Aetas, 2008 (23. évfolyam)

4. szám - ELMÉLET ÉS MÓDSZER - Lucian Hölscher: Új annalizmus (Történelemelméleti vázlat) Kistantal Tamás fordítása

LUCIAN HÖLSCHER Új annalizmus Történelemelméleti vázlat* ..^Allein die annalistiche Geschichtsschreibung existierte unter irgendeiner Gestalt zu allen Zeiten, existiert noch und wird immer exis­tieren."** G. G. Gervinus: Grundzüge der Historik (1837) Hajdan az „annales"-eket készítő történészek egyszerűen csak leírták az adott év különösen nevezetes eseményeit. Ezekben az annalesekben az események szigorú kronologikus rend­ben tűntek fel egymás után, mint fonálra fűzött gyöngyök, ám mindenféle belső kapcsolat nélkül. A történelem modern elmélet alkotói az utóbbi évszázadok nyugati történetírásának fejlődése kapcsán szeretnek ezekre hivatkozni.­ Az annalesek rendszerint nem beszéltek a leírt események megtörténtének körülményeiről vagy azok következményeiről. Azt az ál­talános kontextust sem mutatták be, melyen belül az adott múltbeli események először tör­ténelmi jelentésre tettek szert.­ Az alábbi észrevételek ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy létre kell hozni a hajdani annalista paradigma modern változatát. A történelem mo­dern eszméjében lévő korlátok és hiányosságok elemzéséből kiindulva próbálom meg az „új annalizmus" fogalmát megalapozni, mely remélhetőleg megőrzi a történelem folyamatként való felfogásából adódó előnyöket, ám megszabadul problémás teológiai vonatkozásaitól.3 A fordítás alapja az alábbi kiadás: The New Annalistic: A Sketch of a Theory of History. History and Theory, vol. 36. (1997) no. 3. 317-335. „Egyedül az annalista történetírás az, amely valamilyen formában mindig is létezett, létezik, és lé­tezni is fog." 1 White, Hayden: The Content of Form. Narrative Discourse and Historical Representation. Baltimore-London, 1987. nff. [Magyarul: White: „A narrativitás értéke a valóság megjelenítésé­ben". Ford.: Braun Róbert. In: White: A történelem terhe. Budapest, 1997.103-142., itt: 119.; más fordításban: „A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában". Ford.: Deák Ágnes. Aetas, (1996) 4. sz. 98-118. - a ford.] 2 Érvelésemet követve világos lesz, hogy a „jelentés" szó egy név vagy egy fogalom szemantikai érté­kénél átfogóbb kategória, inkább egy történelmi esemény jelentőségére, fontosságára vonatkozik. A német Bedeutung kifejezés talán jobban ábrázolja ezt a szempontomból nagyon hangsúlyos szemantikai ambivalenciát, mint az angol „meaning" vagy a magyar „jelentés" szavak.­­ Az olvasónak feltűnhet majd, hogy az elméleti megjegyzéseim alátámasztására szolgáló történeti példáimat a 20. századi német történelemből veszem. Eltekintve attól, hogy német törtészként kü­lönösen jól ismerem ezeket az eseményeket, fontos észrevennünk, hogy a 20. századi német törté­nelem különleges kihívásokkal szolgál egy olyan történelemelmélet kidolgozásához, mely a folyto­nosságban bekövetkező számos, alapvető törés kiegyenlítésére törekszik.

Next