Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1896 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1896-03-01 / 3. szám
94 Ezen város Földes Urairól, mivel a város Leveles Tárában találtatható irományokból keveset, leginkább semmit nem tudhatunk, kik voltak: egyedül az világos a Prothocolumban tett Jegyzésről, hogy sok időkig az Rákóczi Familiához tartozott légyen, kiknek utolsó az Országból való kimenetele utánn a Fiscusra szálván mint Cameralis Jószág átalyába a Camerát ismeri Földes urának.ft) A midőn pedig a Camara kézre először által szállott volna, az akkori Camerális tisztség által a város Elöljárói kérdőre vonattalak, és mivel részszerint együgyüségek, részszerint pedig engedelmeségből származott ügyetlenségek miat minden haszon vételektől a város megfosztatott és 1757-ik Esztibe Perennális Contractusra) vonattatott, de hogy még ebbe sem elégedvén meg a Fiscus, hogy azon Contractusban foglalt tsekély haszon vételektől is megfoszsza a várost, Urbarialis Pörbe idézte, amelly Pör több ízbe külümbféle kimenetellel végeztetett ugyan el, de mindég a város haszonvételei kirekesztésével, hanem 1814-ik Eszt.-ben mostani uralkodó királyunk által bérekesztetvén, tökélletes végét érte, és pedig a város által ez előtt Privilegiumos szabadságat bírt, haszon vételei megítéléseivel, melyet 1816-ik Eszt.-be szerentsésen a város Executioban is vétetett; bir tehát most a város egy száraz malommal, a határban lévő legelővel, kisebb tavakban lehető potsolya halászattal, egy az város által mindég birt Fejő nevezetű szabados réttel, a hegy oldalba fekvő kisded Hársas nevezetű többnyire veszszőből álló erdőtskével, úgy nemkülömben laposan fekvő Ereszvény nevezetű Csere, nem igen nagy hellyet foglaló erdővel, mellyet a város tsupa cseréből álló állapottyában foglalván el, már most 30. és 40. Tölgy. E felett Szőlőknek Pézsmájából bé jövő Borbul Esztendőnkint a Földes urasság hét hordó bort kiadni tartozik. (Vége köv.) 5) irata készölt.T. i. 1822-ben, mikor e közlemény kér°) Megmásithatatlan szerződésre. Szerk. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi esmertetése. 6. Folytatás: 27. §. Mondottuk történelmi jegyzeteink 22. §-ában, hogy a tokaji szőlőfajok is Olaszországból erednek, — főleg avval a megokolással, hogy ezek a Magyarországon termesztett szőlőfajoktól nagyon különböznek és hogy azok művelésére ide olasz gyarmatokat telepítettek, végre hogy a hegyaljai szőlők egyik faját ma is rumanának (romana, római), sőt a legjelesebb fajt for~mintndi nevezik, az olasz for szótól a mi piacot (forum) jelent, vagy pedig Olaszország valamely városától, például a velencei tartományban