Aetas, 2005 (20. évfolyam)

3. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Majtényi György: Az „új kultúrtörténet”-ről

az irányzat lényegét illetően az a kötet, amely egy újabb konferencia után ugyanebben a so­rozatban, Lynn Hunt társszerkesztésében jelent meg, mely már a címében is fordulatot emleget: A kulturális fordulaton túl ( Beyond the Cultural Turn). A könyv az amerikai tár­sadalomtudományt ért új hatásokat térképezi fel, illetőleg ezeknek az elméleteknek a ko­rábbinál tudatosabb adaptációját célozza. A kulturális fordulat a nyelvi fordulat tovább­vitelétjelenti, a szövegelemzés módszereinek kiterjesztését a kultúra legkülönbözőbb jelen­ségeinek elemzésére. 2 5 Az új kultúrtörténet irányzata mára - az antropológiai szemlélet erőteljes térnyerése nyomán - szinte megkülönböztethetetlenné vált az angolszász gyöke­rekkel rendelkező történeti antropológiától, noha egyes elméletek (irodalomelmélet, elmé­leti nyelvészet stb.) hatásai itt sokkal erőteljesebbnek mutatkoznak, és historiográfiai je­lenlétének tudatosítását követően - miként az Annales iskolája az Egyesült Államokban ­erőteljesen hatott a különböző nemzeti historiográfiák útkereséseire: viszonyítási ponttá vált a történetírásban. Ha fentebb kitértem a társadalomtörténet marxista elkötelezettségére, akkor ugyancsak meg kell emlékezni az új kultúrtörténet baloldali liberális szemléletéről, történetírói prog­ramjáról. A deklarált cél ezúttal is egy demokratikus, pluralista, a különböző társadalmi csoportok igazságainak hangot adó historiográfia megteremtése (volt). A historikusok így azt hangsúlyozták, hogy korábban a nemzeti történelem értelmezése során az egyes szerzők az objektivitás eszményének a jegyében bizonyos szempontokat a többi fölé emeltek. A többség szempontjait az állami ideológia jegyében általános érvényűnek tekintették, és ezáltal bizonyos hangokat (egyes csoportok történeteit) kizártak a történetírás kánonjából. Ezzel szemben a történetírás „objektivitását" az jelentheti, ha a historiográfia többfélekép­pen is képes reflektálni a múltra, mivel minden csoportnak saját történelme, másokéval szembeállítható történeti igazsága van. A történetírónak pedig vállalnia kell elfogultságait, és meg kell vallania szándékait az olvasó előtt. 2 6 Többen épp azt vetik az „új történészek" szemére, hogy nem egyszerűen szubjektív, hanem erősen részrehajló képeket festenek a történelemről. A munkáikat jellemző általános relativizmus nemcsak a konzervatív, de a marxista történészek ellenérzését is kiváltotta.) Az a felismerés, hogy a történeti források szövegként is elemezhetők, átformálta a tör­ténetírói szerepről vallott hagyományos elképzeléseket. 2 7 Az „új" történészek szerint, ami­kor a történettudósok azt hirdették, hogy mentesek az ideológiai kötöttségektől, és képesek arra, hogy a társadalmi valóságról „érdek nélkül", „objektíven" írjanak, nem néztek szembe az elbeszélés alapvető relativizmusával. 2 8 A forrás megformálásának módja olyan jelentése­ket hordoz, amelyeken keresztül nemcsak egy adott kultúra, hanem az alkotó maga is meg­nyilatkozik. E jelentések és az ezeknek megfelelő/megfeleltethető értelmezési lehetőségek neti elemzések kultúra fogalmának alapvető forrása a következő tanulmánygyűjtemény: Geertz, Clifford: The Interpretation of Cultures. New York, 1973., lásd különösen: 5-12., 89. 25 1994-ben History and Sociology after the Linguistic Turn címmel, majd 1996-ban Studying Cul­ture at the Linguistic Turn: History and Sociology címmel szerveztek tudományos ülést, s ez utóbbi előadásait tartalmazza a Beyond the Cultural Turn. Első tematikus egysége a kultúra fo­galmával foglalkozik; bevezetőjében a szerkesztők egymás mellett említi Hayden White-ot és Clifford Geertz-öt. (White utószava zárja kötetet.) 5-6., 24-26. 2 6 Appleby-Hunt-Jacob: Telling the Truth about History, 254-261. 2? White, Hayden: Introduction: The Poetics of History. In: Metahistory. 1-42. White művének hatásához lásd Appleby-Hunt-Jacob: Telling the Truth about History, 228-234. 2 8 Biernacki, Richard: Method and Metaphor after the New Cultural History. In: Bonnel-Hunt (ed.): Beyond the Cultural Turn, 73., 83. Halttunen, Karen: Cultural History and the Challeiige of Narrativity. In: Bonnell-Hunt: Beyond the Cultural Turn, 166-167.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék