Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1896 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1896-03-01 / 3. szám

9- ben kelt hozzájárulásával elcse­rélte.1) (Windisch: Ungar, Magazin, II. kötet, 171. lap; Katona: Id. m. Vili. kötet, 431. lapján.) 38. §. 1321. év. Péter helyet­­tesitetett, hivatalát Mischk,2) más­ként Mike és Mikes vagy pedig Mihály foglalta el, aki az Ákos nemzetiségből származott vala és aki kézügyesség dolgában serény.­­) Hitelt adhatunk-e Szirmaynak ? — az itt a kérdés. A történelem arra tanít bennünket, hogy 1320. évben, tehát a Szirmay által jelzett időben, Róbert Károly Lokietek Ulászló lengyel király leányát vette nőül. Nemcsak hadi ereje, hanem következetes politikája és diplomáciai ügyessége volt a tényező, hogy nemcsak a ki­rály­leányt adták nőül hozzá, hanem a más feje­delmek ügyes-bajos dolgaiba, mint békebíró bele­szólt. Voltaképen ily tekintély mellett hi­hető-e, hogy ellene fellázadtak, uralkodásával nem voltak megelégedve ? Ha azt ves­szük, hogy elégületlenség mindenütt volt, van és lesz, elhi­­hetjük; de ha a király ügyességét tekintjük, kétkednünk kell benne. Jó­magam a Szirmay által idézett okmányt nem láttam ; mindazonáltal a körülmények összevetéséből következtetem, hogy megtörtént a Pethő Péter esete. Róbert Károly igazságtalansága mellett szól az, hogy Bazarádot anélkül, hogy alapos oka lett volna rá, haddal megtámadta. Igazságtalanságával miért ne bánthatta volna meg Pétert is, aki kisebb hatalmasság lévén mint Bazarád, máshol keresett orvoslást ; bosszúért idegenbe ment, miután egy­maga a király hatalmával szembe szállni nem mert. De okmán­nyal is igazolom, amit száraz logikával iparkodtam világossá tenni. Balogh Jánosnál olvasom: ^13­0-ban a szomszéd Ung- és Zemplén-vármegyékben kiütött néplázadás ide is átszivárgott; a felkelt orosz ajkú lakosság élére Pethő Péter ungi és zempléni főispán állott, kit személyes érdekei annyira elragadtak, hogy nem átallotta a szomszéd galíciai oroszokkal való egyesülést és a megye éj­szaki részét háborgatni; sőt azon vakmerőségre is vetemedett, hogy a munkácsi várat hatalmába keríti, miről Tekuz várnagy amiben értesült, Petőt megelőzve, sas­­fészkéből alászállott s a felkelők táborát meg­lepte, szétugrasztotta és felprédálta­ stb.« (Balogh János : Munkács-vár története, 48—49. lapon). Purustyán vára Zemplén­ vármegyében volt, Bacskó mellett. Úgy olvasom a Munkácsi vár történetében, hogy Pethő Péter az ő szétrobbantott hadát ös­­­szeszedte s tovább állott; később azonban Danes (Dausa, Dansa ?), akit Dózsának mondanak s aki erdélyi vajda volt, teljesen tönkre tette Péter hadait. (Id. m. 49. 1.) 2) Myscik nevét, mint keresztnevet, többféle változatban használták azon korban, így : Mick, Mike, Mikecs, Mihály, tulajdonkép pedig: Mic. K. a tanács­adásban pedig­ okos volt. Amint Károly király iránt való hűsége nyilvánvalóvá lett, azon módon emelkedett a legfényesebb méltóságukra. Legelsőbben is a sárosi váraknak és ugyanazon vármegyének is várnagyává lett; azután a zemplénieknek, majd a sümegieknek főispánjává nevez­tetett ki s a királyné tárnok­mestere is lett egyúttal; végre Illyria helytartójává neveztetvén ki, sok és jeles viselt dolgaival nevét a késő unokák előtt is is­mertté tette. Sok hazai iró em­lékezik meg róla; sok okmány tartotta fen nevét. (Katona: id. m. VIII. kötet, 302. és 447. lapjain; Wagner : id. m. 328. lapján ; Koller : Hist, Eccl, Oningu., II. kötet, 338. lap.) Mic (mert közönségesen e néven említjük ma már) érde­meit azonban elősorolva találandjuk azon adomány levélben, amel­lyel Károly király a Zemplén-vármegyei Pazdics és Deregnyő birtokokat a nevezettnek adományozta Az em­lített hely ekként hangzik: »mi­után az a Mihály mester, az Ákos­­nemzetiségbeli Mihálynak a fia, ami legkedvesebb hitestársunknak, a király­ asszonynak tárnokmestere, Sáros és Zemplén­ v­rmegyék fő­ispánja, aki a volt nádor Tren­­cséni Csák Máté elleni hadjárat alkalmával a viski táborozásunk alkalmából hűséges hívünk volt, mondom, ez a Mihály mester, vérének hűséges ontása mellett az ellenségnek ellentállván, győzedel­mesen tért meg. Majd pedig ami­dőn másrészről Péternek, az István fiának emberei harcias szándékkal a király ellen jöttének , ez a Mihály mester férfiúhoz illő bátorsággal

Next