Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1912-01-01 / 1-4. szám
3z idegeneket, kik káraikért szüntelen panaszkodván, az országba jöveteltől őket végképp elijesztette, királyi neheztelésének terhe alatt keményen megparancsolja Kassa városának hogy, minden hadvivő szerszámait mozgósítva, azonnal szállja meg Perényi Miklósnak sztropkai várát és azt, minél hamarább bevéve, adja át a királyi harmincadosnak, hogy az azután az utasokat és kereskedőket megvédhesse s a károsultaknak elégtételt szolgáltathasson. (Kelt Budán, július 21-dikén 1483.) 23 Minthogy a királyi kirendelteknek Perényi István, a Miklós testvére, ellenszegülve őket megtámadta, Sztropkó várát Lábatlan András által ostrom alá vétette a király. Ennek következtében 1483-ban Sztropkó vára Perényiéktől elvétetett és a királynak továbbrendelkezéséig a , Lábatlan András gondjaira bízatott.24 Lábatlan András (Baranya vármegyéből Kisharsányi és Szenttamási Lábatlannak nevezte magát) 1483-ban Zemplén vármegye főispánja volt. Mátyás király többször bízta meg őt fontosabb hadi teendőkkel, mely küldetésének mindenkor derekasan meg is felelt.25 Perényi István fia, Imre, előkelő összeköttetései révén minden követ megmozgatott, hogy az apja bűneiért elvesztett birtokot visszaszerezhesse a családnak. A sok utánjárás végre is eredménnyel járt, mert az ország nádorának szavára Mátyás király kiengesztelődvén az elvett birtokot Perényiéknek visszaadta.26 Perényi Imre, később mint nádor és kunok főbírája, nagy tevékenységet fejtett ki országunk érdekében minden téren. Nevezetesebb szereplései közé tartozik az is, hogy II. Ulászló király menyasszonyának, Candalei Anna hercegnőnek, a francia király unokahugának, Magyarországba érkezésekor, magyar beszéd kíséretében a Drávánál ő adta át a király levelét és Magyarország akkori iparának leghíresebb termékét, a király ajándékát, t. i. három aranyos, nyolc-nyolc lóra való hintót, amelyek szépségükkel a franciákat nem kis bámulatra ragadták. 27 Mátyás király halála után egyszere négy trónkövetelő áhítozott a magyar korona után. Ezek között volt János Albert lengyel királyfi is, akit szülei akartak minden áron a magyar királyi székbe ültetni. Minthogy azonban a szép tervet nem sikerült megvalósítani, 1491. év elején Albert támadó hadával betört az országba és először is a Perényiek hatalmában lévő Sztropkó várát támadta meg. Ezúttal a vár védelmére síkra kelt két ifjú Perényi is ott lelte 23 Comissio propria Domini Mathiae Dei Gracia Regis Hungariáé. 24 Szirmay: Történeti Jegyzetek 121. §. 25 Pallas Nagy Lexikon XI. 148. 26 Szirmay: Történeti Jegyzetek 124. §. 27 Szalay: Magyar nemzet története, II. 313.