Aetas, 2004 (19. évfolyam)
1. szám - FIGYELŐ - Kispolgári identitás a 19. században (Heinz-Gerhard Haupt–Geoffrey Crossick: Die Kleinbürger. Ein europäische Sozialgeschichte des 19. Jahrhunderts. München, C. H. Beck, 1998.) Perényi Roland
Kispolgári identitás a 19. században Heinz-Gerhard Haupt — Geoffrey Crossick: Die Kleinbürger. Eine europäische Sozialgeschichte des ig. Jahrhunderts. München, C. H. Beck, 1998. 368 o. A kispolgárság egyike a legkevésbé kutatott társadalmi rétegeknek, ami részben a kispolgári lét közös ismertetőjegyei azonosítási problémájának, részben pedig talán a kispolgár szóra rakódott negatív értékítéletnek is köszönhető. Ezért is kezdett nehéz vállalkozásba a német-angol szerzőpáros, amikor a „hosszú" 19. században kialakuló kispolgárság európai társadalomtörténetének öszszefoglalásába belevágott. A szerzők összehasonlító módszerrel kísérlik meg bemutatni azokat a közös jellemzőket, amelyek a nyugat-európai kispolgárságot mint egységes osztályt meghatározták. Az összehasonlítás módszere azt a veszélyt hordozza magában, hogy az amúgy is nehezen elkülöníthető társadalmi csoport az országonkénti különbségek miatt elveszíti egységét. Szerencsére a szerzőknek sikerült megtalálni az egyensúlyt a kispolgári identitás általános jellemzőinek leírása és a nemzeti sajátosságok bemutatása között. Az öszszehasonlításhoz a példákat elsősorban Franciaországból, Nagy-Britanniából és Németországból vették, ami kiegészül belga, osztrák és olasz utalásokkal (a kelet-európai viszonyok mellőzését nyelvi problémákkal és az itteni kutatás hiányosságaival magyarázzák a szerzők). A nemzetközi összehasonlítás módszerét különösen a politikai, gazdasági, valamint az intézményes keretek vizsgálatakor alkalmazták, így például részletesen bemutatják a céhek szerepének és jogállásának változását a 18-19. század során, valamint a tömegpártok és érdekvédelmi szervezetek kispolgárságra gyakorolt befolyását a 19. század végén - 20. század elején. Bár a könyv a 18. század második felétől a 19. század végéig tárgyalja a kispolgárság társadalomtörténetét, a szerzők külön kitekintő fejezetet szántak a kispolgárság (Magyarországon is) részletesebben kutatott, két világháború közötti történetének. Kitüntetett figyelmet szentelnek egy, a korszak kutatását meghatározó témának, a kispolgárság és a szélsőjobboldali tömegpártok kapcsolatának. Itt elsősorban arra törekszenek a szerzők, hogy árnyalják azokat a feltevéseket, amelyek részben a kispolgári értékrend negatív megítéléséből, részben pedig a téma kutatásának hiányosságaiból adódnak. Rámutatnak például arra, hogy a kispolgárság és a szélsőjobboldal kapcsolatát eddig csak Németországban vizsgálták behatóan (azt is kizárólag a kispolgárságra korlátozva, és nem más társadalmi csoportokkal összevetve), majd ebből általánosítottak egész Európára, holott még a németországi választási adatok sem azt mutatják, hogy a kispolgárság egyértelműen a nemzetiszocialista pártot támogatta volna. Kiemelik azt is, hogy a fasizmus kispolgári támogatottsága nem tekinthető általános európai jelenségnek, mivel egyes országokban - például Angliában vagy Franciaországban - a szélsőjobb vagy más tömegpártok jelszavainak esélyük sem volt a kispolgárság megnyerésére. A szerzők egyrészt saját kutatásaikból kiindulva, másrészt pedig az adott országokról készült munkák felhasználásával próbálják megfogalmazni azokat a főbb pontokat, amelyek meghatározták a nyugateurópai kispolgárság csoportidentitását. A könyv mégsem tekinthető olyan, a nyugati szakirodalmat kivonatoló összefoglalásnak, amely ezen felül nem nyújt sokkal többet az olvasónak. A már elvégzett kutatások eredményeinek felhasználása nemcsak a szerzők munkáját könnyítette meg, hanem az