Aetas, 2001 (16. évfolyam)
1. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Kisantal Tamás–Szeberényi Gábor: Hayden White „hasznáról és káráról” (Narratológiai kihívás a történetírásban)
KISANTAL TAMÁS-SZEBERÉNYI GÁBOR Hayden White „hasznáról és káráról" Narratológiai kihívás a történetírásban „Úgy vélem, hogy a munkám iránti esetleges magyarországi érdeklődés elsősorban Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe című könyvem népszerűségének köszönhető" - írta Hayden White történetelméleti esszéiből összeállított, 1997-es magyar válogatáskötete előszavában. Bár e hiánypótló - gyűjteményes kötet megjelentetését kétségkívül White 1973-ban napvilágot látott főművének nagy nemzetközi visszhangja indukál(hat)ta, maga a Metahistory2 a mai napig sem túl széles körben ismert a magyarországi nagyközönség, és különösen nem a szűkebb történészszakma előtt. Mi több, nem csupán White-ról, de (közvetve) magáról a Metahistory-ról is e válogatásból nyerhetett először képet a magyar olvasó.3 Ugyanakkor e kötet is - bár átfogó módon reprezentálja a szerző történetelméleti szempontjait - adós maradt a White-féle gondolatrendszer középpontjában álló - és e tekintetben talán a legeredetibbnek mondható - ún. történeti tropológia-modell bemutatásával.A White e modellt a legkonzisztensebb formájában csaknem három évtizeddel ezelőtt, a Metahistory bevezető fejezetében (Introduction: The Poetics of History) foglalta össze, melynek magyar fordítását az alábbiakban közöljük. Úgy érezzük azonban, hogy nem haszon nélkül való, ha elöljáróban felvázoljuk White munkásságának - számos tudományágat érintő - nemzetközi és (lényegesen csekélyebb mértékű) magyarországi recepcióját, majd szólunk a White-féle narratológia elméleti hátteréről. Végül a Metahistory révén gyakran a „posztmodern történetírás" előfutárának, vagy egyenesen a posztmodern történetelmélet alapszerzőjének tekintett historikus nézeteit a (valódi?) posztmodernhez való viszonyának tükrében tesszük vizsgálat tárgyává, mindenek előtt a „történelem relativizálásának" és általában a történetírói tevékenységnek az etikai aspektusaira összpontosítva.5 1 White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, 1997. (a továbbiakban: White 1997.) 7. 2 White, Hayden: Metahistory: The Historical Imagination in Ninteenth-Century Europe. Baltimore, 1973. (a továbbiakban: White 1973.) 3 White-tól az említett köteten kívül eddig három tanulmány jelent meg magyarul: White, IT: A ténybeli ábrázolás fikciói. Műhely, 1997. 4. szám, 62-68.; White, H.: Megjegyzés az újhistorizmushoz. Helikon, 1998. 1-2. szám, 34-44.; White, H.: A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában. Aetas, 1996. 1. szám. 98-118. (fordította: Deák Ágnes) [Utóbbi a Whitekötetben is szerepel, Braun Róbert fordításában: White 1997. 103-142. Olvasható magyarul Ewa Domanska White-tal készített interjúja is: Domanska, Ewa: Fehér Tropológia, avagy Hayden White és a történetírás elmélete. „2000", 1999. szeptember, (a továbbiakban: Domanska 1999.) 41-44. 4 E hiányosságra már a kötet recenzense, Gyáni Gábor is felhívta a figyelmet. (Gyáni Gábor: Történelem: Tény vagy fikció? BUKSZ, 1999. ősz. 273-283., itt: 276.) A jelen tanulmány igen sokat köszönhet Gyáni e „könyvismertetésének", ami inkább a White-féle koncepció alapos ismertetését nyújtó önálló tanulmánynak tekinthető. Némileg átszerkesztett változata megtalálható az alábbi kötetben is: Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. (a továbbiakban: Gyáni, 2000) 48-70. 5 A cikk szerzői köszönetet szeretnének mondani a tanulmány elkészítésében nyújtott támogatásáért Thomka Beátának, a White-szöveg gondos lektorálásáért pedig Deák Ágnesnek (a fordítás megmaradt hiányosságai természetesen nem őt terhelik).