Aetas, 1994 (9. évfolyam)
1. szám - FIGYELŐ - A Piasztok és az Árpádok dinasztikus kapcsolatai. (Kazimierz Jasiński: Rodowód pierwszych Piastów. Warszawa–Wrocław, 1993.) Sroka, Stanisław
tehát I. (Megújító) Kázmér uralkodását s nem - ahogy azt eddig tették - II. Mieszkó idejét I. Béla és II. Mieszkó leányának házasságából három fiú született: Géza, Ulászló és Lambert, valamint három leány: Zsófia, Ilona és egy névről nem ismert. Az Árpád-ház leszármazását bemutató, általam ismert, főleg a legújabb genealógiai táblázatok Béla gyermekei között egy Eufemia nevű leányt említenek, aki Ottó morva herceg felesége volt. Egy cseh genealógus, Barbara Krzemiewska kutatásai szerint az említett leány nem Béla gyermeke volt, hanem a testvéréé, I. András királyéé. A II. Mieszkó lányának szentelt életrajzban a szerző foglalkozott Adelhaid származásának problémájával is, aki I. András leánya és Wratyslaw cseh herceg felesége volt. K. Jasinski szerint Adelhaid András korábbi, de közelebbről nem ismert házasságából származott. Ezek szerint I. András házassága Bölcs Jaroszláv leányával már a magyar király második házassága lett volna (149. old.). A kérdés vizsgálatának a szerző utóbb külön értekezést is szentelt 10. A következő lengyel-magyar dinasztikus kapcsolat Ulászló Hermán házassága volt Salamon magyar király özvegyével, Judittal, aki III. Henrik császár leánya volt. Judit Salamon 1087-ben bekövetkezett halála utáni évben ment férjhez a lengyel herceghez, akitől három leánya született. A gyermekek közül csak egyet, Ágnest ismerjük név szerint. Judit 1100 körül halt meg március 14-én. A bennünket érdeklő időszak utolsó Piaszt-Árpád-házi házassága II. (Öreg) Mieszkó házassága volt Erzsébet magyar királyleánnyal. A leányt azonban a magyar történészek legújabb munkáikban következetesen Gertrudnak nevezik ki, miközben kétségkívül Erzsébet volt a neve. Ilyen név alatt említik őt a korabeli lengyel nekrológok12. A leány származása is problémák forrása. A magyar történetírásban Erzsébet (Gertrúd) mint II. Béla király leánya jelenik meg13. Az információ Dlugosztól származik14. Ezt a feltételezést azonban már O. Balzer is elutasította, mivel időrendi szempontokból nem volt helytálló. A házasság idején II. Béla leánya ugyanis legfeljebb 8-9 éves lehetett. II. Béla és felesége, Ilona házasságát 1130 körülre tehetjük, Erzsébetet pedig legkésőbb 1138-ban vette nőül III. Mieszkó. Ezért a Piasztok Genealógiájának múlt századi szerzője tényként kezeli, hogy Erzsébet nem a leánya, hanem a testvére lehetett II. Bélának, tehát apja Álmos herceg volt 15. Jasinski viszont Balzer tézisét utasítja el, abból kiindulva, hogy a források (Ortlieb és Wincenty Kadlubek Krónikái) Mieszkó első feleségét a magyar király leányának nevezik, miközben Álmos ekkor herceg volt. Ezenfelül -teszi hozzá Jasinski -, ha Erzsébet Álmos leánya lett volna, Erzsébetnek Mieszkóval kötött házasságából származó, szintén Erzsébetnek nevezett leánya és Sobieslaw cseh herceg nagyon közeli -másodfokú - rokonok lettek volna. Az ilyen házassághoz az engedély megszerzése nagyon kivételes esetnek számított volna. Jasinski itt azzal a hipotézissel áll elő, hogy III. (Öreg) Mieszko feleségének az apja II. István király volt. Ismertek számára a magyar források utalásai II. István utódnélküliségéről, de ezeknek nem ad hitelt, mivel nem maradtak fenn eredeti verziójukban, következésképpen sok pontatlanságot tartalmazhatnak (237. old.). A bemutatott genealógiai monográfia, mivel a legrégebbi lengyel-magyar házassági kapcsolatokkal is bőven foglalkozik, a lengyel mellett a magyar középkor kutatói számára is figyelmet érdemlő, hasznosítható munka. Érdemes felhívnunk erre a figyelmet, mivel amint ez Jasinski művéből is kitűnik, egymás tudományos eredményeinek ismerete nem tartozik a közös magyarlengyel múltunkkal foglalkozó történészek fő erősségei közé. Stanislaw Sroka