Aetas, 1997 (12. évfolyam)

2-3. szám - TANULMÁNYOK - Berend Nóra: Paterna devotio vagy propria professio? A középkori gyermekfelajánlás történetéhez

BEREND NÓRA Paterna devotio vagy propria professio? A középkori gyerckfelajánlás történetéhez Pach Zsigmond Pálnak A szerzetesi közösségek legfőbb utánpótlási forrása hosszú évszázadokon keresztül az oblatio, a gyerekfelajánlás intézménye volt. 1 Már maga a név is a szülők kiemelkedő szerepére utal, hiszen a latin „felajánlani" szóból ered. A korai középkorban, a 12. század második feléig a szülők kolostorba adhatták gyerme­keiket, ahol azok, a megfelelő életkort elérve (fiúk 14, lányok 12 éves kor) szerzetesi vagy apáca fogadalmat tettek. A gyermeknek nem volt beleszólása sorsába, akár akarta, akár nem, a közösség tagja maradt élete végéig. A magyar szent Margiton kívül a középkor számos híres egyénisége az oblatusok közül került ki: így például Suger Saint-Denis apátja, Hildegard von Bingen és Aquinói Tamás. Ahogy Margit példája is bizonyítja, korántsem kell azt képzelni, hogy minden ilyen módon felajánlott gyermek el akarta hagyni a szerzetesi életet; voltak, akik akár szüleik későbbi ellenkezése ellenére maradtak a kolostorban. Az egyház ugyan megtiltotta a szülőknek, hogy később, véleményüket meg­változtatva kivegyék a gyerekeket a kolostorból, de - főként nagy világi hatalommal rendelkező szülők esetén - e szabályt nem mindig tartották be. Azok az oblams-ok, akik később írtak az oblatio-ról, nagyon különböző álláspontokat képviseltek, így nem általánosítható az oblatio hatása magukra a gyerekekre. Például Hrabanus Maurus, maga is oblatus, kiállt a visszavonhatatlan oblatio érdekében, minden befolyását latba vetve, hogy megakadályozza egy lázadó oblatus távozását (lásd alább). Hildegard von Bingen, Scivias című művében (1141-1151) Isten szájába adja a nézetet, hogy ne kényszerítsenek gyermekeket a kolostori életre; a szülők feladata úgy nevelni a gyereket, hogy az önakaratából válassza a kolostort. 2 Aquino-i Tamás úgy vélte, hogy ugyan üdvös a gyerekek kolostori neveltetése, de nem kötheti őket visszavonhatatlanul a ' Az oblatio-val foglalkozó szakirodalom megtalálható a következő könyvek bibliográfiájában: BoswelL, J.: The Kindness ofStrangers: The Abandonment of Clüldren in Western Europe from Late Andquity to the Renaisssance. Pantheon, New York, 1988. (a továbbiakban: Boswell); Quinn, P.: Better than the Sons of Kings: Boys and Monks in the Early Middle Ages. Peter Lang, New York, 1989. (a továbbiakban: Quinn); Lahaye-Geusen, M.: Das Opfer der Kinder: Ein Beitrag zur Liturgie- und Sozialgescliichte des Monchtums im Hohen Alittelalter. Oros Verlag, Altenberge, 1991.; De long, M.: Kind en Klooster in de Vroege Middeleeuwen: Aspecten van de Schenking van Kindercn aan Kloosters in het Frankische Rijk (500-900). Universiteit van Amsterdam, Amsterdam, 1986. (a továbbiakban: De Jong 1986.) 2 Migne, J.: Patrologia Latina 197. k., 590-91.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék