Abauj-Kassai Közlöny, 1911. május (40. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-25 / 119. szám

2 oldal AUARI-KASSAI KÖZLÖNY dik, amit hiteles statisztikai ada­tok igazolnak. Ezek szerint míg a múlt évben egy havi forgalom 90—90 ezer ember volt, addig ez évi április hóban ez a szám már 186 ezerre növekedett, úgy­hogy ez a közlekedés nemcsak teljesen kielégíti a szükségletet, hanem — ami ugyan a közérdek mellett alig jöhet számításba — még évi 15—20 ezer­­ korona tiszta jöve­delmet is hoz a városnak. Kérdjük, miért ne lehetne ezt az autóbus-járatot nálunk is meg­honosítani egyelőre csak kisegí­tésképpen s majd ha a villamos csakugyan befagyna, véglegesen is? Ezért nem kellene a városnak 25 éven át évenkint 27,600 koro­nát áldozni s még­is volna kellő és olcsó közlekedése. Mert úgy hisszük, hogyha a sokkal nagyobb és élénkebb forgalmú Aradnak elég jó az autó­járat, Kassa is meg lehetne azzal elégedve. A mi szükségleteinket pom­pásan kielégítené az autobus, mert nemcsak a Csermelyvölgy nyári forgalmát bonyolítaná le, hanem rendes járatot lehetne fenntartani a köztemetőbe, a vasúthoz s a bel- és külvárosok között és mindezek mellett a kereskedelmi célokat is szolgálhatná, mennyiben a meglevő sínpárokon a vasútról az áruvagyonokat is beszállíthatná. E modern közlekedési eszköz létesítése érdekében a város az első években egypár ezer korona segélyt is adhatna, sok nem kel­lene s később ez is megtérülne, amint ezt Arad példája igazolja. És az sem utolsó dolog, hogy a közbiztonságot sem veszélyeztetné, mert az autobus gyorsasága nem közveszélyes. Most, hogy a villamos köz­útival — úgy látszik — minden nagyhangú reklám­gyártás dacára becsapódtunk, nagyon időszerű­nek tartjuk az autobus eszméjé­vel komolyan foglalkozni s éppen azért ajánljuk a tanács figyelmébe a gyors cselekvést. Fővárosi levél, Budapest, május 24. Mint a Cooper regényeiben sze­replő Bőrharisnyák, Útmutatók és egyéb sioux-indiánok, úgy tartom a szemem elé a tenyeremet, hogy valahol a sivár budapesti életben egy-egy valamire való levéltárgyat felfedezzek. És amilyen bosszúsak a sioux urak, ha hiába emelték fel felséges kezüket a szemükig és nem találnak nyomokat, épp oly bosszús vagyok én is most. Budapesten nagyon meleg van. Ezt nem mint témát mondom, ha­nem mint okot említem fel. Tud­niillik ebben a melegben mindenki azt hiszi, hogy kánikula lévén, nem kell szerepelni, mozogni, h­a­­nem csöndesen le kell feküdni a fűbe, mint az az ősrégi görög­dinnye, mert hiszen meleg van, kánikula van, uborkaszezon van. Nincs tehát téma. Mindenki azt hiszi, hogy nem is szabad most már pletykát csinálni, mert hiszen nem szabad jelentkezni, már szinte illik nem itthon lenni. Különben nem is érdemes plety­kát csinálni. Ebben a melegben mindenki izzadva hallgatja a plety­kákat, mialatt a legfrissebb pikan­tériát adják be nekünk, azzal a gyalázatos tervvel foglalkozunk, hogy milyen gyors halálnemmel küldhetjük el a bennünket zavaró személyiséget. Ami pletyka meg nagy nehezen megszületik, az is elszárad hamar. A zaur és egyéb életadó nedvek kifogytak. Senkinek nincs kedve gyártani pletykákat, hallgatni tör­téneteket, sőt egyáltalában beszél­getni