ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XII. SZEGED 1972

Petőfire emlékezünk - Csukás István: Adalékok a két világháború közötti magyar—szlovák irodalmi kapcsolatokhoz. (Harcok Petőfi szellemi hagyatéka körül)

amelynek szerkesztői — levonva az összeomlással záruló korszak tanulságait — programszerűen vállalják a közvetítő szerepet magyar olvasóik és a szlovák, cseh, román, horvát kulturális élet között. Ez a szándék helyesléssel találkozott a haladó szlovák körökben. Az első szám visszhangja — az elmúlt fél évszázad irodalmi cseréjének mérlege és a Tűz iránt az előlegezett bizalom nyilvánítása­ — bizonyítja, hogy adva voltak a kölcsönös megértés feltételei. Petőfi helyzete sajátosan alakul ebben a korszakban. Művészete, életművének irodalmi jelentősége háttérbe szorul. Verseiből húsz év alatt egyetlen fordítás jelenik meg, az is a fordító neve nélkül." A szlovák irodalmi élettel nincs közvetlen kapcso­lata." A közelmúlt bénító hatása mellett ebben az élő szlovák irodalom fellobbanó Ady-élménye is szerepet játszik. Elszórt jelek utalnak csak arra, hogy a magyar iskolát járt írók Petőfitől is kaptak indítékokat. Pozitív formában ez Martin Rázus­nál,­ Vladimír Roys-nál, Jankó Jesensky­-nél jutott kifejezésre. Kremélynél pedig negatív hatást váltott ki oly értelemben, hogy — bár jól ismerte Petőfi költészetét —, soha nem tett még csak kísérletet sem verseinek fordítására. Kedvelt magyar írói közt sem említi olyan cikkében, amelyben pedig Hviezdoslavnak Petőfi iránt megnyilvá­nuló érdeklődéséről is szól.„ Arra is van adatunk, hogy a költő egyes megzenésített dalai átkerültek a szlovák folklórba eredeti dallammal és szlovák szövegváltozat­ban.­ E szórványos jelek azonban nem a jelenről, hanem a múltról adnak hírt. Petőfi művészete nem vesz részt a háború után kibontakozó, jórészt a modernista irány­zatok hatása alatt álló szlovák irodalom formálásában. Annál intenzívebben jelentkezik a politikai élet szférájában, csakhogy a korábbi évtizedekhez képest lényegesen módosult tartalommal. Akkor a két nacionalizmus politikai-harci eszközeként felhasznált költő nem az igazi, hanem a meghamisított Petőfi volt. Skultétyék a nemzetárulás felnagyított jegyeivel, a millennium urai pedig a győzelmes asszimiláció jelszavaival torzították el Petőfi portréját. Az új helyzetben a torz érvek hangoztatása — a közvetlenül vitázó felek közül — a szlovák nacionalizmus kétes dicsőségű feladata marad, a másik fél, a magyar és szlovák baloldal a költő forradalmi demokratizmusának hirdetőjévé lesz. Így kerül az érdek­lődés középpontjába a költő művészete helyett eszmei hagyatéka, oly módon, hogy a vita annak két oldalát: a nacionalizmust és a forradalmiságot állítja szembe egy­mással. Az egyikhez az életrajzi tények, a másikhoz pedig a még mindig megvaló­sulásra váró eszmék szolgáltatnak anyagot. 2 Prúdy. 1922. VI. évf. 127—128. 3 Zimmy svet. (Téli világ). Slovenské smery. 1938. V. évf. 5. sz. 170. A vers szövege alatt dátum: 22—28. XII. Valószínűleg E. Boleslav Lukác fordítása. 4 Hoj zem drahá c. költeményének refrénje („otrokmi sme boli dostal", viacej nebudeme — rabszolgák voltunk ez ideig, tovább nem leszünk) Petőfi Nemzeti dal­ának hatását mutatja. Arany Jánost ünneplő verse miatt „magyarán"-sággal is vádolták. L. Stefan Kreméry levelét E. B. Lukáchoz. 1924. márc. 27. Matica Slovenská. 5 Otvoreni list. Národnie noviny. 1923. febr. 11. Roy ebben a cikkében a Híradó szerkesztő­jével, Arbauer Istvánnal vitatkozik. Egyebek közt arról is szól, hogy a­ magyar középiskolában kedvelt olvasmányai közé tartozott Az apostol. E. B. Lukác­hoz írott, 1931. március 17-i keltezésű levelében pedig azt raisíti, hogy le is akarta fordítani Petőfi költeményét. (Matica Slovenská.) • • /tr". el'kyml uőltel'mi mu boli ruskí básnici Puskin a Lermontov a iní vyníkajúci svetovi bás­mci (Heme, Petőfi, Musset, Byron)". Dejiny slovenskej literatúry. Vydávatel'stvo Osveta. Bratislava. 1960. 469. 7 Comprendre c'est pardonner, Slovenské pohl'ady. 1922. 596—598. D.. . 8.A. Fürdik a holdvilág... című zsánerdalt szlovák népdalként jegyezték le és adták ki a Postyen környékén gyűjtött népdalokkal együtt. Piest'anské piesne.­­Ze zbírky Karla Plicky vybral a klavirnm pravodem opatfil Vítezslav Novak. Brno: Slovenské pohl'ady. 1923 311 %1

Next