Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1904 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1904-01-01 / 1. szám
12 tartatott s a Barkóczy grófok levéltárában ma is látható, amelybe régidőtől fogva beiktatták a nevezetes hazugságokat az illető hazug nevével együtt, ahonnan most is megvan a vármegyében, hogyha valaki hihetetlen dolgot beszél, azt mondják rá: „bé lehetne ezt a Csicsvai könyvbe írnia..“ Latinból:(Folytatjuk.) (Matolai Etele. Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről. (91. Folytatás.) 61. §. Ugyanabban az esztendőben a Kassa várost, a déli végén, új várkastéllyal, vagyis citadellával erősítették meg, melynek építése alkalmából a zempléniek tetemes mennyiségű építőt átszállítottak a citadella céljából Kassára, Ampringen kormányzó rendelete következtében. 617. §. Mivel pedig az elégedetlenkedőknek menedékhelyet legfőképp Erdély fejedelme nyújtott, Kassára tanácskozást hívtak egybe, hogy miképp lehetne őket Erdélytől elvágni; minthogy azonban az elégedetlenkedők ösztökélőjének, az ottomán portának segítsége nélkül azt megcselekedni lehetetlen volt, belátták, hogy a neki vadultak visszaédesgetéséhez vezető egyetlen eszköz, próbát tenni nyájas szavakkal. így történt, hogy helyiségenkint körözvényeket hirdettek ki: „Bóldog a’ ki „másnak kárán tanul, a’ki pedig „a’ maga veszedelme után sem„okosodik, legboldogtalanabb, »minémünek nagy részint mutatta „magát lenni a’ Felső Magyar Ország, annyiszor ell pártolván Koronás Királlyátul, mert azon gonosz végre az Erdélyiek segitt„ségét soha úgy nem vette, hogy „valamelly Keresztény vár, avagy „város egész tartományostul Pogány kezébe ne csúszot vólna „&c. Az hallatik ugyan a’ pártolok között: veszszen el (úgymond) „inkább az Országunk, hogysem a’ „Németh birja, de kérdenéd meg „a’ Görög, Bolgár, és Rácz Országbélieket, ha inkább nem „akarna é a’ Keresztény Császár „birodalmát a’ Pogányok igájánál? „&c.“ (Itt azoknak, a kik eszökre térnek, bocsánat, részben javaik visszaadása igértetik, az evangélikusoknak azonban nem engedtetik vallásgyakorlat.) A befejező mondat Szent Pálnak a Galatabeliekhez szóló 5. fejezetből kivett 5. vers, hogy: „Ha egymást „marjátok, és eszitek, meg lássátok, hogy egymástul meg ne „emésztessetek.“ Kelt a kassai hadkerületből (ex Generalatu.) 1676. febr. 20-án (P. H.) 618. §. Említésre méltó még 1 Vagyis : 1076-ban, t. i. mikor I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem holttestét nagy pompával, fegyveres csapatok fedezete alatt, Zboróról Kassára szállították s ott eltemették. — Szepesházy—Thiele azt írják Kassa sz. kir V. történetéből az 1676. évről, hogy: »wurde hier ein Erdbeben versport« (Merkwürdigkeiten des Königreiches Ungern. 1. B. 132.) Azt hiszem, hogy ez a földrengés, meg az az erősítés mint ok és okozat is összefüggésben vannak egymással. D.