Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1912. január-december (18. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01 / 1-4. szám

37 idegeneket, kik káraikért szüntelen panaszkodván, áz országba jöve­teltől őket végképp elijesztette: királyi neheztelésének terhe alatt keményen megparancsolja Kassa városának hogy, minden hadvivó szerszámait mozgósítva, azonnal szállja meg Perényi Miklósnak sztropkai várát és azt, minél hamarább bevéve, adja át a királyi harmincadosnak, hogy az azután az utasokat és kereskedőket meg- védhesse s a károsultaknak elégtételt szolgáltathasson. (Kelt Budán, július 21-dikén 1483.) 23 Minthogy a királyi kirendelteknek Perényi István, a Miklós testvére, ellenszegülve őket megtámadta, Sztropkó várát Lábatlan András által ostrom alá vétette a király. Ennek következtében 1483-ban Sztropkó vára Perényiéktől el­vétetett és a királynak továbbrendelkezéséig a , Lábatlan András gondjaira bízatott.24 Lábatlan András (Baranyavármegyéből Kisharsányi és Szenttamási Lábatlannak nevezte magát) 1483-ban Zemplénvár- megye főispánja volt. Mátyás király többször bízta meg őt fonto­sabb hadi teendőkkel, mely küldetésének mindenkor derekasan meg is felelt.25 Perényi István fia, Imre, előkelő összeköttetései révén minden követ megmozgatott, hogy az apja bűneiért elvesztett birtokot visz- szaszerezhesse a családnak. A sok utánjárás végre is eredménnyel járt, mert az ország nádorának szavára Mátyás király kiengeszte- lődvén az elvett birtokot Perényiéknek visszaadta.26 Perényi Imre, később mint nádor és kunok főbírája, nagy tevékenységet fejtett ki országunk érdekében minden téren. Nevezetesebb szereplései közé tartozik az is, hogy II. Ulászló király menyasszonyának, Candalei Anna hercegnőnek, a francia király unokahugának, Magyarországba érkezésekor, magyar beszéd kíséretében a Drávánál ő adta át a király levelét és Magyarország akkori iparának leghíresebb termékét, a király ajándékát, t. i. három aranyos, nyolc-nyolc lóra való hintót, amelyek szépségükkel a franciákat nem kis bámulatra ragadták. 27 Mátyás király halála után egyszere négy trónkövetelő áhítozott a magyar korona után. Ezek között volt János Albert lengyel királyfi is, a kit szülei akartak minden áron a magyar királyi székbe ültetni. Minthogy azonban a szép tervet nem sikerült megvalósítani, 1491. év elején Albert támadó hadával betört az országba és először is a Perényiek hatalmában lévő Sztropkó várát támadta meg. Ezúttal a vár védelmére síkra kelt két ifjú Perényi is ott lelte 23 Comissio propria Domini Mathiae Dei Gracia Regis Hungáriáé. 24 Szirmay: Történeti Jegyzetek 121. §. 25 Pallas Nagy Lexikon XI. 148. 26 Szirmay: Történeti Jegyzetek 124. §. 27 Szalay: Magyar nemzet története, II. 313.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék