ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XII. SZEGED 1972
Petőfire emlékezünk - Csukás István: Adalékok a két világháború közötti magyar—szlovák irodalmi kapcsolatokhoz. (Harcok Petőfi szellemi hagyatéka körül)
amelynek szerkesztői — levonva az összeomlással záruló korszak tanulságait — programszerűen vállalják a közvetítő szerepet magyar olvasóik és a szlovák, cseh, román, horvát kulturális élet között. Ez a szándék helyesléssel találkozott a haladó szlovák körökben. Az első szám visszhangja — az elmúlt fél évszázad irodalmi cseréjének mérlege és a Tűz iránt az előlegezett bizalom nyilvánítása — bizonyítja, hogy adva voltak a kölcsönös megértés feltételei. Petőfi helyzete sajátosan alakul ebben a korszakban. Művészete, életművének irodalmi jelentősége háttérbe szorul. Verseiből húsz év alatt egyetlen fordítás jelenik meg, az is a fordító neve nélkül." A szlovák irodalmi élettel nincs közvetlen kapcsolata." A közelmúlt bénító hatása mellett ebben az élő szlovák irodalom fellobbanó Ady-élménye is szerepet játszik. Elszórt jelek utalnak csak arra, hogy a magyar iskolát járt írók Petőfitől is kaptak indítékokat. Pozitív formában ez Martin Rázusnál, Vladimír Roys-nál, Jankó Jesensky-nél jutott kifejezésre. Kremélynél pedig negatív hatást váltott ki oly értelemben, hogy — bár jól ismerte Petőfi költészetét —, soha nem tett még csak kísérletet sem verseinek fordítására. Kedvelt magyar írói közt sem említi olyan cikkében, amelyben pedig Hviezdoslavnak Petőfi iránt megnyilvánuló érdeklődéséről is szól.„ Arra is van adatunk, hogy a költő egyes megzenésített dalai átkerültek a szlovák folklórba eredeti dallammal és szlovák szövegváltozatban. E szórványos jelek azonban nem a jelenről, hanem a múltról adnak hírt. Petőfi művészete nem vesz részt a háború után kibontakozó, jórészt a modernista irányzatok hatása alatt álló szlovák irodalom formálásában. Annál intenzívebben jelentkezik a politikai élet szférájában, csakhogy a korábbi évtizedekhez képest lényegesen módosult tartalommal. Akkor a két nacionalizmus politikai-harci eszközeként felhasznált költő nem az igazi, hanem a meghamisított Petőfi volt. Skultétyék a nemzetárulás felnagyított jegyeivel, a millennium urai pedig a győzelmes asszimiláció jelszavaival torzították el Petőfi portréját. Az új helyzetben a torz érvek hangoztatása — a közvetlenül vitázó felek közül — a szlovák nacionalizmus kétes dicsőségű feladata marad, a másik fél, a magyar és szlovák baloldal a költő forradalmi demokratizmusának hirdetőjévé lesz. Így kerül az érdeklődés középpontjába a költő művészete helyett eszmei hagyatéka, oly módon, hogy a vita annak két oldalát: a nacionalizmust és a forradalmiságot állítja szembe egymással. Az egyikhez az életrajzi tények, a másikhoz pedig a még mindig megvalósulásra váró eszmék szolgáltatnak anyagot. 2 Prúdy. 1922. VI. évf. 127—128. 3 Zimmy svet. (Téli világ). Slovenské smery. 1938. V. évf. 5. sz. 170. A vers szövege alatt dátum: 22—28. XII. Valószínűleg E. Boleslav Lukác fordítása. 4 Hoj zem drahá c. költeményének refrénje („otrokmi sme boli dostal", viacej nebudeme — rabszolgák voltunk ez ideig, tovább nem leszünk) Petőfi Nemzeti dalának hatását mutatja. Arany Jánost ünneplő verse miatt „magyarán"-sággal is vádolták. L. Stefan Kreméry levelét E. B. Lukáchoz. 1924. márc. 27. Matica Slovenská. 5 Otvoreni list. Národnie noviny. 1923. febr. 11. Roy ebben a cikkében a Híradó szerkesztőjével, Arbauer Istvánnal vitatkozik. Egyebek közt arról is szól, hogy a magyar középiskolában kedvelt olvasmányai közé tartozott Az apostol. E. B. Lukáchoz írott, 1931. március 17-i keltezésű levelében pedig azt raisíti, hogy le is akarta fordítani Petőfi költeményét. (Matica Slovenská.) • • /tr". el'kyml uőltel'mi mu boli ruskí básnici Puskin a Lermontov a iní vyníkajúci svetovi básmci (Heme, Petőfi, Musset, Byron)". Dejiny slovenskej literatúry. Vydávatel'stvo Osveta. Bratislava. 1960. 469. 7 Comprendre c'est pardonner, Slovenské pohl'ady. 1922. 596—598. D.. . 8.A. Fürdik a holdvilág... című zsánerdalt szlovák népdalként jegyezték le és adták ki a Postyen környékén gyűjtött népdalokkal együtt. Piest'anské piesne.Ze zbírky Karla Plicky vybral a klavirnm pravodem opatfil Vítezslav Novak. Brno: Slovenské pohl'ady. 1923 311 %1