Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1898 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1898-06-01 / 6. szám
174 1262. évi a Makramai nevű szőlőhelyet adományozó levelében. A szóban levő Potok a Bodrog vizkörnyékéhez tartozik. „Makra-hegy“ (már) emlittetik S.-Patak környékén.4) Úgy vélem, hogy ennek a víznek köze van a S.-Patak község névkeresztségéhez.3) Sovyou, Sajó (L. „Akk.“ IV. évf. 139. 1.) Taktha, Takta (L. u. o. 140. 1.) Teple, Tapoly (L. u. o.) Tholchotho, Tolcsvapatak (L. u. o. 141. 1.) Zeremch (L. n. o.) Itten még csak azt említem meg, hogy Szerencsvize, ma Ond-vize, az Árpád -korban a mai patakrangú víznél jóval tekintélyesebb lehetett, mert IV. Béla király adományozó levele „flumen“-nek , is nevezi, ami pedig nagy folyót, vagyis folyamot jelent. B.) Révek (portus.) Chwurkefyzere — talán Szürkefüzere v. Szürkefűzréve. IV. Béla királynak 1239. adományleve említi. Sejteni lehet, hogy akkoriban a Bodrognak, vagy a Tiszának egyik átjáró helye volt Olasz-Liszka és Viss, meg Csenke községek irányában. Csonka Deregnyő környékén a Latorcza folyó réve, melyet Clorcha, Cloricha (Kórcza '?) nevezett el, is említenek az 1211-ből és 1214-ből kiállított és II. Endre királytól származó okiratok. Fejér keő — Fehérkő. A Bodrog neveként szerepel Olasz-Liszka . 4) Pesty: M. orsz. Helynevei I. K. 171. 1. — A .Makra-hegy“ mellett fekszenek Balian és Diwrig nevű birtokok, mondja az erdélyi káptalannak egy 1208.-ból való levele (V. ö. .Akk. H. köt. 802. 1.) 5) IV. Béla 1257. évi ,relatio“-ájában Patakot Potok falu (villa) név alatt említi. — Az István ifj. király 1262-ben említette Potok folyója a most .Malomárok“-nak nevezett patak (Keczel-patak) lehet, mely B.Halászy Petrahős dél végén a Bodrogba szakad. Ez a patak vezeti le a vágási, pataki, radványvölgyi és m.-hotykai vizeket a Bodrogba. (Újlaki Istv. adata az Akk. I. köt. évf. 39. lapján) 6) Ez az okirat azért is nevezetes, mert eddig ösmert Árpádkori írott emlékeink közül ez említi először Zemplént, mint vármegyét. (Pesty Frigyes: Eltűnt vármegyék I. 19. lapon.) környékén. Emlékét IV. Béla királynak 1248-ból felmaradt adományozó levele és a jászói prépostnak 1299-ből kelt határjáró kiadványa őrzi. Úgy vélem, hogy közforgalmi irányra nézve a fejérkői, meg a szürkefüzeri rév összefüggésben vannak és hogy Zemplén meg Szabolcsvármegyék között s viszont közvetithették a forgalmat. Kachatarew, Kasatariny, Jerney János nyelvtudósunk Kacsátarévnek, Ortvay dr. meg Kácsató-révnek olvassa; Lelesz községtől északnyunyugatra, Zemplén- és Ungvármegyék Latorcza-menti határvonalán említi II. Endre királynak fentebb, a Csonka-révnél fölhozott oklevele. Kuurew (talán Körrév) Ortvay szerint Kőrév, Zemplén és Szabolcs vármegyék között s a Bodrogtorok fölött, Rakamaztól északnyugatra (talán a elpusztult Szegi község irányában) szolgált átkelőhelyül a Tiszán. Említi a zaztyi apátság7) 1067. évi alapítólevele. Kythcze — Ticze, azaz Tiszarévnek olvassa Ortvay. IV. Béla királynak a fentebb Chwurkefüzerenél idézett adománylevele Kenyérlő irányában említi Zemplén- és Szabolcsvármegyék határvonalán. Tudnunk kell, hogy az Árpád-kori okiratok a Ticze, meg a Tisza neveket léptennyomon fölcserélik. Ma is hallani a Tisza nevét néptől igy: Ticza. Latrica — Latorcza-rév (L. „Akk“ IV. évf. 137. lapon.) Lucy-portus — a luczi tiszairév, említi Béla király névtelen jegyzője, mondván, hogy Árpád vezérnek Zemplénből a bihari herceghez (Memmorouthoz) indult követei „Usubuu (Öcsöb) és Velek a Tisza vizén a luczi réven átevezének.“ — Azt vélem, hogy a luzházi rév (portus domus de luz), melyet III. Honoriusz pápának 1227-ben kelt bullája említ, meg a Lucy-portus egy és ugyanaz. Reue, rew = rév. A Tolcsva vize (super vadum fluvii Töltishoaten) * * 71 A mai Százd-Monostor Borsod-vármegyében. — Csánkv id. m. I. köt. 179. lapon. *) Cap. XX.