Aetas, 1987 (3. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Telepítések Csátalja, Gara és Vaskút községekben 1945–1949 között
» - - --.» i „ír * t ' • Tehát elsősorban a helyi társadalom nézőpontjából kívánjuk vizsgálni a történteket, s az országban lezajló folyamatokat, eseményét csak vázlatosan, a kölcsönhatások szempontjából érintenénk. Továbbá szeretnénk fölhívni a figyelmet azokra az általánosnak mondható tendenciákra, amelyek a telepítések gyakorlati megvalósításánál, nemcsak e három községben figyelhetők meg, de a vármegye főispánjának, alispánjának és a járási főjegyzőségek meglévő iratanyagának ismeretében - a többi csonka Bács-Bodrog vármegyei községekben is, ahol ki- és betelepítésekre sor került. A fent említett három község együvé kerülését továbbá nemcsak a földrajzi "összetartozás", az egy bokorban való elhelyezkedés indokolja, de még inkább az a tény, hogy a vármegye e három községében 1944 őszén - részben máslehetőségek híján - mintegy 1800-1900 bukovinai székely telepedett le,/2/ a Dél-Bácskából való menekülés után. 3 számos más vonatkozásban is magukon viselik ezek a községek azokat a sajátosságokat - pl. a Jugoszláviából menekültek és kiutasítottak hosszabb időre ezen a területen való meghúzódása; a dunántúli és Budapest környéki harcok elhúzódásával a megnövekvő orosz beszolgáltatási kötelezettségek terhe, a sebesültek ápolása stb. - , amelyek az egész csonka Bács-Bodrog vármegye helyzetét is jellemezték. Részletesen nem kívánunk foglalkozni a kormány, s a pártok 1945 utáni állásfoglalásának alakulásával, változásával sem a nemzetiségi ügyeket, sem a ki- és betelepítéseket illetően. Miután azonban azokra az anomáliákra minden egyes esetben rá kívánunk mutatni, melyek éppen az elvi állásfoglalások, a törvény adta lehetőségek és a gyakorlat között fönnállottak, szükséges elég rövid, s jóllehet sok esetben sommásnak tűnő vázlatos áttekintést adnunk a pártok s a kormány állásfoglalásáról, változásairól. Ezt megtennünk azért is nagyon fontos, mert az egyes községek elöljáróságai a sváb lakossággal szemben, jogi fedezet nélkül alkalmazott, hátrányos megkülönböztetéseiket alispáni főispáni, vagy belügyminiszteri utasításra hajtották végre.