Aetas, 2004 (19. évfolyam)

1. szám - FIGYELŐ - Kispolgári identitás a 19. században (Heinz-Gerhard Haupt–Geoffrey Crossick: Die Kleinbürger. Ein europäische Sozialgeschichte des 19. Jahrhunderts. München, C. H. Beck, 1998.) Perényi Roland

Kispolgári identitás a 19. században Heinz-Gerhard Haupt — Geoffrey Crossick: Die Kleinbürger. Eine europäische Sozialgeschichte des ig. Jahrhunderts. München, C. H. Beck, 1998. 368 o. A kispolgárság egyike a legkevésbé kutatott társadalmi rétegeknek, ami részben a kis­polgári lét közös ismertetőjegyei azonosítási problémájának, részben pedig talán a kis­polgár szóra rakódott negatív értékítéletnek is köszönhető. Ezért is kezdett nehéz vállal­kozásba a német-angol szerzőpáros, amikor a „hosszú" 19. században kialakuló kispol­gárság európai társadalomtörténetének ösz­szefoglalásába belevágott. A szerzők összehasonlító módszerrel kí­sérlik meg bemutatni azokat a közös jellem­zőket, amelyek a nyugat-európai kispolgár­ságot mint egységes osztályt meghatározták. Az összehasonlítás módszere azt a veszélyt hordozza magában, hogy az amúgy is nehe­zen elkülöníthető társadalmi csoport az or­szágonkénti különbségek miatt elveszíti egységét. Szerencsére a szerzőknek sikerült megtalálni az egyensúlyt a kispolgári identi­tás általános jellemzőinek leírása és a nem­zeti sajátosságok bemutatása között. Az ösz­szehasonlításhoz a példákat elsősorban Franciaországból, Nagy-Britanniából és Né­metországból vették, ami kiegészül belga, osztrák és olasz utalásokkal (a kelet-európai viszonyok mellőzését nyelvi problémákkal és az itteni kutatás hiányosságaival magya­rázzák a szerzők). A nemzetközi összehasonlítás módszerét különösen a politikai, gazdasági, valamint az intézményes keretek vizsgálatakor al­kalmazták, így például részletesen bemutat­ják a céhek szerepének és jogállásának vál­tozását a 18-19. század során, valamint a tömegpártok és érdekvédelmi szervezetek kispolgárságra gyakorolt befolyását a 19. század végén - 20. század elején. Bár a könyv a 18. század második felétől a 19. szá­zad végéig tárgyalja a kispolgárság társada­lomtörténetét, a szerzők külön kitekintő fe­jezetet szántak a kispolgárság (Magyaror­szágon is) részletesebben kutatott, két vi­lágháború közötti történetének. Kitüntetett figyelmet szentelnek egy, a korszak kutatá­sát meghatározó témának, a kispolgárság és a szélsőjobboldali tömegpártok kapcsolatá­nak. Itt elsősorban arra törekszenek a szer­zők, hogy árnyalják azokat a feltevéseket, amelyek részben a kispolgári értékrend ne­gatív megítéléséből, részben pedig a téma kutatásának hiányosságaiból adódnak. Rá­mutatnak például arra, hogy a kispolgárság és a szélsőjobboldal kapcsolatát eddig csak Németországban vizsgálták behatóan (azt is kizárólag a kispolgárságra korlátozva, és nem más társadalmi csoportokkal összevet­ve), majd ebből általánosítottak egész Eu­rópára, holott még a németországi választá­si adatok sem azt mutatják, hogy a kispol­gárság egyértelműen a nemzetiszocialista pártot támogatta volna. Kiemelik azt is, hogy a fasizmus kispolgári támogatottsága nem tekinthető általános európai jelenség­nek, mivel egyes országokban - például Angliában vagy Franciaországban - a szél­sőjobb vagy más tömegpártok jelszavainak esélyük sem volt a kispolgárság megnyeré­sére. A szerzők egyrészt saját kutatásaikból kiindulva, másrészt pedig az adott orszá­gokról készült munkák felhasználásával próbálják megfogalmazni azokat a főbb pontokat, amelyek meghatározták a nyugat­európai kispolgárság csoportidentitását. A könyv mégsem tekinthető olyan, a nyuga­ti szakirodalmat kivonatoló összefoglalás­nak, amely ezen felül nem nyújt sokkal töb­bet az olvasónak. A már elvégzett kutatások eredményeinek felhasználása nemcsak a szer­zők munkáját könnyítette meg, hanem az

Next