Aetas, 1987 (3. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Telepítések Csátalja, Gara és Vaskút községekben 1945–1949 között

TÓTH ÁGNES : TELEPÍTÉSEK CSATALJA, GARA ÉS VASKÚT KÖZSÉGEKBEN 1945-1949 KÖZÖTT Magyarország legújabbkori történelmének egyik legmeg­rázóbb, s talán máig legfájóbb időszakának azokat a telepíté­si akciókat tekintjük, amelyek a II. világháború befejezése előtt elkezdődtek, s egyes területeken 1949-ig elhúzódtak. Adósságaink ezen a területen is nagyok. A mielőbbi reális, ugyanakkor emberi vonatkozásaiban is árnyalt szembenézést ép­pen a lezajlott események mikéntje tenné szükségessé. A buko­vinai személyek hazatérítése, a sváb lakosság egy részének kitelepítése, a szlovák - magyar lakosságcsere keretében le­zajlott telepítések, valamint a belső települések - telepíté­sek befejeződésével ugyanis nem szűntek meg a konfliktus­hely­zetek. Az imént említett események, elsősorban olyan nemzetisé­gek lakta területeken zajlottak - Dunántúl, Észak-Bácska -, ahol az együttélő nemzetiségek, népcsoportok viszonya sem volt súrlódásmentes. A sok esetben jogi háttér nélkül végrehajtott telepítések,a kényszerszülte megoldások, a technikai készület­lenség,­­a helyi és egyéni akciók, hatalmaskodások, csak tovább mélyítették a már meglévő ellenségeskedéseket, téves beidegző­déseket, előítéleteket. S olyan nagy arányú átrendeződésekhez vezettek, amelyek következtében a lakosság nemzetiségi meg­oszlása teljesen megváltozott, de megváltozott a Lakosság tár­sadalmi, foglalkozási, életkor szerinti összetétele is./1/ Véleményünk szerint az eseményeknek, a megtörténteknek csak a minél reálisabb, s a lehetőségek szerinti legteljesebb ismerete segíthet hozzá a beidegződések, előítéletek levetkő­zéséhez. Dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy három észak-bács­kai község - Gsátalja, Gara és Vaskút - esetében megvizsgál­juk a II. világháború után lezajlott telepítéseket s azok gaz­dasági, társadalmi, politikai hatását az adott területen.

Next