ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS II. SZEGED 1962
Juhász Antal: Thury Zoltán a Szegedi Naplónál
vérig szegedi alakok. Pedig láthattuk, hogy gyermekkori élményein és a vándorszínészévek emlékein kívül bőven merít szegedi élményeiből, de a jellegzetes szegedi alakok — a városi polgár, az iparos, a szegedi paraszt — ábrázolásáig egy-két kivételtől eltekintve (35) ritkán jut el. Kétségkívül tényezője ennek, hogy Thury ekkor még nem olyan határozott, tudatos író, mint az 1878 —80-as évek Mikszáthja. Ezt az teszi érthetővé, hogy több mint tíz évvel fiatalabb nála, sőt még Gárdonyinál is. A másik magyarázó ok az lehet, hogy Thury nem illeszkedett be annyira a városi közéletbe, mint elődei. Ez szerintem részben kissé zárkózott, kevésbé aktív természetéből fakadt, részben pedig abból, hogy rövidebb ideig tartózkodott Szegeden, mint Mikszáth és Gárdonyi, így nem volt alkalma olyan mélyreható ismeretségeket szerezni. Ezek az okok magyarázzák azt is, hogy Thuryban nincs meg a városi közigazgatás hibáit ostorozó bírálatnak az a szenvedélye, ami a 12 évvel ezelőtt Szegeden írogató Mikszáthot fűti. A több-kevesebb ideig Szegeden tartózkodó írók későbbi munkásságát vizsgálva még egy feltűnő jelenséget tapasztalunk. Szembetűnő, milyen kevés nyomot hagyott Thury munkásságán szegedi újságíróskodása. Erre már Tömörkény is felfigyelt: ». . . talán ő a legegyetlenebb az idejöttek közül, akin csekély nyomot hagyott a szegedi levegő . ..« — írja említett cikkében. Ez különösen akkor meglepő, ha Thury további pályáját összehasonlítjuk Mikszáth munkásságával. Mikszáth ugyanis nemcsak szegedi éveiben merített témát a szegedi életből, hanem később is sokszor beleszőtte novelláiba, regényeibe gazdag szegedi élményanyagának legmaradandóbb és legjellegzetesebb darabjait. (36) Thury írói pályáján ezzel szemben a szegedi élmények úgy látszik, nem hagytak mélyebb nyomot, mert későbbi novelláiban nem igen találunk szegedi reminiszcenciákat. Ezért is történhetett az, hogy életművében szinte teljesen elsikkadt szegedi munkássága. Szegedi írásai közül későbbi novellásköteteiben csak négy elbeszélés látott napvilágot (37), összes műveiből pedig teljesen kimaradtak a Szegedi Naplóban közölt írások. Pedig legjobb tárcanovellái és karcolatai nemcsak írói fejlődésének megismeréséhez nyújtanak értékes adalékokat, hanem a kinyomtatást is megérdemelnék. Úgy hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy Thury Zoltán szegedi írásait végre teljesen és hiánytalanul beillesszük a sokáig méltatlanul elfeledett igaz és tanulságos életműbe. Ehhez kíván hozzájárulni ez a tanulmány Thury szegedi újságírói tevékenységének feldolgozásával. BIBLIOGRÁFIA. 1. Jubileum. T. Sz. N. 1891. aug. 28. 229. 2. Beteg a királyné. (Carmen Sylva) T. Sz. N. 1891. 236. 3. Szeretett halálig. T. Sz. N. 1891. 237. 4. Mari. Vers. Sz. N. 1891. 243. 5. Miska. T. Sz. N. 1891. 246—47. 6. Levél a habon. T. Sz. N. 1891. 251. 7. Nagy történet. Vers. Sz. N. 1891. 255. 8. Visszatérünk kedveseinkhez. T. Sz. N. 1891. 263. 35 Szegedi alakok a következő tárcanovellákban: A reformátor. Sz. N. 1892. 191. Rókahajsza a szőreghi határban. Sz. N. 1892. 135. 30 Nacsády József: Mikszáth Kálmán szegedi évei. Szegedi Magvető, 1955. 37 *A Regénymesék c. kötetben. Bp. 1894. 37