Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1896 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1896-03-01 / 3. szám

94 Ezen város Földes Urairól, mivel a város Leveles Tárában találtatható irományokból keveset, leginkább semmit nem tudhatunk, kik voltak: egyedül az világos a Prothocolumban tett Jegyzésről, hogy sok időkig az Rákóczi Familiához tartozott légyen, kik­nek utolsó az Országból való ki­menetele utánn a Fiscusra szálván mint Cameralis Jószág átalyába a Camerát ismeri Földes urának.ft) A midőn pedig a Camara kézre először által szállott volna, az akkori Camerális tisztség által a város Elöljárói kérdőre vo­nattalak, és mivel részszerint együgyüségek, részszerint pe­dig engedelmeségből származott ügyetlenségek miat minden haszon vételektől a város megfosztatott és 1757-ik Esztibe Perennális Contractusra­) vonattatott, de hogy még ebbe sem elégedvén meg a Fiscus, hogy azon Contractusban foglalt tsekély haszon vételektől is meg­foszsza a várost, Urbari­­alis Pörbe idézte, amelly Pör több ízbe külümbféle kimenetellel vé­geztetett ugyan el, de mindég a város haszonvételei kirekesztésé­vel, hanem 1814-ik Eszt.-ben mostani uralkodó királyunk által bé­rekesztetvén, tökélletes végét érte, és pedig a város által ez előtt Privilegiumos szabadságat bírt, haszon vételei megítélései­vel, melyet 1816-ik Eszt.-be sze­­rentsésen a város Executioban is vétetett; bir tehát most a város egy száraz malommal, a határban lévő legelővel, kisebb tavakban lehető potsolya halászattal, egy az város által mindég birt Fejő nevezetű szabados réttel, a hegy oldalba fekvő kisded Hársas neve­zetű többnyire veszszőből álló erdőtskével, úgy nemkülömben laposan fekvő Ereszvény nevezetű Csere, nem igen nagy hellyet foglaló erdővel, mellyet a város tsupa cseréből álló állapottyában foglalván el, már most 30. és 40. Tölgy. E felett Szőlőknek Pézs­májából bé jövő Borbul Eszten­­dőnkint a Földes urasság hét hordó bort kiadni tartozik. (Vége köv.) 5) irata készölt.T. i. 1822-ben, mikor e közlemény kér­°) Megmásithatatlan szerződésre. S­z­e­r­k. Zemplén­ vármegye politikai és helyrajzi esmertetése. 6. Folytatás: 27. §. Mondottuk történelmi jegyzeteink 22. §-ában, hogy a tokaji szőlőfajok is Olaszország­ból erednek, — főleg avval a meg­­okolással, hogy ezek a Magyar­­országon termesztett szőlőfajoktól nagyon különböznek és hogy azok művelésére ide olasz gyar­matokat telepítettek, végre hogy a hegyaljai szőlők egyik faját ma is ruman­ának (romana, római), sőt a legjelesebb fajt for~mintnd­i nevezik, az olasz for szótól a mi piacot (forum) jelent, vagy pedig Olaszország valamely városától, például a velencei tartományban

Next