ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS I. SZEGED 1960-1961
BESZÁMOLÓK - Péter László: A Kilényi Irmáról elnevezett Juhász Gyula-gyűjtemény
BESZÁMOLÓK: 65 Világirodalomból. 1952 135. Erdélyi Edit: A sztálini korszak embertípusa. 136. Vincze Zsófia: A béke és a humanizmus távlata a szovjet regényekben. 1955 137. Pollner Zoltán: Zenei kompozíció Thomas Mann „A Buddenbrook-házi" c. regényében. 138. Tamás Jenő: Művész-probléma Thomas Mann fiatalkori novelláiban. 1957 139. Freppán György: Korunk hőse. 1958 140. Horváth György: A természet az „Ifjú Werther szenvedései"-ben. Esztétikából. 141. Harkány László: A realista ábrázolás eszközei az irodalomban. 142. László József: Arany János esztétikai nézeteiről. 143. Papp Zoltán: A típus és a jellemábrázolás eszköze az irodalomelméletben. Sajtótörténetből. 1955 144. Nacsády József: Szegedi irodalmi folyóiratok a századforduló idején. 1956 145. Böhm József: Irodalom a Szeged és Vidéke hat évfolyamában (1902— 1907). 1957 146. Kaári Sándor: Irodalom a Szeged és Vidékében (1908—1911). 147. Mihalicza József: Szeged és Vidéke (1912—1915). 148. Nagy Géza: Irodalom a Szeged és Vidéke öt évfolyamában (1916—1920).. 149. U. Nagy István: Irodalmi folyóiratok Szegeden 1918—1948 között. 1958 150. Görög József: A Kassai Magyar Múzeum története. 151. Konyecsnik Magdolna: A Szegedi Napló első harminc éve. Színháztörténetből: 1956 • 152. Buben József: A szegedi állandónemzeti színészet forrásai. 153. Pálmai Miklós: A szegedi színház vezetése és műsorpolitikája az 1920-as években. 1957 154. Bayer Zsuzsanna: Színjátszás története Pécsett. (A Bach-korszak végéig). 155. Kovács Piroska: Az első szegedi kőszínház felépítése és története. A Juhász Gyuláról készült szakdolgozatok ismertetését I. P. L.: Irodalom (Acta Universitatis Szegediensis), 1956., 119—120. I. A KILÉNYI IRMÁRÓL ELNEVEZETT JUHÁSZ GYULA-GYŰJTEMÉNY Az Intézetünk gondozásában levő Juhász Gyula-gyűjtemény, a költő önkéntes „titkárnőjének", Kilényi Imának, un. Juhász Gyula Múzeumán alapul. Kilényi Irma (1891—1944) 1919 őszén állott önzetlenül a költő adminisztrációja majd kultuszának szolgálatába, s gyűjteményét magától Juhász Gyulától kapott kéziratokkal, újságkivágásokkal, fényképekkel és egyéb tárgyi emlékeikkel alapozta meg. Ezt nagy gondossággal gyarapította egész életén át, s különösen a költő halála után anyagi áldozatokat és fáradozást nem kímélve munkálkodott .