ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XIV. SZEGED 1976

Csukás István: Vajansky müveinek magyar világa

CSUKÁS ISTVÁN VAJANSKY MŰVEINEK MAGYAR VILÁGA írói dicsőség­ szertefoszlására, egy életmű értékének meglepően gyors devalválódására aligha találni szemlélte­tőbb példát, mint a Vajanskyé. Svetozár Horban Vajansky­­a szlovák nemzeti mozgalom és az 1848-49-es felkelés egyik vezérének, Jozef Miloslav Hurban-nak a fia - a múlt század hetvenes éveinek végétől mintegy három évtizeden át a el­ismert irodalmi tekintély volt a szlovákoknál. Hosszú ide­ig az ő versei, novellái, rövidebb - terjedelmesebb regé­nyei jelentették a szlovák értelmiség és kispolgárság szá­mára az anyanyelvi irodalmat. Hviesdoslav mellett ő volt a századvég és a századforduló legnagyobb szlovák írója és volt idő, mikor népszerűsége, tekintélye felülmúlta Hviesdoslavét is. A hazai szlovák sajtó, a szláv nyelvű kritika - főként a cseh - a tisztelet és dicséret hangján szólt róla. Amikor 1892-ben egy évi államfogházra ítélték, tucatjával jelentek meg írói nagyságát méltató s meghurcol­tatása ellen tiltakozó sajtóközlemények a cseh, lengyel, délszláv, orosz és nyugati lapokban. Írói dicsősége akkor kezdett hanyatlani, amikor a Prágában tanuló ifjú szlovákok - a Masaryk-i eszmék nevelt­jei - éleshangú bírálatban marasztalták el mint írót és politikust. Az alkotó erő csökkenése mellett ez a rendkí­vül fájdalmas kritika a magyarázata annak, hogy a pamflet­nek minősített Kotlin c. regény (1901) után Vajansky nagyobb lélegzetű alkotásra nem vállalkozott többé. 1916-ban bekövetkezett halála után munkásságának elem­zése, írói rangjának meghatározása már jórészt a prágai klaszista irányzat szellemében folytatódott. A szlovák irodalomtudomány a két világháború között, még inkább a

Next