ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS XXIX. SZEGED 2006

SZILASI LÁSZLÓ: „Egyike is kétség" (Az irodalmi Ábrahám-komplexumról)

xum mintázatai szerint szokás cselekményesíteni:" az utód kezdettől fogva kö­veti, majd apránként felülmúlja elődjét, életével és tetteivel öli meg, egyben avatja atyjává." Ez a fiú azonban nem élete, hanem halála által öli meg az apját. Zrínyi cím nélküli versében az utóélet, az utód, a követő, az imitátor eljövendő élete és tetteinek sora teljes egészében, eredendő magától értődőséggel áll az előd hatalmában, az atyai mivolt és hatalom eleve, az utód későbbi tetteitől függetle­nül létezik, és képes részletekbe menően előre megírni saját későbbi utótörténetét - a szinte feldolgozhatatlan súlyú tragédia éppen abban áll, hogy egy külső, felül­múlhatatlan erő kivételes esetekben mindennek ellenére mégiscsak képes meg­semmisíteni a hibátlan atyai tervezetet. Ábrahámnak kizárólag Istennel, a fátum­mal, a szerencsével, a halállal van vitája, ezt tárja részletesen az olvasó elé. Izsák nem veszélyes vetélytárs, Izsák nem akceptálható vitapartner, Izsák nem önálló tényező. Azt hiszem, a hagyomány működéséről alkotott előfeltevéseknek ezt a speciális konglomerációját bízvást (mert nem előzmények nélkül) nevezhetjük Ábrahám-komplexumnak. Az irodalomtörténet-írás számára a narratív modell megválasztása korántsem mellékes kérdés. Példának okáért: Balassi Bálint XVII. század eleji utóéletét, ezt a Zrínyi Miklós költészetétől korántsem idegen 26 történetet szorosan vizsgálva nagyon könnyen juthatunk arra a narratíva formájú következtetésre, hogy az utó­dok (Rimay, Wathay, Madách és a többiek) előbb szinte szolgaian követik, azután egyre radikálisabban újraolvassák, végül pedig (apránként) odahagyják mesterük költészetét. Az utódok követés-története az imitatio - aemulatio - altera inventio sorrendet követi. Ebben pedig, némi igyekezettel, előbb-utóbb alighanem valóban felfedezhetnénk a hatás-iszony (anxiety of influence) nagyhatású bloomi elméle­tének és modelljének megjelenését is: választás - szövetség - rivális inspiráció ­2 ' E komplexum legtágabb látókörű magyar nyelvű tárgyalásaként lásd: DÁVIDHÁZI Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., Akadémiai - Uni­versitas, 2004, 225-357: Oskeresés - Egy irodalomtörténeti eredetválasztás Oidipusz-drámája cí­mű fejezetében. 24 A fogalom értelmezéséhez lásd: Hayden WHITE, A történelmi szöveg, mint irodalmi műalkotás, ford. NovÁK György = Testes könyv, szerk. KlSS Attila Atilla, KOVÁCS Sándor S. K., ODORICS Fe­renc, Szeged, 1996 (Dekon-könyvek, 8), 333-354. A tágabb kontextushoz lásd még: Hayden WHITE, A történelem terhe, Bp., Osiris, 1997. - A WHITE nézeteivel kapcsolatos vitákról jó áttekintést ad: A történelem poétikája, szerk. és vál. THOMKA Beáta, Pécs, Kijárat, 2000 (Narratívak, 4). Konkrét esettanulmányként lásd: SZILASI László, A Kopereczky-effektus, avagy miképpen fi­adzhatja egy beszéd a saját apját (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, IX. fejezet), Holmi, 1997. szeptember, 1256-1272 = A szerző neve DEkonFERENCIA IV. Szeged fin Mojo] 1997. április 17-18., szerk. FOGARASI György, ODORICS Ferenc, Szeged, Ictus és JATE Irodalom­elméleti Csoport, 1998 (deKON-KÖNYVek, Irodalomelméleti és Interpretációs Sorozat, 11), 118­145 = Sz. L., A Kopereczky-effektus, Pécs, Jelenkor, 2000, 80-109. 2 Lásd pl.: LUDÁNYI Mária, Balassi Szép magyar komédiá/V/nr/A' közvetlen hatása a hazai ud­vari dráma fejlődésére, ItK, 1976, 676-681; KAZINCZY Andrea, Adalékok Zrínyi Balassi- és Ri­may-ismeretéhez, ItK, 1984, 635-636; KOVÁCS Sándor Iván, i. m., 77-78, 111-114, 129-132. ­Lásd még: ECKHARDT Sándor, Balassi Bálint utóélete, ItK, 1955, 407-424 = Uő., Balassi-tanul­mányok, Bp., 1972, 387^123. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék