Aetas, 2005 (20. évfolyam)

3. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Majtényi György: Az „új kultúrtörténet”-ről

Más szempontból, de ugyancsak a történetírás hagyományos eljárásainak szándékos megsértését jelenti Lynn Huntnak a francia forradalom történetéről írott „családregé­nye".36 A könyvben a szerző populáris műveket, ponyvákat és művészeti alkotásokat is ele­mez. A rendelkezésére álló adatokat, történeteket egy népszerű elmélet, Sigmund Freud fiúk és apák konfliktusáról szóló teóriájának felhasználásával szervezi újabb történetbe. Munkája így nem igazán illeszkedik ahhoz a történetírói hagyományhoz, mely a különböző társadalmi csoportok érdekellentétből fakadó harcaként ábrázolta a forradalmat. Huntnak a Totem és a tabu nyomdokain haladó értelmezése szerint a francia forradalomban a testvérek (a nép) harcolt az apa (a király) ellen, Marie Antoinette pedig a „rossz anya" volt, aki magatartásával nagyban hozzájárult a fivérek haragjához, lázadásához. Hunt eljárása vélhetőleg azon a belátáson alapul, hogy a múltat a maga teljességében, a történetírói szán­dékoktól mentesen képtelenség rekonstruálni (egyformán önkényes így például a francia forradalom történetének marxi vagy freudi alapon történő rekonstrukciója37). A felismerés hatására, hogy a múlt különböző szempontú rekonstrukciói között nincs lényegi különbség, Hunt nagyobb elbeszélői szabadságot engedélyez magának, mint a történetírók hagyomá­nyosan: könyvében nemcsak az adatok és a történetek, de a tudományos beszédmódok kö­zött is szabadon válogat. E történeti munka és freudi családregény szerzője, Lynn Hunt tevékeny szerepet vállalt az „új kultúrtörténet" megalkotásában, jelenlétének tudatosításában; történészi munkás­sága emellett a historiográfia elméleti problémáival szembesülő (szembenéző) történészek útkereséseit is példázza. Az alábbiakban közölt tanulmánya a francia forradalom történeté­nek ugyancsak újszerű, a korábbi történetírói sémáktól mentes értelmezése. Elemzésében azt bizonyítja, hogy a pornográfiának sajátos funkciója, politikai szerepe volt a francia for­radalom időszakában, a társadalmi indulatok kifejezőjévé vált. A pornográfia ilyetén ábrá­zolása - azáltal, hogy a szerző tárgyát tágabb kontextusba, a politikai események „szöveg­környezetébe" helyezi - metaforikus jelentést tulajdonít a látszólag legkevésbé sem metafo­rikus műveknek. A tanulmány szórakoztató olvasmány nyújt, és ezáltal azt is érzékelteti, hogy új távlatok nyílnak a történész előtt, ha kilép saját szűkebben értelmezett diszciplíná­jának keretei közül, több képzelőerővel és sokkal szabadabban szőheti történetét. 36 Hunt, Lynn: The Family Romance of the French Revolution. London, 1992. A kötet címe Freud: Familienroman der Neurotiker című esszéjére utal, amit Otto Rank adott közre 1909-ben. (XIII.) A könyv elemző ismertetése: Szívós Erika: Politikai tudattalan, i. m. 37 Egy korábbi tanulmányában Hunt a marxista értelmezések önkényességét bírálta. Hunt, Lynn: Review essay: Penser la révolution frangaise. History and Theory, 20. (1981) nr. 3, 313-323.

Next