Aetas, 2005 (20. évfolyam)
3. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Majtényi György: Az „új kultúrtörténet”-ről
történetírás keretein, s az 1980-as évek végén már Európában is általánosan ismert volt.14 A nyelvi fordulat kapcsán a legtöbbet hivatkozott könyv - amit ennek nyomán a változás egyik elindítójának tartanak - Hayden White Metahistory-ja (1973).15 ebben White - voltaképpen az intellektualista történetírás hagyományaiból következően - a 19. századi történetírók és történetfilozófusok munkáit s az azokban megnyilvánuló elbeszélő formákat elemezte. A történészek műveire mint irodalmi alkotásokra tekintett, és az egyes munkákat a műfajok elméletén s a szövegek retorikai, tropikus és ideológiai felépítettségén keresztül jellemezte.16 A Hayden White köpönyegéből előbújó történészekben ennek nyomán tudatosult, hogy a történeti művek is poétikai cselekedet eredményeképpen születnek, valamint a történetírók munkáit is jellemzi az elbeszélés eredendő szubjektivitása, és e felismerés kétségkívül irányította további útkereséseiket. A nyelv jelentés alkotó szerepének felismerése az elméleti nyelvészet hatásának tudható be, s a historikusok irodalomelméleti munkák nyomán kezdték elemezni a történeti művek, források narratív szerkezetét. Az 1980-as évektől kezdődően jelentős hatással volt az amerikai történetírásra a francia mentalitástörténet (histoire des mentalités), s a historikusok Foucault hatására a diskurzusok - így a történetírói szövegek szerepét hangsúlyozták a valóság formálásában.17 Az amerikai historiográfiában a változás kiváltó okaként emellett a nyugat-európai társadalomtörténetet s az ún. kritikai elméleteket nevezik meg. Miként Gérard Noiriel szellemesen megállapítja: míg a „nyelvi fordulat" alapvetően amerikai találmány, addig a „kritikai fordulat" „made in Finance termék".18 Az Annales szerkesztői ugyanis 1988-ban, majd 1989-ben szerkesztőségi jegyzetben fordultak a történészvilághoz, melyben a társadalomtudományok körében tapasztalható elbizonytalanodás hatására új módszerek alkalmazását, egy interdiszciplináris módszertan megteremtését szorgalmazták. Az első felhívás címe nyomán szokás kritikai fordulatról beszélni.19 A kritikai elmélet adaptációja további lehetőséget kínált az amerikai történészek számára a historiográfia megújításához, mivel hivatkozási alapot biztosított a legkülönbözőbb elméletek meghonosításához. Az állandó mozgást, a megújulást jelző szókapcsolatok (az „új" jelző, a „másképp" határozószó, vagy az „újragondolás" és a „fordulat" főnevek gyakori alkalmazása) is mutatják, hogy az 1980-1990-es években a historiográfiában markánsan fogalmazódott meg a változás, a változtatás igénye. A törésvonalak és az időhatárok kijelölése azonban meglehetősen önkényes; van, aki például az amerikai történetírás 1960-as évektől történő alakulását egyetlen folyamatnak te t4 Noiriel: A történetírás „válsága", 150-154. « White, Hayden: Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe. Baltimore, 1973. 16 LaCapra Rethinking Intellectual History című könyvében számos más elmélet adaptációjára is vállalkozott: A poetics of Historiography: Hayden White's Tropics of Discourse.; Who rules metaphor? Paul Ricour's Theory of Discourse.; Habermas and the Grounding of Critical Theory.; Marxism and Intellectual History. In: LaCapra, Dominick: Rethinking Intellectual History. Tests, Contexts, Language. Ithaca-London, 1994. 72-83.; 118-144.; 145-183.; 325-346. 17 Hunt, Lynn: Introduction: History, Cultur, and Text. In: Hunt, Lynn (ed.): The New Cultural History. Berkeley-Los Angeles-London, 1989. 6-9. 18 Nobbel: A történetírás „válsága", 149. 19 Histoire et sciences sociales. Un tournant critique? Annales E.S.C., 43. évf. (1988) 2. vol. 291-293.; Histoire et sciences sociales: tentons l'expérience. Annales E.S.C. 44. évf. (1989) 6. vol. 1317-1323. °d. Lásd Czoch Gábor-Sonkoly Gábor: Bevezető. In: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, 1995.17.