A Szív, 2007 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-01 / 7-8. szám

Jászacöte­tek, /. klubfoglalkozás /\X # A nehezebb témák után evezzünk sekélyebb, könnyebb vizekre! A sorozat ötödik fejezetét kifejezetten a játékpedagógia bemutatására szántuk, hiszen a Szent­jánosbogár-nevelésben egyik alappillér a játék, de bármely más, fiatalokból álló kisközösségre is áll, hogy a helyes játékválasztás nagyon fontos kérdés. Ehhez sze­retnénk most segítségére lenni a vezetőtársaknak néhány ismerkedő, összehozó, beszélgetést segítő, kreativitást segítő és levezető játék bemutatásával, valamint a bennük rejlő lehetőségek részletezésével, amelyek a nyári táborokban is bátran felhasználhatók! Berna-féle ismerkedő A játék Kovács Bernadett vezető­társunk fejéből pattant ki, ezért is neveztük el róla ezt a játékot. Kissé szokatlan, meglehetősen részle­tes, bőbeszédű, hosszú lefolyású ismerkedő játékról van szó, ezért elsősorban olyan csapatok számára ajánljuk, akik már tudnak egymásra jobban figyelni. Játékleírás: Több ismerkedő játék­hoz hasonlóan ez is egy lavina-já­ték. Leülünk körben a csoporttal, majd az első játékos elárulja a nevét, és föltesz egy olyan kérdést a többieknek, ami őt érdekli (pl. Hány tesód van? Milyen zenét hallgatsz? Mi a hobbid? Mit gondolsz erről a csoportról?), erre ő is válaszol rög­tön, majd a mellette ülő következik. A második ember is elárulja a nevét, válaszol az első kérdésére, majd ő is feltesz egy saját kérdést. Erre a kér­désre először az első válaszol, majd a második, és tovább adja a szót. A harmadik a neve bemondása után szintúgy válaszol az első két kér­désre, majd ő is feltesz egy kérdést, amelyre válaszol az első, a második, és végül ő maga, azaz a harmadik. És így tovább a kör végéig. Megjegyzés: Tapasztalatunk sze­rint a játék egy szokásos, 10-12 fős csoportnál is legalább félórát igénybe vesz akkor is, ha nem jön létre beszélgetés, és a résztvevők röviden válaszolnak a kérdésekre. Viszont a legnagyobb pozitívuma, hogy nem korlátozza a résztvevők egymásra irányuló kíváncsiságát, mert bármit megkérdezhetünk egy­szerre mindenkitől, bárki bármilyen kérdést feltehet (természetesen a válaszadásnál passzolni is szabad, ha nem szeretnénk válaszolni). Az érdekes kérdésekből és válaszok­ból pedig nagyon könnyen kiala­kulhat egy több órás beszélgetés a játék után. Beszélgetés párokban Játékleírás: Ebben a kommunikációs játékban ki-ki választ magának egy párt, akivel együtt „egy embert” fog alakítani, mintha csak eggyé olvadtak volna. A beszélgetésben megadott szabályok szerint vesznek részt a pár tagjai. A következő sza­bályok közül választhatunk: 1. Keresztkérdés: Ez a legegysze­rűbb. A lényege, hogy a pár egyik tagjához intéznek kérdést, ám a másiknak kell válaszolni rá. Például Péter-Pál páros beszél­get Anna-Mária párossal. Péter Annától kérdez, ám erre Mária válaszol Péternek. A viszontvá­lasz viszont Páltól hangzik, amire Anna válaszol, és így tovább cserélgetve. 2. Személyiségcsere: Az előzőnek a nehezebb változata. Péter Pált alakítja és fordítva. Azaz a Pé­ternek címzett kérdésekre Pál vá­laszol úgy, ahogy szerinte Péter válaszolt volna. 3. Én kérdezlek téged, ő válaszol neked: A párok megegyeznek, hogy a kérdéseket mindig egyi­kük teszi fel, de a válaszokat, kijelentéseket mindig a másik fogalmazza meg. 4. Partner-beszélgetés: Ez a legne­hezebb verzió. Minden mondatot szavanként felváltva fogalmaz­nak meg a párok. Tehát Péter egy szót, Pál egy szót, Péter egy szót, és így tovább a kérdés vé­géig. Majd Anna és Mária vála­szol, és kérdez vissza ugyanígy. Megjegyzés: Szuper jó játék a krea­tivitást, az egymásra való figyelmet és az összpontosítást megkívánó páros munka előtt. Ha a párok úgy alakítják a beszélgetésük fonákját, akkor a játék által tükröt is tart­hatnak önmaguk elé, hiszen a neki föltett kérdésekre így vagy úgy, de más fog válaszolni, amiből sok min­den kiderülhet arra vonatkozóan is, miképp vélekedik, mit tud rólunk a másik ember. Továbbá érdekes be­szélgetés indulhat arról, hogy miért értik meg egymást olyan nagyon nehezen az emberek. Főként a ne­gyedik verzió adja ki ezt, ahol oda kell ügyelnünk a másik utalására, ha össze akarunk dolgozni, és nem va­lami zagyvaságot akarunk kérdezni. Ki mennyire tartja fontosnak a másik utalásaira való figyelmet? Hogyan lehet fejlődni ebben? Énekes beszéd A következő páros gyakorlatot min­denképpen olyan helyen játsszuk, ahol nem zavar másokat a hangerő, mert tény, hogy ez kiabálós játék. Játékleírás: Mindenki választ ma­gának egy párt, akivel szemben megáll. Az egyik egy kérő mondatot mond, a másik tagadó mondattal válaszol. Halkan indítanak, de egyre intenzívebben, egyre hangosabban folytatják oda-vissza válaszban. Például így: „Gyere velem sétálni!” - „Nem megyek veled sétálni!”, de

Next