Aetas, 1999 (14. évfolyam)

1-2. szám - MŰHELY - Jánoska Antal: A magyar kártya története, ikonográfiája, készítői

Kártyacsom­agol­ás: 1960 előtt jellemzően papírburkolat, ritkán kartondoboz. A csomagolásokon a gyártó általában feltüntette a kártya nevét (típusát) és gyártási számát, a lapok számát, a készítő ne­vét és címét. A burkolaton kör alakú nyílást hagytak a kártyabélyegzésnek. 1882-1949 kö­zött Magyarországon a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő játékkártyák papírcsomagolá­sát zárjeggyel kellett ellátni.28 1960 után csökkent a papírcsomagolás szerepe, helyét a cello­fán vette át. 1980 után ismét növekedett a kartondoboz csomagolás gyakorisága. A magyar kártya változatai: Alkalmi kiadások rajzolói általában alkalmazkodtak a hagyományos képekhez, éppen ezért stílusukban sem nagyon változatosak a különböző gyártmányok rajzai. A „B" típus megőrizte a korai Teli-kártyák ász lapjainak jellegzetességeit. Az „A" típus ász lapjain jelen­tősebb változást tapasztalunk. Az alsó, felső és király lapokon csak két rajz és a nevek felirata változott meg. A korai kártyák alakos lapjainak motívumait a „B" típus őrizte meg. A kártyák gyártóinak felsorolása előtt emlékezzünk meg néhány, grafikailag is érdekes Teli-kártya változatról. - Giergl János 1855 körül új, festmény hatású képekkel adott ki Teli-kártyát magyar nyelvű feliratokkal.29 - Giergl István 1860 körül „Neueste Schweizer Deutsche" néven újította meg a Tell­kártyát. Az alsó, felső és király lapokon alig változtatott, az ászokon viszont új, egy­alakos képeket látunk. A kártyacsomagból csak 18 lap maradt meg.30 Ezek különleges­sége, hogy 12 kártya metszete teljes egészében látható, és 6 lapra átlós felezéssel két kártyakép rajza került. A lapokat kártyatrükkökhöz preparálták. Kolb Jenő ugyan közli a tök ász és a piros ász képeit, azonban teljes azonosságot csak a piros ászok kö­zött fedezhetünk fel. Cégjelzés nincs a lapokon. Giergl István szerzőségére két körül­mény enged következtetni: 1.) a piros VII lapon olvasható szövegtöredék „k 1­ső kir. szab.kártya gyárából Pesten". Giergl István több kártyáját ismerjük hasonló felirattal. 2.) Kolb a Nemzeti Múzeumban feltehetően látta a teljes kártyacsomagot, könyvében két lap képét is közölte.31 E sorok írója 1985-ben már nem találta meg az 1939-ben feljegyzett tulajdonosnál.­­ Wilner József a korai típus készítése mellett 1860 körül gyermekkártyaként, patience méretben adta ki a Teli-motívumokat. Néhány lapon megváltoztatta a kártyaképet: a számozott lapokon csak a sorozatjelek szerepelnek; az alsó, felső és ász lapok feliratai elmaradtak; az ászokon az alábbi rajzolatokat látjuk: piros: nő sarlóval; tök: nő vi­rágfűzérrel; zöld: szüretelő nő gyermekével; makk: tűznél melegedő nő.32­­ A Piatnisz Kártyagyár Bécsben az „A" és „B" típusokat egyaránt nagy számban készí­tette. Később más kártyagyártók is átvették a Piatnik képeket és napjainkig ezekkel ké­szül a Teli-kártya. Az egyik korai Piatnik példányon „J. Sürch sc. Wien 1864" olvas­ható, s ez Josef Sürch, bécsi metsző munkája volt. 1875 körül a „B" típus jelzése „J. N.", azaz Josef Neumayr. Ismereteink szerint ő rajzolta meg elsőként a „B" típus képeit.33 20 Kártyalexikon 432. 29 Yale Egyetem Könyvtárának gyűjteménye. New Haven, Nr. HUN 5­0,() Babe, Dame, König 100. Kolb Jenő: Régi játékkártyák. Hungária Könyvek, Budapest, 1939. 69. 12 BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye, Nr. 13515 33 Spielkartenangebot XVI, MGM, München, 1991, Nr. 439 és 440.

Next