sem. Hogy mennyire nincs kedve senkinek a beszélgetésre, mutatja az, hogy Reinhardt, aki mesés programmal jött Berlinből hoz­zánk, kénytelen négy estéjét a tíz közül egy némajátéknak engedni át. Még az ő színészei sem akar­nak beszélni. Megjelennek már a Dunapar­­ton, a legforróbb délben a hiva­tásos sesülők. Ezek a nyári és ta­vaszi típusai Budapestnek. Leül­nek a déli nappal szemben, be­hunyják a szemüket, leszorítják és kiteszik becses (vagy becste­len?) arcukat. Nemsokára azután megjelennek a civilizált tenniszpá­­lyákon ezek az urak, most érkez­vén Abbáziából, vagy a legsöté­tebb Olaszországból. A tenniszpályák is nagyfontos­­ságú szerepekre tesznek szert a tavaszi szezonban. Ugyanazt a helyet foglalják el, amit télen a báltermek, a jégpá­lyák és a zsúruk betöltenek. Itt szövődnek a rövid lejáratú szerelmi idillek, a flirtek, itt alakulnak a gruppok, amelyeknél exkluzívabb körök nincsenek ezen a széles vi­lágon, és itt csattannak néha nem­csak a labdák, hanem egyebek is. Mert ez a csattanás mindenütt szerepel. Szerepelni fog nemsokára a korzó is. Régi tapasztalat, hogy mikor élénkülni kezd a korzó, mikor a dél meleg és lecsalja az embereket a Dunapartra, akkor a duna melletti akácfákkal és az új ivlámpákkal kivirít a pofozkodás is. Néha botokkal és napernyőkkel vannak komplikálva ezek a törté­netek, amelyeket mint valami ama­tőr gyűjtöget Boda Dezső rendőr­­kapitány, aki személyesen intézi ezeket a dolgokat, ott sétálván minden délelőtt a korzón. Boda különben más kép is ak­tuális. Úgy látszik minden nagyobb, nevesebb emberünk megmagya­rázhatatlan antipátiával, vagy talán szimpátiával viseltetik a művésze­tek iránt és mindenáron beleszól­nak és elsózzák a szegény művé­szek leveseit, belesírva az erkölcs­romlás és a dekadencia feletti szo­morú és nagyon sós könnyeiket. Tisza, Boda és várjuk a névsor kiegészítését. Ebből is szép gyűj­temény lesz, ha valaki gyűjteni fogja. Steff. 119 szám. HÍREK. Pornografia s a vidék. Kassa, máj. 24. Pornografia itt, pornografia ott. Hirtelen, mint tavaszi eső után a gombák, úgy bújtak ki a porno­gráf holmikat terjesztő vidéki pa­sasok a fővárosi rendőrség erélyes nyomozása után és segélyével. Nem is tudtuk, hogy itt nálunk a vidéken oly sok hódolója legyen azon termékeknek, melyeket egy gyűjtőfogalom alatt pornográfiának nevezünk. Nem is tudtuk, hogy a mi közönségünk is annyira meg van mételyezve attól a kórtól, me­lyet csupán a világvárosok termel­nek s hogy a mi közönségünk is annyira megkedvelte azt a mérget, mel­lyel nemcsak szervezetét, ha­nem egész lelkivilágát mérgezi meg egy időben. ^ Nem akarunk most hamarjában valamely dörgedelmes prédikációt azok fejére zúdítani, akik részben, vagy egészben okozói ezen elfaju­lásoknak, vagy mert a kellő figyel­met nem szentelték azon apró ki­növéseknek, melyek végeredmény­ben ezen mizériák szülői lettek, csak szomorúan konstatáljuk azt a tényt, hogy a vidék«­elüljár a pornográfia pártolásában. — Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső ünnep miatt — pénteken este jelenik meg. — A zeneiskola hangversenye-A kassai városi zeneiskola f. hó 24 én d. u. 4 órakor tartja saját helyi­ségében második házi estélyét. Az