Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01-01 / 1-4. szám

89 igen gyorsan haladt felfelé az ország méltóságainak lépcsőzetén. Már 20 éves korában Magyarország főkapitánya és tárnokmestere az 1552. évi okt. 19-én 22 éves korában pedig (1554. március 8-án) Ferdinánd király tanácsosai sorába iktatatták. 36 Élettársa Or­­szágh Ilona volt, kivel gyermektelen házasságban élt. Egykorú krónikaírónk feljegyzése szerint ez a Perényi Gábor még a fujószéltől is óvta az ő szép Ilonáját; férfira nem engedte nézni, annál kevésbé­ engedte, hogy férfival beszélgessen. Ha Peré­­nyinek férfivendége volt, Ilonának az asztalnál nem terítettek, ha Perényinek otthonról távoznia kellett s feleségét magával nem vihette, akkor a kastélynak valamelyik szobájába zárta és még az ablakokat is bepecsételtette, nehogy más férfira nézzen, vagy őt férjén kívül más férfi láthassa. 37 Miksa magyar király megkoronáztatásakor az a kitüntetés is éri Perényi Gábort, hogy a Szent István hüvelybe rejtett kardját Zemplén vármegyében szervezett 118 főnyi lovas bandérium élén ő vitte az uj király előtt. 38 Végre pedig 1563. dec. 27-én, 31 éves korában, Miksa király országbírói méltósággal ruházta fel. 39 Perényi Gábornak azonban amilyen fényes volt a pályafutása, éppen olyan sötét színek is tapadtak jelleméhez. Nem egyszer meg­rövidíti saját testvéreit, így, a többek között, 1568-ban nővére Or­solya Gyarmathi Balassa Frencné által, a fiai érdekében emelt panasz következtében a megfelelő negyed kiadása iránt törvényesen megintik.40 Bűntettekkel is vádolták az egykoriak, így azzal a rettentő váddal is illették, hogy testvérét, Ferencet, nyereségvágyból a Bod­rogba fulasztotta, nejét pedig, Országh Ilonát, hogy féltékenységből megmérgezte volna. Égbekiáltó bűnök voltak ezek. Korai halálát isten büntetésének ítélték kortársai. Meghalt 1567. jún. 7-én, életének 35. évében. Benne kihalt a Perényieknek u. n. nádori ága. 41 Perényi Gábor halála után Miksa király a sztropkai várbirtokot megbecsültette a kir. kamarával és ennek tanácsára áruba bocsátotta azt. Az első alkudozó Báthory György volt 42 ugyan, de a sztropkai várbirtok mindennek dacára két részletben Gersei Petheő János kir. főkamarásnak és mindkét nemű örököseinek adományoztatott 35,000 forint becsértékben. az első adomány­levél Bécsben kelt az 1568. szept. 9-én Esze­rint Gersei Petheő János a sztropkai várbirtoknak azt a részét kapja, amely birtok, mint a sárospataki vár tartozéka, a Perényi Gábor halálával szállott a koronára. 36 Szirmay: Történeti Jegyz. 255. §. 37 Buday: Polgári Lexikon III. 58. 38 Szirmay: Tört. Jegyz. 244. §. 39 и n „ 255. §. 40 Leleszi orsz. levéltár 1563. Ac. No. 28. 41 Pallas XIII. 931. 4* Akk. IX. 295.

Next