféle katolikus élet a föld alá kényszerült. 1976-1990: Az 1982-es alkotmány vallásszabadságot hirdetett. A püspökök mellett - a Vallásügyi Hivatal felügyelete alatt - püspöki tanácsok szerveződhettek, elvi és gyakorlati kérdések tisztázására. A Hazafias Egyház inkább csak „híd” az egyház és az állam között. Ugyanakor még igen sok pap börtönben van (újabb bebörtönzöttek is), közelednek a „hazafias” és az ellenálló egyház tagjai, folyik a lelkipásztorkodás. A birodalom katolikusainak száma 4 millióra tehető, az össznépesség töredéke. A helyzet még áttekinthetetlen. „Sokat kell még tenni azért, hogy a birodalom szeretett katolikusai nyíltan tehessenek tanúságot a hitükről, és helyreállhasson az egyházi közösség Péter utódjával és az egész világon elterjedt katolikus egyházzal.” (II. János Pál pápa 1990. dec. 15-i beszédéből) A hazai ADOMÁNYOK a szív, a jezsuita rend lapkiadásának TÁMOGATÁSÁRA (zárójelben az adományok összege) 1992-ben: Ácsteszér, plib. (2600); Ajtay János (10.000); Bálint Antal (1500); Benkő Jánosné (500); Bíró Andrásné (500); Budapest, Ida u. pleb. (500); Charles László (2000); Czibere Tibor (400); Czoboth Magdolna (400); Dékány Vilmos (500); Dómján Gábor (1500); Fadgyas István (500); Farkas Franciska (1500); Fejes Imre (500); Gáspár József (500); Határ Béláné (1500); Hoffmann Lujza (250); Hidegség, pleb. (500); Jancsó Imre (1500); Juhász Sándorné (500); Katona István (500); Kaposi Tamás (500); Kám, pleb. (1000); Kis Dánielné (170); Kóbor Jánosné (500); Lukács Mária (500); Nagyné Köves Erzsébet (500); Nagyászló (500); Nagy Mária (500); Németh Vilmosné (300); Pincehely, pleb. (1100); Pócza Józsefné (4500); Rédey János (600); dr. Simon László (500); Sülysáp, pleb. hívei (2270); Szanki olvasók (3000); Tarnazsadány, pleb. (860); Tataháza, pleb. (700); Temesi József (500); Turáni Sándorné (500).