estély műsora következő : 1. a) Schumann R. „Tüzes lovas“ op. 68. Polinszky Sári I. oszt. b) Hor­váth G. „Enyelgés“ op. 119. Szabó Alice I. oszt. c) Horváth G. „Durch Wald und Flur“ op. 23. Nevelős Márta I. oszt. 2. a) Moscheies I­­»Rondo« op. 65. Forgách Böske II. oszt. b) Lichner H. »Ball Scene« op. 14. Krause Etel II. oszt. c) Behr F. »Zigeuner Ständchen«, 4 kézre játszák: Lux Márta I. oszt., Fleischer Margit I. oszt. 3. a) War­­tenstein „Uj tavasz« op. 3. Leicht­mann Edit II. oszt. b) Bátor Sz. »Boszorkánytánc« op. 77. Kastély Mária II. oszt. c) Lichner H. »Tul­pe« op. 111. Rochlitz Adrienne II. oszt. 4. a) Oesten T.» Búzavirágok“ op .82. Szilágyi Böske II. oszt. b Löw I. »Alpenblümchen« op. 433. Weisz Irén II. oszt. c) Bátor Sz. »Itt a tavasz« op. 77. Rákosi Márta II. oszt. 5. a) Schultz E. »Rondi­­no« op. 162. Két zongorán játszák Weisz Erzsi III. oszt., Matzner Ilonka III. oszt. b) Horváth A. „Li­­dércfény« op. 6. Mattej Erzsi III. oszt. 6. a) Heller St. »Rondo«­ op. 22. Takács Mária III. oszt. b) Bar­­talus J. »Kisművész“ Pataky 1. III. o. 7. a) Poldini E. »Patak csevegése« Balassa Edit III. oszt. b) Bodó A. »Intermezzo« op. 29. Jászay Sári IV. oszt. c) Lányi—Tóth »Népdal­ábránd« Hartmann Berta IV. oszt. 8. a) Poldini E. »Temps pluvieux« Cserneczky Stefánia IV. oszt. b) Goldner V. »Gavotte et Allegro« op. 49., 4 kézre játszák Tyrnauer Márta IV. oszt., Lustgarten Frida IV. oszt. c) Wolff B. »Am Wasser­fall« op. 53. Klebelsberg Erna IV. oszt. 9. a) Godard B. »Valse« op. 56. Kastély Julia V. oszt. b) Déli­­bes »Piccicato Scherzettino« Gross­mann Anna VI. oszt. c) Beethoven »Török induló.« Két zongorán ját­szák Tyrnauer Erna VI. oszt., Zgo­­lay Hilda VI. oszt. d) Reinhold H. »Impromptu« op. 28. Pataky Anna VII.o. 10.a)Thieriot F.„Intermezzo“ op. 36. Két zongorán játszák Ka­rach Etel VI. oszt., Somogyi Mar­git VI. oszt. b) Bach S. „Praelu­­dium“, Czerny „Etude“ Chovan „Menuotto“ Énekes Ilona V. oszt. c) Beethoven „Sonate“ op. 2. Scherzo et FinaR Ivancsics Ma­riska VII. oszt. 11. a) Gaal F. „Rhapsodia“ op. 91 Lipkovics Anna VII. oszt. b) Lysberg „Etude”, Számecz Ilona IX. oszt. c) Löw J. „Mendelssohnhoz“ op. 337. Két zongorán játszák Számecz Ilona IX. oszt., Bodor Rózsi VII. oszt. — A Kassai Székely társaság junius 8-án délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a tagokat ez után hívja meg az elnökség. Tárgy: Országos mozga­lom indítása egy legalább 60.OOO.OOO korona laptőkével rendelkező pénz­intézet létesítése iránt. A p Diák-zarándoklás Rákóczi sírjához. Mint minden tanév vé­gén, úgy az idén is újra megin­dult a tanuló ifjúság tömeges za­­rándoklása Rákóczi Sírjához, így holnap, csütörtökön a budapesti községi polgári leány-ipariskola 25 növendéke érkezik Kassára Zsadányi Ferenc igazgató vezeté­sével. A növendékek a Diák-szál­lóban lesznek elszállásolva, mely most a városházán van s a Men­­sában fognak étkezni. Junius 3-án d. u. a zentaij polgári iskola­ 15 növendéke jön Kassára Kuthy Lajosné igazgató­­ vezetésével, akik szintén a Diák­szállóban nyernek lakást. Junius 18-án a törökszent­miklósi községi polgári fiúiskola 16 növendéke három tanár kísé­retében jön ide. Junius 26-ikára

Next