A Toll, 1929 (1. évfolyam, 1-36. szám)
1929-12-15 / 35. szám
Bródy Sándorral, Ambrus Zoltánnal csaknem ekvivalens novellista volt. Justh Zsigmond, Petelei és sokan mások Atlantis mélyén nyugosznak. Az elsülyedt, gazdag világ mélyén, melynek felkutatására érdemes volna utbaindulni. /A magyar írók termékenysége, s a közönség minden “rt gazdasági nyomottság ellenére is fokozódó hajlanakdósága a könyvvásárlásra újabb és újabb szépirodalmi "művek megjelenését teszi lehetővé. Ez önmagában véve, első pillantásra kétségtelenül örvendetes jelenség, mert hiszen a nemzet szellemi életképessége nyilatkozik meg benne. Azonban mindenkit, aki az irodalomban nemcsak szórakozási ipart vagy propaganda-eszközt lát, hanem a szépség új formáit teremtő művészetet is, érdekelhet az a kérdés, miként emelkedik ki a szépirodalmi műveknek, a regényeknek, a verses és novellás köteteknek, esetleg az esszé-gyűjteményeknek és esztétikai műveknek ezekből az áradatából és hogyan jut megfelelő értékelési rangra az olyan alkotás, mely az igazi irodalmiság nemesfémjelzését érdemli meg. A minőséget fenyegető mennyiség problémájával állunk itt szemben! A kiadó, a szerkesztő, a kritikus és az olvasó számára egyaránt probléma ez. A kiadónak és a szerkesztőnek az értékes kézirat kiválogatása okoz gondot, a kritikusnak az irodalmi termelés áttekintése és az értékes művek kiemelése, az olvasónak végül — a kritikus irányításának segítségével — az értékes olvasmány megtalálása. Fájdalom, olyan pontos esztétikai értékmérő, mint amilyenek a fizikai jelenségeket mérő eszközök, nem áll rendlkezésünkre. Viszont azonban kétségtelen, hogy abba se szabad belenyugodni, hogy tisztán csak a kiadói reklám vagy a politikai pártállás irányítsa az olvasók érdeklődését. Nagyon szükség van néhány vezető gondolatra, egyes módszerekre, bizonyos magatartásokra, melyek valahogyan lehetővé tegyék, hogy az esztétikai minőség el ne kallódjék a tisztán csak üzleti célzatú termékek dagadó áradatában. Következő kérdést intéztük tehát a legilletékesebb személyekhez, hogy minél részletesebb válaszukkal segítsék elő ennek az égető problémának megoldását. Hogyan lehet az irodalmi értékű alkotások kiválogatódását a mai, mennyiségileg egyre dagadóbb könyvtermelésből elősegíteni? Milyen módszereket és magatartást kíván meg ez a cél a könyvkiadóktól, a lapszerkesztőktől, a kritikusoktól, az íróktól és az irodalmi érdeklődésű olvasóktól. A beérkezett válaszokat karácsonyi számunkban közöljük. 4